Kfv.III.39.200/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Varró Dénes ügyvéd által képviselt F. J. I.r., F. J.-né II.r. felpereseknek a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal I.r., a dr.Krivik Gábor ügyvéd által képviselt K. Koordinációs Központ II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 16.K.20.094/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
- és
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- március
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 16.K.20.094/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg külön-külön az I.r. és II.r. alperesnek 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperesek külterületi, zömében szántó művelésű ingatlanai az M5ös autópálya k-i lehajtójának közelében vannak. A II.r. alperes kérte a felperesi ingatlanok részbeni kisajátítását. Az I.r. alperes
- szeptember
- napján kelt 4584-37/
- számú határozatával nyolc, még a 852-6/
- számú határozatával négy, összesen tehát tizenkettő ingatlan részkisajátításáról döntött, mintegy 2.000.000.- Ft kártalanítási összeget megállapítva. A felperesek keresetükben további 2.703.240.megfizetésére kérték kötelezni a II.r. alperest. Ft kártalanítás A megyei bíróság a II.r. alperest nyolc ingatlant illetően mintegy 500.000.Ft többlet-kártalanítás megfizetésére kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította. Indokolása szerint aggálymentes volt a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye, ezért az abban foglaltakat a megyei bíróság elfogadta. A szakértői vélemény összehasonlító adatokon alapult, továbbá figyelembe vette az ingatlanok, köztük a visszamaradt ingatlanrészek jellemző adottságait. Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, mely elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezésére és a keresetnek megfelelő döntés hozatalára, másodlagosan a bíróság új eljárásra utasítására irányult. Jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
- §-ára, és a kisajátításról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976./IX.5./ MT rendelet /a továbbiakban: Vhr./
- §-ának b/ pontjára hivatkoztak. Előadták, hogy a környéken lényegesen magasabb az ingatlanok forgalmi értéke, továbbá ingatlanaik területén korábban egységes gazdálkodás folyhatott, aminek korlátozása miatt a visszamaradt ingatlanok értékcsökkenése is nagyobb. Nem tartalmazta továbbá a kártalanítás megállapított összege az üzem- és művelésátszervezéssel kapcsolatos költségeket sem. Az I.r. és II.r. alperes ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ptk.
- §-ának /1/ bekezdése értelmében ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A teljes kártalanítás összegének megállapítása érdekében a megyei bíróság a perben igazságügyi szakértőt rendelt ki. A megyei bíróság a kirendelt igazságügyi szakértő véleményét mérlegelés alapján aggálymentesnek tekintette, és azt ítélkezése alapjául elfogadta. Ehhez képest ítéletének indokolásában részletesen értékelte az ettől eltérő szakértői véleményekben foglaltakat, és ítéletében az ingatlanokat egyenként is alaposan megvizsgálva döntött az igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltak elfogadása felöl. Megállapította a megyei bíróság e szakvéleményből, hogy a felperesek kisajátított ingatlanrészeikért teljes kártalanítást kaptak. Osztja a megyei bíróság álláspontját a Legfelsőbb Bíróság a Vhr.
- § b/ pontjával kapcsolatosan, mely szerint a kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzem-áttelepítés és költözködés költségét, illetőleg ezzel kapcsolatban azt, hogy ilyen jogcímen a felpereseket kártalanítás nem illeti meg, mert sem üzemátszervezés, üzem-áttelepítés, sem költözködés a visszamaradt ingatlanokat illetően nem volt. Ugyancsak nem volt megállapítható, olyan egyéb hasonló igazolt költség felmerülése sem, mely a felpereseknél a Vhr.
- §-ának b/ pontja értelmében kisajátítással kapcsolatos költségként kártalanítás alapjaként jelentkezhetett. Helytálló ítéletet hozott tehát a megyei bíróság, amikor a felperesek javára személyenként 288.000.- Ft többletkártalanítást állapított meg. A Legfelsőbb Bíróság az üggyel kapcsolatban rámutat arra, hogy jelen ügyben a megyei bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelésen /Pp.
- § /1/ bekezdés/ alapuló ítélet elleni felülvizsgálat eredményre akkor vezethet, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte. A fent kifejtett indokokból következik, hogy mivel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával nem volt ellentétes, és a felperesek felülvizsgálati kérelmükben olyan megalapozott indokot sem hoztak fel, amely a bizonyítékok mérlegelésének okszerűtlensége megállapításául alapul szolgálhatott volna, a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A pervesztes felpereseket a Pp.
- §-a alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az I.r. és a II.r. alperesek a Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeinek megtérítésére. A felperesek az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdésébe, 39-
- §-aiba foglaltaknak megfelelően, és a
- §-a szerint alkalmazandó 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdésébe foglaltak alapján kötelesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- március
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró