Mfv.10748/2007/5 – Kúria

(1)bekezdése és az Mt.

1. §-a alapján 7.161.800 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a nála korábban beszerzési osztályvezetői munkakörben dolgozó alperest. A Veszprémi Munkaügyi Bíróság a 2.M.193/2005/
2. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Veszprém Megyei Bíróság a 3.Mf.20.722/2006/
3. számú közbenső ítéletben az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a R. Bt. felé történő megrendelésekkel kapcsolatos felperest ért károkért. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot a kár mértékének megállapítása körében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróság az okozott kár összegszerűségének kiszámítása érdekében széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként a 2.M.391/2006/
4. számú ítéletében az alperest 7.010.715 forint kár, késedelmi kamat és 840.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az alperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében vitatta a kár bekövetkezését, az azért való felelősségének fennállását, és a R. Bt. közbeiktatásával történt megrendeléssel kapcsolatban az anyagi érdekeltségét. A Veszprém Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a 3.Mf.20.360/2007/
5. számú ítéletében a Pp.
6. §

(2)bekezdésében foglaltak alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta, és a felperes 180.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság kitért arra, hogy jogerős közbenső ítéletben az alperes kártérítési felelősségét a R. Bt. felé történő megrendelésekkel kapcsolatban a felperest ért kárért korábbi közbenső ítéletében már megállapította, ezért annak újabb vizsgálata a másodfokú eljárás tárgyát nem képezte. A kár hiányát illetően nem fogadta el az alperesnek azt az érvelését, hogy a R. Bt.-től a korábbi beszerzési árnál kedvezőbb áron vásárolta meg a fésűket, ezért a felperesnél megtakarítás és nem kár keletkezett. Ezt az érvelést azért nem találta a másodfokú bíróság helytállónak, mert a felperes azáltal károsodott, hogy az alperes magatartása következtében nem közvetlenül a nagyváradi szállítótól rendelte meg az árut, hanem a betéti társaságon keresztül, ezért a felperesnek az eredeti forgalmazó által meghatározottnál magasabb árat kellett fizetnie. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és tartalma szerint a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Egyrészt továbbra is vitatta a károkozó magatartást, azt állítva, hogy a perrel érintett terméket nem ő rendelte meg, a R. Bt.-nek nem volt tagja, és az élettársa H. A. is csupán a bt. kültagja volt, vagyis személyes közreműködésre nem jogosult, másrészt továbbra is vitatta, hogy a felperes vagyonában csökkenés következett volna be, ami által a kártérítési felelősség alapvető eleme hiányzik. Jogszabálysértésként a Pp. 164. §

(1)bekezdésének megsértésére hivatkozott azzal, hogy a kár bekövetkezésének bizonyítása a károsult kötelessége, annak hiányában pedig szükségtelen a kártérítési felelősség további elemeinek vizsgálata. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, mivel a felelősség kérdésében jogerős közbenső ítélet született, az összegszerűségre vonatkozóan pedig az alperes a felülvizsgálati kérelmében érdemi észrevételt nem tett. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §

(1)bekezdés). A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Veszprém Megyei Bíróság a 3.Mf.20.222/2006/

1. számú közbenső ítéletében a felperes kártérítési követelésének jogalapja tekintetében korábban már közbenső ítéletet hozott, amelynek során teljes körűen elbírálta az alperes valamennyi, a jelen felülvizsgálati kérelemben is megismételt védekezését. A jogerős közbenső ítélet felülvizsgálati kérelemmel önállóan támadható, ezzel az alperes nem élt. Így a bíróság a jogalap körében már elbírálta azt az állítását, hogy a romániai cégtől semmilyen terméket nem rendelt, csak árumintát kapott, a Bt.-ben személyesen nem működött közre, H. A. kültagot sem terhelte személyes közreműködési kötelezettség, a felperest károsodás nem érte, mivel a korábbi beszerzési árnál a Bt. alacsonyabb vételárat számított fel, és nem is volt lehetősége a romániai cégtől való közvetlen beszerzésre, a Bt. ugyanis kizárólagos joggal rendelkezett a műanyag fésűk magyarországi forgalmazására. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében lényegét tekintve ezen védekezéseit ismételte meg, annak ellenére, hogy a felülvizsgálati kérelemmel érintett elsőfokú és másodfokú eljárás kizárólag a felperest ért kár összegének meghatározására irányult. A jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (BH 1995/163.). Mivel az alperes a jogerős ítéletet nem a kár összegszerűsége körében, hanem olyan kérdésben támadta, amely ennek az eljárásnak már nem volt tárgya, a kérelem indokai alapján a jogerős ítélet felülvizsgálata nem lehetett eredményes. A fenti indokolás alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
2. §

(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése, az illetékről az 1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján rendelkezett. Budapest,
2. március
3. Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő