Pf.20669/2008/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.669/2008/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csiky István ügyvéd által képviselt I-II. rendű, felpereseknek, a dr. Balogh Zoltán ügyvéd által képviselt I-III. rendű alperesek ellen, szerződés létrehozása iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság
2. március
3. napján meghozott, 11.P.24.505/2007/
4. számú ítélete ellen, az I-II. rendű felperes részéről
5. és
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy térítsenek meg az államnak felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek és az alperesek
7. december 11-én adásvételi előszerződést kötöttek, amelyben úgy állapodtak meg, hogy legkésőbb
8. május
9. napjáig adásvételi szerződést kötnek az I. rendű alperes tulajdonában, a II-III. rendű alperesek haszonélvezetében álló ingatlanra. A felperesek az előszerződés megkötésével egyidejűleg 3.500.000 Ft foglalót adtak az alpereseknek. Az előszerződésben megjelölt időpontig a végleges adásvételi szerződés megkötésére nem került sor, ezt követően a felperesek felszólították az alpereseket a foglaló visszafizetésére, mivel álláspontjuk szerint az előszerződés érvénytelen. Ez utóbbi körülményre hivatkozással pert indítottak a Monori Városi Bíróság előtt a foglaló visszafizetése iránt. A Pest Megyei Bíróság jogerős, a felülvizsgálati eljárásban is hatályában fenntartott ítéletével a keresetet elutasította, mivel úgy foglalt állást, hogy az előszerződés érvényességéhez nem volt szükség gyámhatósági jóváhagyásra. Ezáltal az érvénytelenségre hivatkozással a felperesek nem állhattak el jogszerűen, ami miatt az alperesek jogosultak voltak a foglaló megtartására. A felperesek keresetükben az előszerződés alapján az adásvételi szerződés létrehozását kérték. Az alperesek ellenkérelmükben pergátló kifogásként ítélt dologra hivatkoztak, érdemben pedig azért kérték a kereset elutasítását, mert álláspontjuk szerint a jogerős ítéletre figyelemmel a kereset benyújtásakor az előszerződés már nem volt hatályos. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felpereseket perköltség megfizetésére és a kereseti illeték megtérítésére kötelezte. A pergátló kifogást nem találta megalapozottnak, mivel a korábbi perben a felperesek a foglaló visszafizetésére kérték kötelezni az alpereseket, míg ennek az eljárásnak a tárgya az adásvételi szerződés létrehozása. Ezáltal a Pp.
10. § d) pontja szerint perakadály nem áll fenn. Érdemben azért találta alaptalannak a keresetet, mert felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartott, jogerős ítélet állapítja meg, miszerint az adásvételi szerződés megkötésére megjelölt határidő eredménytelenül telt el, az előszerződés teljesítésének meghiúsulásáért, a végleges adásvételi szerződés megkötésének elmaradásáért a felperesek a felelősek. Abból, hogy a felperesekre visszavezethető okból hiúsult meg az előszerződés teljesítése, és ezért a foglalót elvesztették, nyilvánvalóan következik az is, hogy a meghiúsult előszerződés alapján a végleges adásvételi szerződés megkötésére, ezzel együtt a foglaló vételárba történő beszámítására nem tarthatnak igényt. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, keresetük teljesítését kérték. Az előszerződés meghiúsulásának megállapítása miatt támadták az elsőfokú bíróság döntését. Álláspontjuk szerint az előszerződés nem hiúsult meg véglegesen, az alperesek a szerződéstől nem álltak el, amiatt az nem szűnt meg, és az a feleket továbbra is köti. Hangsúlyozták, hogy az alperesek a korábbi eljárásban arra hivatkoztak, hogy az adásvételi szerződést hajlandóak megkötni. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott. A nem vitás tényállás szerint a felek által kötött előszerződés alapján az adásvételi szerződés megkötésére nyitva álló határidő anélkül telt el
11. május 31-én, hogy a végleges szerződés megkötésére sor került volna. Ennek oka az volt, hogy a felperesek, az előszerződés - utóbb alaptalannak bizonyult - érvénytelenségére való hivatkozással, megtagadták az adásvételi szerződés megkötését. Ennek következtében - ahogy azt a Pest Megyei Bíróság jogerős ítélete is megállapítja - az előszerződés teljesítése a felpereseknek felróható okból meghiúsult. Ezáltal a felek között az előszerződéssel létrejött jogviszony megszűnt; ezért a jogviszony megszűnéséhez nem volt szükség az alperesek elállására. Mindezek miatt tévesen hivatkoztak arra a felperesek a fellebbezésükben, hogy az alperesi elállás hiányában az előszerződés a feleket továbbra is köti. Ugyancsak téves következtetést vontak le az alperes korábbi eljárásban tett azon nyilatkozatából, miszerint az adásvételi szerződés megkötésére hajlandóak. E nyilatkozatukat a Ptk.
12. §-a szerinti eladási ajánlatnak lehet minősíteni, amelyet azonban a felperesek a Ptk.
13. §