← Magyarország

Kfv.35041/2008/8 – Kúria

Kfv.I.35.041/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Boross Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Juhász Ákos jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 6.K.26.968/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. szeptember 24-én kelt 6.K.26.968/2006/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.K.26.968/2006/
  5. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság a felperesnél 2003-
  6. évekre vonatkozóan ellenőrzést folytatott. A jelen eljárás tárgyát képező ellenőrzési megállapítás szerint a felperes a V. Kft-vel
  7. január 5-én bérleti szerződést kötött határozott időtartamra, 13 évre. A szerződés IX. pontjában a felek kikötötték, hogy a bérlő 180.000.000 Ft + Áfa összeget fizet a
  8. és
  9. évi bérleti díj előlegeként, amely a szerződés szerint biztosítékul szolgált. Amennyiben a bérlő a szerződést bármely okból nem teljesíti, úgy ezt az előleget elveszíti. A szerződés alapján a bérbevevő kifizette a 180.000.000 Ft + általános forgalmi adót, a felperes a 45.000.000 Ft általános forgalmi adót levonásba helyezte. Az ellenőrzés megállapította, hogy ez az összeg nem felel meg az
  10. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.)
  11. § /1/ bekezdésében írt előleg kikötésnek. Az összeg átadása sem termékértékesítésnek sem szolgáltatás-nyújtásnak nem felel meg, szerződést biztosító mellékszolgáltatásnak minősül, amely kívül esik az általános forgalmi adó körön, ezért tekintetben nem élhetett. a felperes a levonási jogával e Az adóhatóság az ellenőrzés megállapítása alapján meghozott elsőfokú határozatával egyéb megállapítások alapján is összesen 47.016.000 Ft adókülönbözet megfizetésére kötelezte a felperest, továbbá 12.672.000 Ft adóbírságot és 8.026.000 Ft késedelmi pótlékot, 50.000 Ft mulasztási bírságot is megállapított a terhére. A fellebbezés folytán eljáró alperes
  12. május 22-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy az előírt késedelmi pótlék összegét 9.313.000 Ft-ra emelte. Egyéb rendelkezéseket helybenhagyta. A felperes keresetében e határozat bérleti szerződéssel kapcsolatos megállapításainak hatályon kívül helyezését, az alperes a kereset elutasítását kérte. A Pest Megyei Bíróság 6.K.26.968/2006/
  13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adóhatóság a vitatott gazdasági eseményt helytállóan a tényleges tartalma szerint minősítette. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. be felülvizsgálati helyezését, és a A felperes továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, miszerint az általa kötött bérleti szerződés határozott időre 15 évre jött létre. Hangsúlyozta, hogy a szerződést a felek akaratának megfelelően kell vizsgálni. A bíróság nem vette kellően figyelembe a szerződés IX. pontját, és a
  14. számú mellékletet. A felperes arra is hivatkozott, hogy egy adott jogviszonyban nem lehet az adózóként eltérő jogkövetkeztetéseket levonni, mert ezzel sérül az adózás rendjéről szóló
  15. évi XCII. törvény (Art.)
  16. §-a. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes által kötött bérleti szerződés alapján "előleg címén" kibocsátott 180.000.000 Ft + Áfa-ról szóló számla alkalmas volt-e általános forgalmi adólevonási jog gyakorlására. E kérdés eldöntéséhez vizsgálni kellett, hogy a felek által kötött szerződés egyes meghatározásai alkalmasak voltak-e a kibocsátott számla "előleg" megnevezésének. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az adóhatóság és az elsőfokú bíróság a szerződés kikötéseit megfelelően értékelve jutottak arra a következtetésre, miszerint a IX. pontban szereplő 180.000.000 + Áfa fizetési kötelezettség nem felelt meg az Áfa tv.
  17. § /1/ bekezdésében írt "előleg" fogalomnak. A szerződés III. pontja A és B alpontjai, valamint az 1-es számú mellékelten "kiegészítés feltételei" egyértelműen leírták, hogy a bérlő
  18. január 1-től 13 évig bérli az ingatlant. Ehhez képest a 7-es számú melléklet nem rendelkezik a határozott időtartam meghosszabbításáról, csupán a IX. pontban kikötött úgynevezett
  19. és
  20. évi bérleti díj fizetésének ütemezését tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az adóhatósági határozat és ítéleti jogértelmezéssel az Áfa tv.
  21. § /1/ bekezdésével kapcsolatban. Az "előleg" lényege, hogy az ellenértékbe beszámítható, a szolgáltatás-nyújtást megelőzően fizetett pénzösszeg. A perbeli esetben kikötött összeg viszont nem ilyen jellegű, a felek saját előadása szerint is kizárólag arra szolgált, hogy a beruházás megtérülését a bérbeadó részére biztosítsa. Amennyiben a bérlő a szerződést megszegi, ezt az összeget elveszti, az részére nem jár vissza. Legutóbbi kikötés "az előleg" esetén fel sem merülhet. Ellentétben a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottakkal, az adóhatóság éppen az Art.
  22. § /7/ bekezdése alapján értelmezte a felek által kötött szerződést és a felek valóságos akaratának megfelelően vonta le a jogkövetkeztetéseket. Helyesen jutott tehát arra a megállapításra, miszerint a kibocsátott számla általános forgalmi adólevonási jog gyakorlására nem volt alkalmas. Nem sérült az Art.
  23. §-ában foglalt előírás sem. Az általános forgalmi adótörvény ugyanis másként szabályoz a befizetendő adó, illetőleg a visszatérítendő, levonható adó vonatkozásában. Az Áfa tv.
  24. § /6/ bekezdése alapján ugyanis az adó megfizetésére kötelezett az is, aki adóösszeget, vagy adómértéket illetve a
  25. § /2/ bekezdésében meghatározott % értéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  26. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
  27. § /1/ bekezdése alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló
  28. évi XCIII. törvény
  29. § /1/ bekezdése és a 6/
  30. (VI.26.) IM rendelet
  31. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
  32. január
  33. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.