Kfv.I.35.126/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Juhász Béla ügyvéd által képviselt felperesnek az Árgyelánné dr. Fejes Magdolna jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 1.K.26.887/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- december 13-án kelt 1.K.26.887/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.887/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes részére egy pakisztáni cég
- évben különböző textilipari termékeket küldött Magyarországra, a szállítmányt a
- november 25-én kiállított proforma számla kísérte. A szállítmány a felperes által üzemeltetett közvámraktárba került betárolásra
- december 14-én. A felperes
- évben a kitárolások során kérte az áruk szabad forgalomba bocsátását a pakisztáni hatóság által
- december 3-án kiállított A57772 számú FORM A származási bizonyítvány alapján preferenciális vámtétel igénybevételével. A vámkezeléseket a vámhatóság a kérelemnek megfelelően elvégezte. A vámhatóság a vámkezelések tárgyában hozott határozatait hivatalból módosította, és kötelezte a felperest összesen 99.269 Ft ipari vám és általános forgalmi adó pótbefizetésére. A felperes a módosító határozatok ellen fellebbezéssel élt, ezeket az alperes a 16.734/
- számú határozatában elutasította, és az első fokú határozatokat helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését azzal indokolta, hogy a pakisztáni hatóság által kiállított származási bizonyítvány nem jogosította fel a felperest a vámkedvezmény igénybevételére, mivel olyan termékekre vonatkozik, amelyek
- január
- és
- december
- között, vagyis a származási bizonyítvány kiállításának idején nem részesülhettek kedvezményben. Az alperes érdemi döntését a
- január 1-jétől
- decemberéig terjedő időszakra vonatkozó általános preferenciális rendszer alkalmazásáról szóló 2501/2001/EK rendelet
- cikk
(8)bekezdésében, 41.cikk
(2)bekezdésében, I. és III. számú mellékleteiben, illetve az ennek módosítása és hatálya tárgyában a Tanács által kiadott 2211/2003/EK rendeletben, a Bizottság 2331/2003/EK rendeletének 2.,
- cikkeiben, valamint az I. és III. mellékleteiben, a Tanács
- október 12-i 2913/92/EGK rendeletének (Közösségi Vámkódex)
- cikkében,
- cikkében és
- cikkeiben, valamint a Közösségi Vámkódex végrehajtása tárgyában a Bizottság által
- július 2-án kiadott 2454/93/EGK rendeletben (Vhr.) foglaltakra alapította. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A felperes azzal érvelt, hogy az alperes nem jelölte meg, hogy érdemi döntését milyen jogszabályi rendelkezésekre alapítja, és vitatta az alkalmazott jogkövetkezmények jogalapját is. A felperes kifejtette, hogy a származási bizonyítvány a szabad forgalomba bocsátáskor érvényes volt, ezért az alap vámkezeléskor meghozott vámhivatali határozatok megalapozottak és jogszerűek voltak. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította, jogi álláspontja a következő volt: A pakisztáni hatóság
- december
- előtt nem volt jogosult a származási bizonyítvány kiállítására, mivel eddig az időpontig hatályban volt a 2331/2003/EK rendelet III. mellékletének XXII. ágazat 61.63 árucsoportra vonatkozó azon rendelkezése, mely Pakisztán esetében ezen árucsoport alá tartozó ruházati termékek után a preferenciális vámtétel igénybevételét megszüntette. A Vhr.
- cikke értelmében a FORM A származási bizonyítvány kiállításakor kell, hogy lehetőség legyen a preferenciális vámtétel igénybevételére. A pakisztáni hatóság
- december 3-án nem állíthatott volna ki a származási bizonyítványt, ezért a felperes nem vált jogosulttá a preferenciális vámtétel igénybevételére. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná, hogy az exportáló ország a tényleges kiszállítás időpontjában állítsa ki a FORM A származási bizonyítványt, amit a szabad forgalomba bocsátáskor kell bemutatni, tehát ennek ekkor kell érvényesnek lennie. A perbeli esetben a származási bizonyítványt a kiállításától számított 10 hónapos érvényességi időn belül és olyan időpontban használta fel, amikor már jogosult volt a kedvezményre - a
- január 1-től hatályba lépett 980/2005/EK rendelet
- cikke ugyanis minden korábbi korlátozást megszüntetett -, ezért az alperes határozata és a jogerős ítélet jogszabálysértő. Hivatkozott arra is, hogy a származási bizonyítvány kiállítására utólag, azaz 2006-ban is lehetősége lett volna az eladónak. Kifejtette, hogy az alperes eljárása és határozata nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.)
- §
(1)bekezdés eb pontjában,
- §-aiban, a Közösségi Vámkódex
- cikkében foglaltaknak, és sérelmezte, hogy e körben a megyei bíróság nem tett megállapításokat. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Osztja a Legfelsőbb Bíróság az alperes és a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a perbeli származási bizonyítvány nem jogosította fel a felperest a vámkedvezmény igénybevételére, mivel ezt olyan időpontban és olyan termékekre állították ki, amelyekre nézve a preferenciális vámtételt az Európai Közösség területén a felperes által sem vitatottan nem lehetett alkalmazni.
- december 31-ig ugyanis a 2211/2003/EK rendelet
- cikke módosította és meghosszabbította a 2501/2001/EK rendelet hatályát, és a
- cikk
(8)bekezdése szerint a tarifális kedvezmények nem alkalmazhatók az olyan ágazatok termékeire, amelyek tekintetében a tarifális kedvezményeket az érintett származási ország tekintetében megszüntették, az I. melléklet D. oszlop alapján. A 2331/2003/EK rendelet I. melléklete tartalmazza azokat az ágazatokat, amelyek esetén a tarifális kedvezményeket meg kell szüntetni, és e mellékletben Pakisztán esetén feltüntetésre került a XXII. ágazat, amely a 61-63 árucsoportot tartalmazza. A 2501/2001/EK rendelet I. mellékletének helyébe lépő 2331/2003/EK rendelet III. melléklete Pakisztán tekintetében a tarifális kedvezményből kizárja a XVII., XVIII., XXI., XXII. ágazat alá tartozó termékeket. A Pakisztánból importált termékek pedig - a felperes által sem vitatottan - a XXII. ágazatba, ezen belül a 61.63 árucsoportba, tehát 20005. december 31-ig a preferenciális kedvezményből kizárt körbe tartoztak. A Vhr. 81. cikk
(2)bekezdése értelmében a FORM A származási bizonyítvány csak akkor adható ki, ha a
- cikkben említett preferenciális elbánás alkalmazása céljából előírt igazoló okmányként szolgál. A perbeli esetben a származási bizonyítvány e célt nem szolgálhatta, mivel a perrel érintett termékek a preferenciális kedvezményből kizárt körbe tartoztak. A származási bizonyítványt továbbá akkor kell kibocsátani, amikor a kivitel megtörtént vagy bizonyossá vált, hogy meg fog történni (Vhr.
- cikk
(5)bekezdése), tehát szabályossága is ennek megfelelően és nem a felperes által hivatkozott későbbi időszakban vizsgálandó. A rendeleteknek nem megfelelő származási bizonyítványhoz nem fűződhet olyan joghatás, mint egy szabályszerűen kiállított okmányhoz, ennél fogva a felperesnek a 10 hónapi érvényességi időre történő hivatkozása is téves. A rendeleteknek meg nem felelő szabálytalan okmányt továbbá egy utóbb bekövetkezett és nem visszaható hatályú, hanem a jövőre nézve irányadó rendeletváltozás következtében jogszabályi feltételek hiányában - felhasználója nem minősíthet át szabályossá, joghatályossá és érvényessé. Az ismertetett szabályozásra tekintettel az eladónak 2006-ban - a vámeljárást, a szabad forgalomba bocsátást megelőzően - módja lett volna arra, hogy utólag kezdeményezze szabályos származási bizonyítvány kiállítását, mivel 2006-tól a 980/2005/EK rendelet értelmében már lehetőség nyílt Pakisztán esetén is a XXII. ágazatba tartozó termékek tekintetében a preferenciális vámtétel alkalmazására, erre azonban nem került sor. A Közösségi Vámkódex 6. cikke - a felperes érvelésével ellentétben - nemcsak a kérelemre induló, hanem a vámhatóság által hozott valamennyi, az ügyfélre nézve hátrányos határozatra tartalmaz szabályozást a
(3)bekezdéséből következően. A keresettel támadott határozatok indokolása részletesen felsorolja az érdemi döntés alapjául szolgáló tényeket és rendeleti szabályokat, ez utóbbit az indokolási rész végén összefoglaló jelleggel meg is ismétli, a felperes továbbá a közigazgatási eljárás során a jogorvoslati jogát gyakorolhatta, ezért alaptalanul hivatkozott a Ket. szabályainak megsértésére. Az a tény, hogy a megyei bíróság ítéletének indokolásában az ezzel kapcsolatos felperesi érvelésre nem tért ki - az előzőekben részletezett okoknál fogva, és az egyébként jogszerű érdemi döntés miatt - nem tekinthető a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésre alapot adó eljárási jogszabálysértésnek. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében és a 6/
- (VI.26) bekezdésében foglaltakon alapul. IM rendelet
- §
(2)Budapesten
- évi február hó
- napján Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró