Pfv.VIII.20.794/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bányai István ügyvéd .......... által képviselt ........... felperesnek,..............jogtanácsos által képviselt ............ alperes ellen 4.000.000,- forint és járulékai megfizetése iránt a Nyíregyházi Városi Bíróság előtt 22.P.23.608/
- számon megindított, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- január 17-én 4.Pf.21.505/2007/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy az államnak az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 240.000,- (Kettőszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, az alperesnek 15 napon belül 10.000,- (Tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes
- április 5-én megbízottjának közvetítésével életbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot az alperesnek. Az alperes a biztosítási szerződésről
- április 30-án kötvényt állított ki. A kötvény tartalmazta, hogy a felperest a baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás alapján baleseti rokkantság esetén 4.000.000,- forint biztosítási összeg illeti meg. A felperes
- március 9-én enyhe fokú (1,19 ezrelék) alkoholos befolyásoltság állapotában okozott saját hibás közúti balesetben megsérült, ennek következtében 100 %-os rokkanttá vált. Megsérült a felperes utasa is. Az eset kapcsán indult büntetőügyben a bíróság a felperes bűnösségét állapította meg súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés vétségében. A felperes keresetében 4.000.000,- forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a biztosítás általános szerződési feltételeit nem kapta meg, és az átvételről szóló okiratot nem írt alá. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadó ítéletében megállapította, hogy a szerződési feltételek átadásának a hiányában azok rendelkezései, így az alperes mentesülésére vonatkozó szabályok a Ptk. 205/B. §
(1)bekezdése alapján nem váltak a biztosítási jogviszony részévé. Ezért az alperes a Ptk. 536. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesnek a keresettel igényelt összeget megfizetni. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az 1995. évi CXVI. törvény (Bit.) 31. §
(4)bekezdése alapján a felperes által közreműködőként igénybevett biztosítási alkusz, az ajánlat megtételekor nem járt el megfelelően. Ennek a biztosítási alkusz mint megbízott és a felperes közötti jogviszonyban van jelentősége. A felperes és az alperes közötti biztosítási jogviszonyt azonban nem befolyásolja, az alperes részéről ugyanis szerződésszegés nem állapítható meg. A másodfokú bíróság elutasító döntését másodsorban a Ptk. 556. §
(1)bekezdés a) pontjára, tehát arra alapította, hogy a kárt a felperes jogellenesen maga idézte elő. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes előadta, hogy a biztosítási alkusz a biztosító képviseletében, mint általános megbízott járt el, tevékenységéért az alperes felel. Megalapozatlan a keresetet elutasító döntés azért is, mert az alperes mentesülését is szabályozó általános biztosítási feltételeket a felperes sem a szerződés megkötésekor, sem a kötvény kibocsátásakor nem kapta meg. Ezekről az okokról a felperes az alperes hibájából nem szerzett tudomást. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felek jogviszonyára a Bit. 32. §
(1)bekezdése alkalmazandó, azaz a biztosítási ajánlatot közvetítő alkusz nem az alperes, hanem a felperes megbízottja volt. A biztosítási szerződés megkötése körében az alkusz által elkövetett mulasztásokért az alkusz tartozik felelősséggel a Bit. rendelkezései és a Ptk-nak a megbízásra vonatkozó szabályai alapján. Helytállóak a másodfokú ítéletnek az alperes mentesülésére vonatkozó indokai is. A Ptk. 566. §
(5)bekezdése szerint alkalmazandó 556. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul a biztosított okozta. A felperes terhére a jogerős ítéletben megállapított ittas járművezetés nem gondatlan bűncselekmény (1/1975. (II.5.) KPM-BM Együttes rendelet (KRESZ) 4. §
(1)bekezdés), ezért az alperes mentesülése a Ptk. hivatkozott rendelkezéséből következik. Az Általános Szerződési Feltételek ismeretének a hiánya ez okból a peres felek jogviszonyára nem hatott ki. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte a felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték és az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére, valamint saját felülvizsgálati perköltsége viselésére. Budapest, 2008. szeptember 18. Dr. Horeczky Károly s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok