Mfv.II.10.747/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lakatos István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Oláh János ügyvéd által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása iránt a Veszprémi Munkaügyi Bíróságon 2.M.340/
- szám alatt megindított és a Veszprém Megyei Bíróság 3.Mf.21.690/2006/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 3.Mf.21.690/2006/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Veszprémi Munkaügyi Bíróság 2.M.340/2006/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított felperest terhelő perköltség magában foglalja a másodfokú- és a felülvizsgálati eljárás költségét is. A másodfokú viseli. és a felülvizsgálati eljárási illetékét az állam I n d o k o l á s A tanítói képesítéssel rendelkező és ilyen munkakört betöltő felperes határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyát az alperes igazgatója a Kjt.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján
- december
- napjával felmentéssel megszüntette. A
- június 17-én kezdődő felmentési idő alatt augusztus 23-áig kiadta a szabadságát, azt meghaladóan felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, és nyolc havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítés kifizetéséről rendelkezett. A munkáltató a felmentést azzal indokolta, hogy N.-V. községek képviselő-testületei határozatban az alperesi iskolában egy pedagógus álláshelyet a költségvetési támogatások csökkentése miatt megszüntettek, és ezt a határozatot az iskolavezetésnek kötelessége végrehajtani. Az indokolás a létszámleépítéssel érintett pedagógus kiválasztásának szempontjait is tartalmazta, utalva arra, hogy a felperes részére a végzettségének megfelelő munkakört az alperes nem tud biztosítani, mivel a német nemzetiségi osztály neveléséhez, oktatásához megfelelő képzettséggel és német nyelvtudással nem rendelkezik. A felperes a módosított keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Egyrészt arra hivatkozott, hogy egy pedagógus közös megegyezéssel távozott, ezáltal a létszám csökkent, másrészt, a négy alsó tagozatos osztály tanításához négy tanító szükséges, ezért távozása után az alperesnek új pedagógust kellett alkalmazni, következésképpen a felmentés indoka nem valós, mert nem létszámleépítés, hanem csere történt. Vitatta, hogy az iskolában folyó képzési formához nemzetiségi tanítói oklevél szükséges. A Veszprémi Munkaügyi Bíróság a 2.M.340/2006/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az alperes a felmentésben közöltek valóságát a perben sikerrel bizonyította. A
- április 16-án megtartott együttes képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve alapján megállapította, hogy N. község a ... számú határozatban, V. község a ... számú határozatban a
- évi költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot az előterjesztésben foglalt tartalommal jóváhagyta, amely szerint egy fő tanító jogviszonyának megszüntetésével tartotta a képviselő-testület megoldhatónak a költségvetési támogatás csökkentése miatti létszámleépítést. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a munkaügyi per keretein kívül esik, hogy miért a felperes jogviszonyának megszüntetésére került sor. Az ítélet indokolásában a bíróság kitért arra is, hogy a
- szeptember 1-jétől
- április
- napjáig német nyelvű tanító munkakörbe kinevezett W. Zs. alkalmazása a felmentés alatt álló S. K.-né felmentési idejére, és nem a felperes álláshelyére történt. A felperes a fellebbezésében elsődlegesen a kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a terhére megállapított 144.000 forint perköltség mérséklését kérte. A Veszprém Megyei Bíróság a 3.Mf.21.690/2006/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntető,
- május 12-én kelt ... számú alperesi intézkedés jogellenes, és a felperes közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél
- április
- napján szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 610.435 forintot, étkezési hozzájárulás címén 12.000 forintot, jubileumi jutalomként 429.250 forintot, valamint 1.287.750 forint kárátalányt és 240.000 forint perköltséget. A másodfokú bíróság részbizonyítás keretében vizsgálta, hogy az alperesi intézményben a költségvetési rendeletekben meghatározott pedagógus létszám hogyan alakult. Ennek során arra a megállapításra jutott, hogy a képviselő-testületek az április 26-án meghozott határozataikban elfogadták ugyan az iskola igazgatójának a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatát, azonban a n.-i képviselő-testület csak utóbb, a ... számú rendeletével módosította a
- évi költségvetésről szóló 1/2006.(II.17.) számú rendeletet, és annak mellékletében csökkentette a korábbi 15 fős létszámkeretet 14 főre. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az Ötv.
- §-ában foglaltak szerint a költségvetés határozattal nem módosítható, a
- május 12-én kelt felmentés időpontjában pedig az iskolában a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok létszáma a fenntartói önkormányzatok hatályos éves költségvetési rendelete szerint 15 fő volt. Erre figyelemmel a felmentés indoka nem valós, az alperes lényegében minőségi cserét hajtott végre, amikor a felperes által ellátott tanítói feladatra határozott időre W. Zs. személyében német nemzetiségi nevelésre, oktatásra képesítéssel rendelkező tanítót alkalmazott. Mivel a felperes az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését nem kérte, a másodfokú bíróság az alperest a jogellenesség jogkövetkezményei viselésére kötelezte. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, és a felperesnek a költségekben való marasztalását kérte. A másodfokú bíróság részéről az eljárásjogi szabályok megsértését állította, mert olyan körülményre nézve folytatott le bizonyítást, amelyek a munkaügyi per kereteit meghaladják. Nevezetesen, döntésének kiinduló pontját az a megállapítás képezte, hogy az intézményt fenntartó képviselő-testületek az Ötv.
- §-a értelmében kizárólag rendelettel dönthetnek az intézmény költségvetéséről és létszámkeretéről. Ennek a kérdésnek az eldöntése azonban az Ötv.
- §-ában szabályozott eljárásra tartozik. Az alperes a fenntartói döntésekre alapította a felmentését, mely döntések rendelkezésére álltak, és ezekből egyértelműen kitűnik az általános iskolai pedagógus létszám egy fővel történő csökkentésének jóváhagyása. Minőségi csere a felmentés indokolásában nem szerepelt, ezért arra vonatkozóan a másodfokú bíróság a bizonyítást nem terjeszthette volna ki. Iratellenes a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes minőségi cserét alkalmazott, mivel a felmentés közléséhez képest hónapokkal később, határozott időre kinevezett W. Zs. az idegen nyelv felső tagozaton való oktatását is ellátja. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság BH-ban közzétett
- évi
- számú eseti döntésére hivatkozott, miszerint jogellenes a közalkalmazottnak az önkormányzati határozattal elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozással történő felmentése, ha a munkáltató a felmentés közlését követően - még a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt - más személyt nevez ki azonos munkakörbe. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp.
- §
(1)bekezdés). A felülvizsgálati kérelem alapos. Az alperes a felperes felmentésének okát a Kjt. 30. §
(1)bekezdés adott ügyben irányadó b) pontjában foglaltak szerint jelölte meg, miszerint - többek között - az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése, különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Ebből következően az eljárt bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy az iskolát fenntartó képviselő-testületek hoztak-e a munkáltatót érintő olyan döntést, melynek következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, és a felperes felmentésére ezzel a döntéssel összefüggésben került-e sor. A Kjt. 30. §
(2)bekezdése értelmében a bizonyítás az alperest terhelte a felmentés valós és okszerű indoka körében. Az alperes bizonyítékként a N. község képviselő-testületének határozatára és a V. község képviselő-testületének határozatára hivatkozott, melyekben mindkét képviselő-testület az általános iskola igazgatójának a
- évi költségvetés módosítására vonatkozó javaslatát az előterjesztésben foglalt tartalommal jóváhagyta, és felhatalmazta az iskolaigazgatót a szükséges intézkedések megtételére. A képviselő-testület által jóváhagyott előterjesztés a
- évi költségvetés csökkentése érdekében egy fő tanítónő képesítésű személy jogviszonyának megszüntetését tartalmazta. Erre figyelemmel az alperes eredményesen bizonyította a munkáltatót érintő képviselő-testületi döntés meghozatalát, amely egy fő tanítói létszám csökkentésére vonatkozott. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a munkaügyi jogvita keretein kívül esik a meghozott önkormányzati döntés jogszerűségének vizsgálata, mivel az intézmény átszervezésére, létszámcsökkentésre vonatkozó fenntartói döntések nem munkáltatói jogkörben hozott döntések (MD II.691.). A másodfokú bíróság egyrészt eljárási szabályt sértett, amikor erre vonatkozó bizonyítási indítvány hiányában hivatalból részbizonyítást rendelt el, másrészt tévedett, amikor a képviselő-testület hivatkozott határozatait a Kjt.
- §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából nem fogadta el a képviselő-testületnek a munkáltatót érintő döntéseként. A fenntartó képviselő-testületek egy fő tanítónői álláshely megszüntetéséről döntöttek, a létszámleépítéssel érintett személy kiválasztásának felülvizsgálata pedig az állandóan követett ítélkezési gyakorlat szerint a munkaügyi vita tárgyát nem képezheti (BH 1996.453.). Mivel W. Zs.
- szeptember
- napjától történő kinevezése nem tanító, hanem német nyelvi tanító munkakörbe történt, továbbá az első osztály tanóráinak megtartása és osztályfőnöki feladatainak ellátása mellett a felső tagozatban német nyelvet is tanított, a minőségi cserére vonatkozó felperesi felülvizsgálati érvelés nem fogadható el. A tényállás eltérése miatt a felperes által hivatkozott BH
- évi
- számú eseti döntést a jogvita elbírálásánál a bíróságoknak nem kellett irányadónak tekinteni. A fenti indokolás alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és jogszabálysértés hiányában az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a felperes másodlagos fellebbezési kérelme alapján vizsgálta az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség összegét. Az előterjesztett beadványok és tárgyalások számát és a pertárgy értékét (Pp. 24. §
(2)bek.) figyelembe véve a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel az elsőfokú eljárásban 72.000 forintot (60.000 + 12.000 forint áfa) ügyvédi munkadíjat talált arányban állónak (32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(6)bekezdés). Az ezt meghaladó összeget (60.000 + 12.000 forint áfa) a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján a felperest terhelő együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségbe beszámította, így további költségről nem rendelkezett. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra figyelemmel a másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő