Kfv.39056/2008/8 – Kúria

Kfv.I.39.056/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Wilhelm Viktor ügyvéd által képviselt felperesnek a Schmidtné dr. Szurma Szilvia jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Közép-Dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróságon 10.K.21.378/

1. számon indított és ugyanezen bíróság
2. november 9-én kelt 10.K.21.378/2007/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott - nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.378/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A … külterület … hrsz-ú, gyümölcsös művelési ágú ingatlanra vonatkozóan a… Rt. illetve a P. Kft., mint Haszonbérlő … mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötöttek. A szerződő felek megállapodtak többek között abban, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama 17 év, kezdő időpontja
6. január 1., de amennyiben a Haszonbérlő a földterület átruházása során az elővásárlási jogát gyakorolja, a haszonbérlet az ingatlan tulajdonjogának megszerzése napján megszűnik. A felperes
7. augusztus 1-jén az ingatlant megvásárolta, az adásvételi szerződés 1./ pontjában a felek rögzítették, hogy a gyümölcsöst
8. december 31-ig fennálló haszonbérleti jog terheli. A … Megyei Illetékhivatal /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
9. november
10. napján kelt 312.708-01/
11. számú fizetési meghagyásával a felperest vagyonszerzése után … Ft illeték, ezen belül … Ft illetékelőleg megfizetésére kötelezte. A felperes, mint regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély az illetékekről szóló
12. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontjára alapítottan
13. november 21-én az elsőfokú hatóságtól a termőföld vásárlása illetékmentességének megállapítását kérte, vállalva, hogy a vásárolt termőföldet a vásárlástól számított 5 éven belül nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, a vétel tárgyát képező termőföldet egyéni vállalkozóként, illetve mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja. Az elsőfokú hatóság a
14. december
15. napján kelt 684.51802/
16. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A felperes a határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, amelyhez csatolta a
17. január 24-én kelt "mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés megszüntetése közös megegyezéssel" elnevezésű okiratot. A megegyezés
18. pontja szerint a Haszonbérlővel megállapodtak abban, hogy a haszonbérleti szerződést
19. augusztus 1-jei hatállyal a jövőre vonatkozóan megszüntetik. Az alperes a
20. március
21. napján kelt 8529465500 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdése, 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontja, az adózás rendjéről szóló
22. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 1.§-ának /7/ bekezdése, 2.§-ának /1/ bekezdése alapján megállapította, hogy a vagyonszerzőt a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség kizárólag valamennyi törvényes feltétel együttes teljesülése esetén illeti meg. Nem elegendő tehát, hogy a termőföldet szerző tulajdonos regisztrált őstermelőként vállalja, hogy 5 évig a megszerzett földterületet nem idegeníti el, és azon vagyoni értékű jogot sem alapít, hanem szükséges a földterület őstermelőként történő mezőgazdasági célú hasznosítása is, ami felperes vonatkozásában a termőföld haszonbérbe adása miatt nem valósult meg. A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és az illetékfizetési kötelezettsége alóli mentesítését kérte. Előadta, hogy az ingatlant az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg birtokba vette, a haszonbérlő azt nem használta, a részére haszonbérleti díjat nem is fizetett. Az eladó fenntartotta tulajdonjogát az ingatlanon a vételár teljes kifizetéséig, amelyet követően,
23. január 24-én foglalhatták írásba a Haszonbérlővel a földhaszonbérleti szerződés megszüntetését. A felperes álláspontja szerint a haszonbérleti szerződés az adásvételi szerződés megkötésének napján megszűnt, ugyanis tagja a Haszonbérlő cégnek, így vonatkozásában is alkalmazandó a haszonbérleti szerződésnek az ingatlan haszonbérlő általi megvásárlásának jogkövetkezménye. Kifejtette továbbá, hogy a vagyonszerzőnek az illetékmentességhez szükséges feltételekkel nem a szerződés megkötésének napján kell rendelkeznie, az Itv. 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontja alapján ugyanis a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia, hogy a feltételeket vállalja, illetve, hogy igazolni is tudja. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes olyan ingatlant vásárolt, amelyet az adásvétel időpontjában haszonbérlő hasznosított, a haszonbérleti szerződés az adásvétel időpontjában nem szűnt meg, arról a felek az adásvételi szerződés megkötését követően egyeztek csak meg, így az Itv. 3.§ /3/ bekezdés a/ pontjának, 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontjának együttes értelmezésével és alkalmazásával a felperes az adásvételi szerződés megkötése napján nem felelt meg azon törvényi feltételnek, hogy az ingatlant maga hasznosítja. Az ingatlan tényleges használata, továbbá a bérleti díj fizetése a perbeli illetékfizetési kötelezettségre pedig nem volt hatással. A felperes vagyonszerzése ezért nem illetékmentes. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdését, 26.§ának /1/ bekezdés p/ pontját, az Art. 97.§-ának /4/ bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
24. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 50.§-ának /1/ bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
25. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 336/A.§-ának /2/ bekezdését. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni /Itv. 1.§/, az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése /18.§ /1/ bekezdés/. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét az Itv. 19.§-ának /1/ bekezdése - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%-ban határozza meg. Az Itv. szabályoz illetékmentességet, és illeték kedvezményeket, részletesen meghatározva, hogy mely feltételek teljesültsége esetén mentes avagy kedvezményezett a vagyonszerzés. A felperes az Itv. 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontjára alapította vagyonszerzésének illetékmentességét, amely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig · nem idegeníti el, · azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és · egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie. E jogszabályhely kifejezett rendelkezése alapján a magánszemélynek a termőföldet a vásárlástól számítottan kell mezőgazdasági célra hasznosítania. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes e törvényi feltételnek nem felelt meg, ugyanis a megszerzett termőföldet a vásárlástól számítottan mezőgazdasági célra nem tudta hasznosítani, mert az a vásárlás időpontjában, és azt követően még több hónapig a Haszonbérlő haszonbérletében volt. Az Itv. 26.§-ának /1/ bekezdés p/ pontja konkrétan meghatározza azt az időpontot /"a vásárlástól számítva"/, amelytől a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítása törvényi feltételnek teljesítettnek kell lennie az illetékmentességhez, ezért a felperesnek a más időtartamra /a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig/ való hivatkozása téves. A felperes az általa megvásárolt ingatlanra a vételt megelőzően mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést nem kötött, a perrel érintett mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződésnek bérlőként szerződő fele nem volt, ezért vonatkozásában a haszonbérleti szerződésnek az ingatlan Haszonbérlő általi - meg sem történt megvásárlásának jogkövetkezménye nem állhatott be. A felperes alaptalan álláspontját /a haszonbérleti szerződés az adásvételi szerződés megkötésének napján megszűnt, mert tagja a Haszonbérlő cégnek/ jogszabállyal sem támasztotta alá. A felperes illetékügyében annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a vagyonszerzése illetékköteles avagy illetékmentes, független attól, hogy az általa megvásárolt ingatlanon fennállott érvényes haszonbérleti szerződés Haszonbérlője polgári jogviszony keretében a jogait és kötelezettségeit /az ingatlanhasználat, díjfizetés körében/ miként gyakorolta. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illeték teljes összegét lerótta, ezért annak mértékéről és viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Budapest,
26. február
27. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró