Győri Ítélőtábla Pf.III.20.283/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Mészáros András pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kártérítés iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság által
- május
- napján meghozott 10.P.20.452/2007/
- számú ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. A pártfogó ügyvéd munkadíját 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft + ÁFA összegben állapítja meg, amelyet az állam visel. Felhívja a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíját dr. Mészáros András ügyvédnek utalja ki. A 298.600,- (Kettőszázkilencvennyolcezer-hatszáz) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes 4.977.000,- Ft kártérítés és ennek
- február
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére irányuló keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes javára 22.000,- Ft perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját 12.000,- Ft-ban állapította meg, rendelkezett annak kiutalásáról és a 298.600,- Ft feljegyzett kereseti illeték, valamint összesen 27.000,- Ft pártfogó ügyvédi munkadíj állam általi viseléséről. A határozatában megállapított tényállás szerint a felperest a Székesfehérvári Városi Bíróság az
- június
- napján jogerőre emelkedett 5.B.2089/1997/
- számú ítéletével az
- május
- napján elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 12.500,Ft pénzbüntetésre ítélte. Ezt követően a felperest a Pesti Központi Kerület Bíróság a
- február
- napján jogerőre emelkedett 7.B.35.534/1997/
- számú végzésével egy évre próbára bocsátotta közlekedés biztonsága elleni bűntett és rongálás vétsége miatt. Ezen eljárás során beszerzett,
- május
- napján kelt elmeszakértői lelet és vélemény szerint a felperes az elmebetegség szintjét közelítő paranoid személyiségzavarban szenvedett, amely teljesen képtelenné nem tette, azonban közepes fokban korlátozta a cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, és az e felismerésnek megfelelő cselekvésben. A "Helység"1-i Városi Bíróság - az alperes végzésével
- február
- napján jogerőre emelkedett - 3.B.270/1999/
- számú ítéletével a felperest a
- február
- napján elkövetett garázdaság és rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül 8 hónap, végrehajtásában 1 évre felfüggesztett fogház büntetésre ítélte. Sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem került sor igazságügyi elmeszakértő kirendelésére, valamint egyik eljárt bíróság előtt sem voltak ismertek a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban volt büntetőeljárás iratai. A felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság mind az elsőfokú, mind a másodfokú határozatot hatályában fenntartotta. A Monori Városi Bíróság - a Pest Megyei Bíróság végzése folytán
- október
- napján jogerőre emelkedett - 5.B.169/2001/
- számú ítéletével a felperest a
- augusztus
- napján elkövetett rablás bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül 4 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Emellett a "Helység"1-ii Városi Bíróság fenti ítéletével kiszabott végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtást is elrendelte, továbbá megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság által alkalmazott próbára bocsátást. A felperes ezen elkövetéssel összefüggően
- augusztus
- napjától előzetes fogvatartásban volt, a szabadságvesztés büntetését
- március
- napjáig töltötte, ebből a "Helység"1-ii Városi Bíróság és az alperes ítéletével kiszabott büntetését
- október
- napjától töltötte. A Keszthelyi Városi Bíróság a "Helység"1-i Városi Bíróság 3.B.270/1999/
- számú ítéletével szemben elrendelt perújítási eljárás során,
- szeptember
- napján kelt és e napon jogerőre emelkedett 8.B.64/2006/
- számú ítéletével a "Helység"1-ii Városi Bíróság
- számú ítéletét a büntetés vonatkozásában részben hatályon kívül helyezte, és a felperest 30 nap közérdekű munkára ítélte, amelyet kitöltöttnek tekintett. Az ítéletét a perújítási eljárás során kirendelt Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Szombathelyi Intézete által
- május
- napján adott igazságügyi pszichiátriai szakértői lelet és véleményre alapította, amely szerint a felperes beszámítási képessége a bűncselekmények elkövetésekor közepes fokban korlátozott volt. Ezt a kiegészítést a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte. A felperes a Magyar Állammal szemben a perújítással érintett ítélettel összefüggő jogtalan fogvatartás miatt kártalanítás iránti keresetet terjesztett elő (Vas Megyei Bíróság 12.P.20.350/
- szám). A Zalaegerszegi Városi Bíróság 14.P.20.550/2006/
- számú ítéletével a felperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Az ítélet jogi indokolása szerint a felperes keresete kizárólag a Ptk.
- §
(1)és a 349. §
(1)bekezdésében szabályozott együttes feltételek fennállása esetében lehet megalapozott. Az alperes jogellenes magatartása körében kialakított álláspontja szerint sem a "Helység"1-i Városi Bíróság, sem az alperes terhére nem állapítható meg nyilvánvaló, kirívó jogsértés. Nem állt ugyanis a bíróságnak rendelkezésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtti eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény, a felperes sem tanúsított olyan magatartást, ami szakértő bevonását indokolta volna. Értékelte, hogy a perújítási eljárás során beszerzett szakértői vélemény is utalt arra, hogy a felperes elmebetegsége a terhére rótt bűncselekmények elkövetésekor egyértelműen nem volt diagnosztizálható. A Büntető Törvénykönyv 102. §
(1)bekezdés e) pontjára hivatkozással kiemelte, hogy a Monori Városi Bíróság által kiszabott büntetést a felperes
- október
- napjáig töltötte, a törvényi mentesítés ezzel összefüggésben
- október
- napján állt be. Azaz amennyiben a "Helység"1-i Városi Bíróság nem felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, hanem a perújítási eljárásban kiszabott közérdekű munkára ítélte volna a felperest, akkor sem minősült volna
- február
- napjától
- szeptemberéig büntetlen előéletűnek, mert a Monori Városi Bíróság ítélete miatt a törvényi mentesítés csak
- októberében állt be. Ezen felül hivatkozott arra is az elsőfokú bíróság, hogy a felperes
- február
- napjától
- augusztus
- napjáig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Művelődésszervező Szakán folytatott tanulmányokat, így emiatt közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthetett volna.
- augusztus
- napjától
- március
- napjáig őrizetben és előzetes letartóztatásban volt, majd szabadságvesztés büntetését töltötte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak kereset szerinti megváltoztatását kérte. Fellebbezési kérelmében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy a "Helység"1-i Városi Bíróságnak a 3.B.270/1997/
- számú ítélete meghozatalakor nem álltak rendelkezésére a felperes elmeállapotára vonatkozó adatok. Az eljárt bíróságnak kötelessége lett volna a korábbi büntető ügy irataiba betekinteni. Mivel a "Helység"1-i Városi Bíróság nem a kellő körültekintéssel járt el, ezért szabott ki a felperesre az elmebeli állapota ellenére végrehajtandó szabadságvesztést. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. A megyei bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett bizonyítékokat a Pp. 206.§-a szerint helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes és adathű tényállást állapított meg. Az ítélőtábla csupán azzal egészíti ki, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság 14.P.20.550/2006/
- számú ítélete, amelyben a felperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, az alperes 8.Pf.20.705/2007/
- számú határozatával
- június
- napján emelkedett jogerőre. A "Helység"1-i Megyei Jogú Város Gyámhivatala a
- február 7-én jogerőre emelkedett 15/237-5/
- számú határozatával a felperes részére "A", "Helység"1-i, .... szám alatti székhelyű hivatásos gondnokot rendelte ki gondnokul. A fentiekkel együtt az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás teljes és hiánytalan, a megyei bíróság abból levont jogi következtetése is érdemében helytálló. Az állandó és következetes ítélkezési gyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősség Ptk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott általános és a Ptk. 349. §
(1)és
(3)bekezdéseiben szabályozott különös, ugyanakkor konjuktív - az elsőfokú ítéletben részletezett - feltételei közül bármelyik hiánya a kereset elutasítását eredményezi. A kártérítési kereset alaposságához tehát - a különös feltételeken túl - a károsultnak kell bizonyítania a károkozó magatartást, a kár bekövetkeztét, a kettő közötti okozatosságot. Osztotta az ítélőtábla azt az elsőfokú ítéleti megállapítást, amely szerint sem a "Helység"1-i Városi Bíróság, sem a alperes neve a bírósági jogkörben okozott kár megállapíthatóságának általános feltételéül megkívánt jogellenes magatartást nem tanúsította a felperessel szemben folyamatban volt büntetőügyben. Sem az első, sem a másodfokú eljárásban nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a felperes beszámítási képessége akár részben, akár teljes egészében korlátozott volna. Utal az ítélőtábla ennek kapcsán arra, hogy a felperes a jelen kártérítési per alapját képező bűncselekményekkel kapcsolatban
- február
- napján történt gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyv (Pf.III.20.283/2008/5/T. alatt csatolt 345/
- bü számú nyomozati irat)
- pontjában eltagadta a vele szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt -
- évi elkövetés miatt - folyamatban lévő büntetőeljárást. Ezen túlmenően a "Helység"1-i Városi Bíróság előtt folyamatban volt büntetőeljárás során, az ítélethozatalt megelőzően ismertetett erkölcsi bizonyítványára észrevételt nem tett (3.B.270/1999/
- számú tárgyalási jegyzőkönyvben
- oldala). Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a
- augusztus
- napján elkövetett újabb bűncselekmények miatt
- augusztus
- napjától előzetes fogvatartásban volt, majd a
- október
- napján jogerőre emelkedett 4 év börtön és 5 év közügyektől eltiltás büntetését
- október
- napjáig töltötte. Az ezen elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól - az elsőfokú bíróság által is helyesen rögzítettek szerint a Btk.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján csak
- október
- napján mentesült. Ezen büntetőadatok alapján megállapítható, hogy a felperes az önhibájából eredő előzetes fogvatartása és a későbbi szabadságvesztés büntetése miatt - a büntetés-végrehajtási intézetben való tartózkodása folytán - nem tudott volna munkát vállalni, közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni, a szabadulását követően pedig - az elítéléséhez fűződő joghátrányok alóli törvényi mentesülést megelőzően - kizárólag olyan erkölcsi bizonyítványt tudott volna beszerezni, amely ezen büntetését tartalmazta volna. Az ítélőtábla álláspontja szerint - szemben az elsőfokú ítéletben kifejtett megállapítással - , ha a felperest már a "Helység"1-i Városi Bíróság előtt folyamatban volt büntetőügyben közérdekű munkára ítélték volna, akkor
- február
- napját követő időponttól kezdődően egészen a Monori Városi Bíróság 5.B.169/2001/
- számú ítéletének
- október
- napján történt jogerőre emelkedéséig a Btk.
- §
(1)bekezdés
- a)pontja értelmében mentesülhetett volna a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, azaz büntetlen előéletűnek lett volna tekinthető. Azonban miként erre helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság az indokolásában, a periratokhoz 28. szám alatt csatolt irat értelmében az 1999/2000. tanév tavaszi félévében, egészen 2000. augusztus 24. napján történt őrizetbe vételéig (ideértve a sérelmezett ítélet jogerőre emelkedésének napját
- is)a felperesnek az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Művelődésszervező Karán folytatott tanulmányaira tekintettel hallgatói jogviszonya állt fenn. Mindezek a körülmények a kártérítési felelősség megállapításához szükséges okozati összefüggés hiányát támasztják alá. A felperes tehát a károkozó magatartás és az okozati összefüggés hiányára tekintettel a kártérítési felelősség jogalapját nem bizonyította, az ítélőtábla a megyei bíróság keresetet elutasító rendelkezésének indokolásával egyetértett. Ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdés első fordulata alapján helybenhagyta. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 56. §
(4)bekezdésére hivatkozással a 7/
- (III. 30.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján állapította meg. A feljegyzett fellebbezési illetéket és a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját a felperes költségmentessége folytán az állam viseli (Pp. 78. §
(1)bekezdése, 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése). Győr,
- március
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Hammer Sándor előadó bíró sk. Dr. Zámbó Tamás sk. bíró