A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.893/2008/10.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Városi Bíróság B.460/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban védői díjként felmerült 3300.(háromezer-háromszáz) forintot, valamint a tolmácsolási díjat az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Soproni Városi Bíróság a
- év február hó
- napján kihirdetett, és
- év február hó
- napján jogerőre emelkedett B.460/2007/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét hivatalos személy elleni erőszak bűntettében (Btk.
- §
(1)bekezdés) állapította meg. Ezért őt - mint különös visszaesőt - 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt külföldi állampolgár jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetésének tartama alatt a börtönben a folyosón kiabált a körletfelügyelőkkel. Az elé álló körletfelügyelőt ellökte. A rúgkapáló, karmoló és harapó terheltet végül testi kényszer alkalmazásával megfékezték. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt javára a GyőrMoson-Sopron Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból. A sérelmezett határozat megváltoztatását és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzését indítványozta. Az ügyészség álláspontja szerint a terheltet a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével tiltották el a közügyek gyakorlásától. A terhelt külföldi állampolgár, ez idő szerint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik. Hazája
- év május hó
- napjától az Európai Unió tagja. A Magyar Köztársaság Alkotmányának (
- évi XX. Törvény)
- év május hó
- napjától hatályban levő
- §-a szerint a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán, valamint az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkeznek egyebek mellett - az Európai Unió más tagállamainak a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárai, akik a választás (népszavazás) napján az országban tartózkodnak. Minthogy a terhelt lakóhellyel nem rendelkezik, a közügyek gyakorlásában sem vehet részt, nem választhat, és ő maga sem választható. Így vele szemben - a felülvizsgálati indítvány jogi álláspontja szerint - a közügyektől eltiltás mellékbüntetés értelmetlen és végrehajthatatlan, ezért törvénysértő. A Legfőbb Ügyészség BF.2295/
- számú írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítvánnyal egyező tartalommal, a terhelt védője ezt támogatóan szólalt fel. A terhelt érdemben nem nyilatkozott. III. A Legfelsőbb Bíróság a mellékbüntetés törvényességét vitató felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a kiszabott büntetés felülvizsgálatának akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Btk. 53. §-a
(1)bekezdése szerint a közügyektől el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. A terheltet az eljárt bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Ezzel a közügyektől törvényben megkívánt megvalósult. eltiltás mellékbüntetés két, mérlegelést nem kiszabásának a tűrő feltétele A bíróság értékelő tevékenységének eredményeként dönthető el az a további körülmény, hogy a terhelt méltatlan-e arra, hogy a közügyekben részt vegyen. A törvényi szabályozásból és a Legfelsőbb Bíróság ezzel összefüggésben követett gyakorlatából következően a bírói értékelésen alapuló döntés nem tekinthető a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okot jelentő törvénysértésnek. Amennyiben a büntetés kiszabásának kogens törvényi feltételei megvalósultak, a bíróság értékelésén alapuló döntéssel szemben törvényességi aggály nem támasztható. Nem alapozza meg a felülvizsgálatot az sem, ha e mellékbüntetés kiszabásának - lakóhely és tartózkodási hely hiányában - "nincs értelme." Ilyen megkötés a felülvizsgálat törvényileg szabályozott okai között nem szerepel. (Mindemellett nem kétséges, hogy a külföldi állampolgárságú terhelt szabadulása után Magyarországon lakóhelyet biztosíthat magának, s amennyiben a közügyektől bírói határozattal eltiltva nincs, az Európai Unió állampolgárainak közügyeket érintő jogait gyakorolhatja.) A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 426. § alapján a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság ítélete elleni fellebbezés a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálat a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja értelmében kizárt. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt (Be. 418. §
(3)bekezdése), a más által azonos tartalommal előterjesztett felülvizsgálati indítvány benyújtására a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján nincs lehetőség. Budapest,
- év április hó
- napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró Dr. Csere Katalin A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné