A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi április hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi végzést: A másodfokú bíróság a hivatali vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.437/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy - a vádlott terhére megállapított bűncselekmény elnevezése helyesen a Btk.253.§
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés szerint minősülő vesztegetés bűntette; - a vagyonelkobzást a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság letéti számlájára befizetett 100.000 (egyszázezer) forint vonatkozásában tekinti elrendeltnek; - a bűnjelként lefoglalt és Bny.253/2008. szám alatt nyilvántartott 1 db idézés, valamint 1 db kisméretű fehér színű boríték megsemmisítésére vonatkozó rendelkezést mellőzi, és azok iratok mellékleteként történő kezelését rendeli el. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a büntetőjogi felelősség megállapítása miatt, felmentés érdekében a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot - a Be.348.§
(1)bekezdése alapján - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során a megállapított tényállást mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól; az a vádlott védekezésével szembenálló részében is a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. Az elsőfokú bíróság az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges adatokat a perrendi szabályok megtartásával maradéktalanul feltárta, a vádbeli cselekményről tudomást szerző, illetve azzal összefüggésbe hozható személyeket kihallgatta. Köztük - nagy részletességgel és mindenre kiterjedő alapossággal - a polgármesteri hivatal alkalmazottait, így a nyomozó hatóságnál feljelentéssel élő építési ügyintézőt, valamint azokat a munkatársait, akik a szomszédos irodában tartózkodtak. Az említett személyek az eseményekről feljegyzést készítettek, leghangsúlyozottabban arról, hogy kérelmének kedvező elbírálása céljából a vádlott egy borítékot hagyott hátra, amelyben a helyszíni szemlére szóló idézés mellett 7 darab - együttesen 100.000 forint összegű - bankjegy is helyet kapott. Nyilvánvalóan a korábban előadottak nyomatékosítása végett, azért tehát, hogy az engedély nélkül kivitelezett melléképület fennmaradásának a tárgyában számára kedvező döntés szülessen. A közigazgatási eljárás megindítására az osztatlan közös tulajdonú telekszomszéd bejelentése alapján került sor, már azután, hogy a vádlott a fürdőmedencéhez kapcsolódó, magastetős építmény létesítéséről írásban lemondott. Döntően arra visszavezethetően, hogy tájékoztatást kapott az országos és a helyi rendeletek tartalmáról, végső soron a melléképületre vonatkozó kérelmének várható elutasításáról. Mindezek ismeretében - a már kitűzött helyszíni vizsgálat előtt semmilyen legális indoka nem lehetett arra, hogy az ügyintézőt felkeresse, érveit kizárólag a vitatott terület bejárásakor adhatta volna elő. Ezen túlmenően a védekezése rendkívül életszerűtlennek, és - nem utolsó sorban hiteltelennek mutatkozott. Egyetlen adat sem utalt ugyanis arra, hogy a pénz véletlenül vagy feledékenység folytán maradt a borítékban, mivel ez esetben azt a vádlott bizonyosan kereste volna. Minimálisan telefonon történő érdeklődéssel, de akár úgy is, hogy a havi nyugdíjához képest számottevő összeg elvesztése miatt a rendőrséghez fordul. Ez azonban nem történt meg, ahogyan annak hitelt érdemlő igazolása sem, hogy ugyanazon a napon még klímaberendezés vásárlását vette tervbe. Mindezeket az elsőfokú bíróság is helyesen ismerte fel. Így nem tévedett, amikor az ellentmondástól mentes, egyező tartalmú tanúvallomások és okirati bizonyítékok értékelését követően a vádlott védekezését - meggyőző indokolással - elvetette. Tényállása megalapozott, az tehát - figyelemmel a Be.351.§
(1)bekezdésére irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az ezt sérelmező fellebbezés ekként megalapozatlannak bizonyult. ------------------------ E tényállásból az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. Az irányadó tényállás rövid lényege szerint a Z......i Nagyközség Építésügyi Hatóságánál 1370-2/2008. szám alatt, engedély nélkül épített melléképítmény tárgyában közigazgatási eljárás indult. Olyan vizsgálat, amely a tervezett helyszíni szemle eredményétől függően akár bontási határozattal is zárulhatott. A vádlott ennek elkerülése érdekében jelent meg az ügyének elsőfokú elbírálására kijelölt igazgatási szerv alkalmazottja előtt azért, hogy az ügyintézőt 100.000 forint átadásával hivatali kötelességének a megszegésére, fennmaradási engedély kiadására bírja rá. Ilyen körülmények között e cselekmény Btk.253.§
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés szerinti minősítése megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. A vádlottal szemben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság maradéktalanul feltárta, s azokat a tényleges súlyuknak megfelelően értékelte. Az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékára tekintettel helyesen járt el, amikor a szabadságvesztés mértékét a büntetési tételkeret alsó határához közelítő tartamban állapította meg. Törvényes a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése is, annak kiegészítésével, hogy a Btk.89.§
(2)bekezdésének az alkalmazására a vádlott kifogástalan életvezetése és az előrehaladott életkora nyújtott lehetőséget. Végső soron az, hogy a
- életévéhez közeledve sem került sor korábban a felelősségre vonására; mindez különös méltánylást érdemlő körülmény. További enyhítésre ugyanakkor nincs indok és lehetőség. Az egyéb rendelkezések azonban némileg pontatlanok voltak, az alábbiak szerint: - a Legfelsőbb Bíróság
- számú kollégiumi véleményének
- pontja értelmében az ügydöntő határozat Be.258.§
(2)bekezdés d) pontja szerinti részében a bűncselekményt a Btk. Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni, az tehát a jelen ügyben helyesen mindössze vesztegetés bűntette; - a Btk.77/B.§
(1)bekezdés e) pontja alapján alkalmazott vagyonelkobzást - annak intézkedés jellegéből is adódóan - helyesen elrendelni kell, mégpedig a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság letéti számlájára befizetett 100.000 forint vonatkozásában; - a Bny.253/2008. tételszám alatt nyilvántartott idézés és fehér színű boríték, mivel az ügy tárgyi bizonyítási eszközei, nem semmisíthető meg, azok az iratok mellékletét képezik. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság - a Be.371.§
(1)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletét a fentebb részletezett pontosításokkal hagyta helyben. P é c s,
- április
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.437/2008/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.31/2009/
- számú végzése folytán a
- évi április hó
- napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. Dr:Krémer László s.k. a tanács elnöke