Kfv.III.39.186/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Korn József ügyvéd által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felperesnek a Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal - mint az Északalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja - alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 9.K.30.032/2008/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 9.K.30.032/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy felperesnek 10.000./azaz perköltséget. 15 napon tízezer/ Bíróság belül fizessen meg a forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A perbeli 0562/1 hrsz-ú kivett H. folyó megnevezésű 15 ha 6899 m² területű ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a perben nem álló vízügyi igazgatóság. A folyón keresztül átívelő M3-as autópálya építése miatt szükség volt 1142 m² terület kisajátítására, mely terület helyrajzi száma a kisajátítási térkép szerint 0562/4 hrsz-ra, míg a folyóé 0562/3 hrsz-ra változna. Ezzel a híd alatt folyó víz területe 1142 m²-el 15 ha 6899 m²-ről 15 ha 5757 m²-re csökkenne. A felperes kisajátítást kérőként
- október
- napján kérte az alperestől kisajátítási eljárás során gyorsforgalmi út építésének közérdekű célú megvalósítása érdekében a vagyonkezelői jog átadását, és a kezelő és közte megkötött erre vonatkozó egyezség jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy a vagyonkezelői jog szerződéssel átadásának elhúzódása számottevő késedelemmel járna. Az alperes az egyezség jóváhagyását megtagadta, mert kisajátítási eljárásra álláspontja szerint nem volt szükség éppen a felek megegyezése folytán -, a H. folyó kisajátítással érintett területének igénybevétele nem indokolt, végül, mert a kisajátítási terv is átdolgozásra szorult, mert az autópálya nyomvonalának helyrajzi számának az egy helyrajzi számmal jelölt folyó felett meg kellene szakadnia. A felperes mindezeket tartalmazó
- november
- napján kelt KH.5557/
- számú határozata ellen a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a kisajátítást kérő és az ingatlan vagyonkezelője között a vagyonkezelői jog átadása tárgyában kötött egyezség ugyanúgy jóváhagyásra szorul, mintha nem állami tulajdonban lévő ingatlanról volna szó, és a jóváhagyás megtagadása az egyezség jogszerűségének vizsgálatát követően történhet. A jogszerűség vizsgálatánál az eljáró szerv köteles hiánypótlási eljárás lefolytatására, amennyiben a kisajátítási terv pontosításra szorul. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem arra hivatkozott, hogy ugyan a kisajátítási eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha állami tulajdonban lévő ingatlant kell kezelésbe adni, a jelen ügyben a rendelkezés azért nem volt alkalmazható, mert a felek egyezség helyett adásvételi szerződést lettek volna kötelesek kötni, valamint, mert a kisajátítási terv sem volt megfelelő. A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként a kisajátításról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet /a továbbiakban: Ktvr./
- §-ának /1/ és /3/ bekezdésére, valamint a Ktvr. végrehajtásáról szóló 33/1976./IX.5./ MT rendelet /a továbbiakban: Vhr./
- §-ára és a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ egyes rendelkezéseire hivatkozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos. A Ktvr.
- § /1/ bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges. A Vhr.
- §-a értelmében nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jogszerűnek tartja. Az egyezség jogszerűségét - szükség esetén - szakértő bevonásával kell megállapítani. A Vhr.
- § /4/ bekezdése értelmében, ha a kisajátítást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, és azt a köztársasági megbízott jogszerűnek tartja, a jóváhagyott egyezséget határozatba foglalja. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozatot hoz a kártalanítás megállapítására. Nem vitás, hogy a Vhr.
- §-a értelmében az állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésével kapcsolatos ügyekben is ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Helyesen mutatott rá a megyei bíróság, hogy e szabályok alkalmazása az alperes részéről jogszabálysértő volt. A Vhr.
- § /4/ bekezdésében foglalt rendelkezés azt jelenti, hogy a közigazgatási hivatalnak kizárólag a kártalanítás tárgyában van hatásköre az egyezség jóváhagyására. Ha erre nem kerül sor, a kérelem tartalmára tekintettel a kisajátítási eljárás szabályainak megfelelően kell megkívánni a kérelmezőtől a szükséges feltételeket. A kisajátítási eljárásra is vonatkozik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./. A Ket.
- § /2/ bekezdése értelmében, ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogi következményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel. Minthogy a felperesnek az ügyben csak a kártalanítás mértékének meghatározását illetően van hatásköre, és egyebekben a Ktvr. szabályait kell alkalmazni, a felperesnek az alperes kérelmét, ha annak jogszerűségével és nem az összegszerűséggel kapcsolatban van kifogása, kisajátítási kérelemnek kell tekinteni. A kisajátítási kérelem esetében a hiánypótlás nem mellőzhető. Ennélfogva a fenti okok miatt helyesen döntött a megyei bíróság, amikor a hiánypótlás elmulasztására tekintettel az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
- § /3/ bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni a felperesnek Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a értelmében illetékmentes alperes által le nem rótt illetéket az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-a és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008./XII.23./ Korm. rendelet
- § /2/ bekezdésének f/ pontja és a
- §-a alapján tüntette fel az alperes jogutódját a határozat fejrészében. Budapest,
- március
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró