Pf.20363/2008/3 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság

1. Pf. 20.363/2008/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Horváth János Balassagyarmat, … szám alatti ügyvéd által képviselt …-né … szám alatti lakos felperesnek - dr. Paróczai Endre …szám alatti ügyvéd által képviselt …-né … szám alatti lakos alperes ellen örökrész kiadása, hagyatéki hitelezői igény kielégítése iránt a Balassagyarmati Városi Bíróságon indult perében
3. február 12-én kelt 6.P.20.233/2007/
4. számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
5. sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját
6. július
7. napjában határozza meg. Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú ítéletet. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 45.000.(Negyvenötezer) forint fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy örökrész kiadása címén fizessen meg a felperesnek 1.833.333.- forintot és ennek késedelmi kamatait, valamint 65.000.forint perköltséget 15 napon belül. Kötelezte az alperest arra is, hogy az államnak külön felhívásra 112.300.- forint előlegezett eljárási illetéket fizessen meg, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Az ítélet indokolása szerint a peres felek testvérek, harmadik testvérük … nem áll perben. A felek édesapja
8. februárjában terjesztett elő keresetet az alperessel szemben, mivel lánya az alperes akit meghatalmazott ingatlanának értékesítésével, illetve a vételár felvételére nem számolt el a vételárral. … elhunyt így a …-i közjegyző hagyatékát átadta, amely a fentebb jelzett ingatlan vételárát 5,5 millió forint készpénzt tartalmazott. A hagyatéki eljárás adatai szerint az örökhagyó eltemettetésével kapcsolatos 117.960.- forint összegű költséget a felperes viselte. A jelen perben a felperes az örökrészének kiadása és hagyatéki költségének az alperesre eső részének megtérítésére tartott igényt, amellyel kapcsolatosan az alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő, csupán az eljárás megszüntetését kérte, az örökhagyó által korábban indított és félbeszakadt perre tekintettel. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hagyatéki iratokból kitűnően a vételárat 5,5 millió forint összegben az alperes vette át, így a hagyaték rá eső részét alappal igényelhette a felperes. Az örökhagyó halálával kapcsolatosan számlával igazolta a hagyatéki hitelezői igényét, így a rá eső részt az alperes e jogalapon is köteles megfizetni. A kereseti kérelmet minimális részben utasította el a városi bíróság, számítási hibára hivatkozva, az indokolásban 1.872.653.- forint összegben jelölte meg a felperes örökrészét. A rendelkező rész a keresetnek megfelelően tartalmazza a követelés összegét. A késedelmi kamat kezdő időpontját az örökhagyó perindításának napjában határozta meg a városi bíróság, hivatkozva arra, hogy az alperes ez időponttól kezdve esett késedelembe. Hivatkozott arra is az indokolásában a városi bíróság, hogy ha a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmet előterjesztett volna az alperes, azt is elutasította volna, mivel a félbeszakadt per nem előkérdése a jelen per kimenetelének. Mivel pedig a permegszüntetés iránti kérelem megalapozatlannak bizonyul, az alperes kérelmét elutasító elsőfokú végzést a megyei bíróság helybenhagyta, és az alperes ennek ellenére nem tett érdemi nyilatkozatot, a második tárgyalást elmulasztotta, így érdemi ellenkérelem hiányában a kereseti kérelemnek helyt adó határozatot hozott az elsőfokú bíróság. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a „tartozás" nem Ptk. beli jogcím, a jogcímet a felperesnek kellene megjelölnie és annak fennállását és összegszerűségét is bizonyítania. A hagyatékátadó végzésnek sincs anyagi jogereje, ezért a követelés jogcímét az sem bizonyítja. A fellebbező alperes álláspontja szerint ugyanazon jog iránt két eljárás nem folyhat, a félbeszakadás nem jelenti az ügy lezárását, ezért a jelen pert, ami később indult, kellett volna megszűntetni. Ennek hiányában az ítélet megváltoztatásával keresetet kell álláspontja szerint elutasítani. Fellebbezésében tehát az alperes továbbra sem adott elő érdemi védekezést, hanem korábbi eljárásjogi aggályaira hivatkozott. A fellebbezési tárgyaláson tett nyilatkozatában ezen kívül arra is hivatkozott, hogy a felperes jogcímet nem jelölt meg az elsőfokú eljárásban, de ha örökrész kiadása címén kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest, akkor a késedelmi kamat kezdő időpontja sem lehet helytálló, hiszen a hagyaték megnyílta időpontjától eshet csak késedelembe az örököstárs. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy nem a hagyatéki eljárás a követelés jogcíme, hanem abban található okirati bizonyítékot használtak csak fel az elsőfokú eljárásban, amely igazolta, hogy a hagyaték tárgya az alperes birtokában van. Kereseti kérelmükben pedig pontosan megjelölték a követelés jogcímét. Az ezzel kapcsolatos alperesi nyilatkozat tehát nem alapos. A félbeszakadt eljárást pedig a felperes nem kívánja folytatni, mert jelen perben érvényesítette hagyatéki igényét. Az iratok felülvizsgálata alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott. Nem helytálló az az alperesi kifogás, hogy nem jelölte meg a felperes követelése jogcímét, hiszen a per megszüntetése iránti kérelmet elutasító jogerős elsőfokú végzés pontosan megjelölte, hogy örökösként a felperes az örökrész kiadását kérheti, és a kereseti kérelem jogcíme nem egyezik meg a megyei bíróságon félbeszakadt perben előterjesztett keresettel érvényesített joggal. Fogalmilag is kizárt egyébként ez, mivel a kereset egy részében a felperes temetési költség iránti hagyatéki hitelezői igényt terjesztett elő, ami nyilvánvalóan más, mint az örökhagyó által indított, félbeszakadt perben vételár visszafizetése, illetve elszámolás iránti kérelem. Az elsőfokú bíróság az alperes mulasztása alapján hozott ítéletet az ügy érdemében, mivel a permegszüntetési kérelmet jogerősen elutasító végzést követően sem terjesztett elő érdemi ellenkérelmet és a folytatólagos tárgyaláson nem jelent meg, így azt sem vitatta, hogy a felperes által örökrészként kért - az apai ingatlan eladásából származó vételár részlet - a birtokában van. Ennek okirati bizonyításával a felperes eleget tett a saját bizonyítási kötelezettségének, tehát követelése jogalapját megjelölte, annak összegszerűségét is bizonyította, így ezzel szemben az alperesnek kellett volna érdemi védekezésében megjelölni olyan jogcímet, ami alapján ő nem köteles ennek kifizetésére. Ezt azonban az alperes elmulasztotta, ezért az elsőfokú ítélet nem törvénysértő, így azt a megyei bíróság a Pp.
9. §