Gf.40479/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése és

1. §-a alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes tagsági viszonya
2. november 19-én megszűnt. Egyebek mellett előadta, alperes felhívás ellenére nem tett eleget hátralékos törzsbetét befizetési kötelezettségének, ezért az
3. november 19-ei taggyűlés kizárta a felperes tagjai közül. A
4. december 11-ei tárgyaláson felperes módosította keresetét. Kérte annak megállapítását, hogy a
5. március 19-ei taggyűlésén hozott azon határozat, amely alperest kizárta a társaság tagjai közül érvényes, hatályos, kérte továbbá a határozat hatályban tartását. Előadta, ügyvezetője
6. március 9-én kelt írásbeli meghívóval
7. március 19ére taggyűlést hívott össze a törzstőke meg nem fizetése, valamint az apport biztosításának elmaradása miatt az alperes társaságból történő kizárása napirend megjelölésével. A meghívóban alperest egyúttal az
8. évi VI. törvény rendelkezéseire hivatkozással a törzstőke befizetésének és az apport biztosításának a taggyűlésen történő igazolására is felhívták. Az alperes részére az ügyvezető megkísérelte személyesen átadni a meghívót, azt azonban az alperesi képviselők nem vették át. Ezért a meghívó postai úton tértivevényes küldeményként került megküldésre az alperesnek, aki azt a csatolt tértivevény tanúsága szerint
9. március 13-án átvette. A
10. március 19-ei taggyűlésen az alperes nem vett részt, a meghívóban foglalt felhívásnak nem tett eleget, ezért az új tagok kizárták a társaságból. A taggyűlés határozatát alperes
11. április 6-án postai úton átvette, azonban az
12. évi VI. törvény
13. §

(3)bekezdése szerinti 30 napos jogvesztő határidőn belül nem kérte bíróságtól a határozat felülvizsgálatát. Erre tekintettel a határozat érvényessége már nem vitatható. Kifejtette azt is, a felperesi társaság nem helyezkedett az

1. évi CXLIV. törvény hatálya alá, ezért keresete az
2. évi VI. törvény rendelkezései szerint bírálandó el. Úgy nyilatkozott továbbá, a tagkizárásra alapítva nem nyújtott be változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz, tekintettel arra, hogy ilyen tárgyú kérelmét a cégbíróság csak akkor bírálhatja el, ha a kizárási határozat érvényessége jelen perben megállapítást nyer. Az előadottak alátámasztására okiratmásolatokat csatolt, köztük a
3. március 19-ei taggyűlésre szóló, ..... ügyvezető által aláírt,
4. március 9-én kelt meghívót, s annak alperes részére
5. március 13-án megtörtént kézbesítését igazoló tértivevény másolatát, valamint a
6. március 19-i taggyűlés jegyzőkönyvét. Utóbbi okiratból megállapíthatóan a taggyűlésen tagként ....., ..... és ..... vett részt. A taggyűlés az alperes kizárása mellett ..... ügyvezetői megbízatása megerősítéséről illetve meghosszabbításáról is döntött. Alperes a módosított kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta a felperes által előterjesztett megállapítási kereset jogszabályi feltételeinek fennálltát. Egyebekben arra is hivatkozott, az
7. VI. törvény
8. §

(2)bekezdése, 191. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti érvénytelenségi okokra figyelemmel a kizárása tárgyában hozott határozat nem szolgálhat a cégjegyzékbe történő változásbejegyzés alapjául, a felperes esetleges erre irányuló kérelmét a cégbíróságnak el kell utasítania. Utalt arra is, erre nézve beadványt nyújtott be a cégbírósághoz. Az elsőfokú bíróság

1. február 6-án kelt 10.G.40.065/2007/
2. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az állam javára 21.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Egyebekben úgy rendelkezett, felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet indokolása szerint a
3. március 19-ei taggyűlés összehívása nem felelt meg a felperes létesítő okiratában és a felperes működésére irányadó
4. évi VI. törvény (régi Gt.)
5. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, mert az alperes részére küldött meghívó postára adására az előírt 15 napos időköz megsértésével került sor. A nem szabályszerűen összehívott taggyűlés pedig a régi Gt. 191. §

(2)bekezdése értelmében csak akkor hozhatott volna érvényes határozatot, ha azon valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakozik. Az alperes azonban nem vett részt a taggyűlésen, így e jogszabályi feltétel nem teljesült. A taggyűlés határozata ezért jogszabálysértő, a felperes keresete megalapozatlan. Egyebekben az elsőfokú bíróság utalt arra is, a taggyűlés szabályszerűsége amiatt is aggályosnak tekinthető, mert azon ..... mellett két olyan személy vett részt tagként, akik nem kerültek bejegyzésre a cégjegyzékbe, továbbá mert a taggyűlést összehívó ügyvezető megbízatása a létesítő okirat rendelkezései értelmében

1. november 17-én megszűnt. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsősorban az ítélet megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet hozatalát, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a
2. március 19-i taggyűlés összehívása maradéktalanul megfelelt az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek. A kizárás kérdésében pedig az alperes nem szavazhatott, ezért a taggyűlésről való távolmaradása semmiképpen nem érintheti a kizárási határozat érvényességét Állította továbbá, a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvezető megbízatását utóbb meghosszabbították, így jognyilatkozatai érvényességéhez nem fűződhet kétség. Hivatkozott arra is, a kizárási határozat meghozatala időpontjában már a
3. évi IV törvény rendelkezései voltak hatályban, ezért az
4. évi VI. törvény alkalmazásának feltételei már nem állnak fenn. Sérelmezte azt is, az elsőfokú bíróság annak ellenére kötelezte az eljárási illeték megfizetésére, hogy részére korábban illetékmentességet engedélyezett. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel. Fellebbezési ellenkérelme másodlagosan a per megszüntetésére irányult. E körben arra hivatkozott, a kizárása tárgyában született alperesi taggyűlési határozat jogszerűségének felülvizsgálatára a határozat alapján az alperes által indítandó változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság rendelkezik hatáskörrel, ezért a Pp.
5. § a) pontja és
6. § b) pontja alapján a per megszüntetésének van helye. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A gazdasági társaságokról szóló
7. évi IV. törvény (Gt.)
8. §

(2)bekezdése a társaságok és tagjaik Gt-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. szabályait rendeli alkalmazni. A szerződések, szerződéses nyilatkozatok érvénytelenségére vonatkozó általános szabályokat a Ptk. tartalmazza. Az érvénytelenség jogkövetkezménye főszabályként arra irányuló perben kereseti kérelemre, viszontkeresetre, illetve kifogás alapján vonható le. A Pp. 123. §-a értelmében a számadási kötelezettség megállapítására irányuló kereseten kívül megállapítás iránti egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az egyéb megállapítási kereset előterjesztésének feltétele tehát a felperes alperessel szembeni jogvédelmének szükségessége. A jogvédelem szükségességének fennállta pedig akkor állapítható meg, ha a felperes alperessel szemben fennálló jogainak más módon történő érvényesítésére nincs lehetőség, illetve a kért megállapítás a felperesi igényérvényesítés előfeltételét jelenti. Felperes keresete az alperes kizárása tárgyában hozott taggyűlési határozat érvényességének, hatályosságának megállapítására irányult. A társasági jogi szabályokból és társasági jog „mögöttes joga" a Ptk. szabályaiból következően a társaság legfőbb szervének - így kft. esetén a taggyűlésnek - határozata azonban annak meghozatalától mindaddig érvényesnek, hatályosnak tekintendő, amíg annak ellenkezőjét jogerős bírósági határozat meg nem állapítja. A határozat jogkövetkezménye pedig mindenek előtt az arra alapított változásbejegyzési kérelem alapján cégeljárásban, változásbejegyzési eljárásban vonható le, amely eljárásra tartozik annak vizsgálata, a határozat érvényes-e, alapul szolgálhat-e az adatváltozás bejegyzéséhez, vagyis a tag törléséhez. Abban az esetben pedig, ha a cégbíróság a kizárt tag törlése iránti kérelmet a határozat érvénytelenségére tekintettel elutasítja, e végzéssel szemben rendes jogorvoslati lehetőségként fellebbezésnek van helye. Mindezekre tekintettel az volt megállapítható, a perbeli esetben a megállapítási kereset jogszabályi feltételei nem állnak fenn, tévesen bocsátokozott az elsőfokú bíróság a kereset érdemi vizsgálatába. Ugyanakkor helytálló az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozata. Ugyancsak helytálló az elsőfokú bíróság ítéletének a felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték állam javára történő megfizetésére kötelező rendelkezése. A Pp. 78 §

(1)bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A költségmentesség bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1985.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése értelmében pedig költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére eltérő rendelkezés hiányában a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének. Költségmentesség hiányában tehát a pervesztes fél az illetékfeljegyzési joga folytán általa meg nem fizetett illeték megfizetése alól sem mentesülhet. Az adott ügyben felperes illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült, ami csakis az illeték előzetes megfizetése alól jelent mentességet számára, pervesztességére tekintettel az állam által előlegezet kereseti illetéket köteles megfizetni. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján - a fenti eltérő indokolással - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján felperest kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése szerint megállapított, az áfát is tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetéséről a Fővárosi Ítélőtábla a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,

1. március
2. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró