Győri Ítélőtábla Pf.I.20.246/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Dr. Tóka Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek hozzátartozó által képviselt I. r., dr. Ferenczy-Nagy István ügyvéd által képviselt II. r. és III. r. alperesek ellen zálogtágyból való kielégítés tűrésére kötelezés iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- május
- napján kelt P.20.034/2007/
- számú ítélete ellen a II. r. alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett részét részben megváltoztatja. A felperes részére kérelmére visszaigényelhető lerótt elsőfokú illetékkülönbözet összegét 765.000 (hétszázhatvanötezer) ft-ra felemeli. eljárási Mellőzi az I.-II. r. alpereseknek a felperes részére megfizetendő összesen 810.000 (nyolcszáztízezer) ft perköltségben való marasztalását. Ezt meghaladóan az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett részét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni (harmincezer) ft másodfokú perköltséget. a II. r. alperes részére 30.000 Köteles a felperes az állam részére az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztály felhívására a felhívásban jelzett időben és módon megfizetni 48.600 (negyvennyolcezer-hatszáz) ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság ítéletével az I.-III. r. alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a ... tulajdoni lapon ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan I. r. alperes tulajdonát képező ¼ közös tulajdoni illetőségére bejegyzett zálogjoga alapján a felperes a 101.742 EUR tőke összeg és ennek
- november
- napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamata erejéig az ingatlanból kielégíthesse az eredetileg 1.400.000 ATS tőke összegű hiteljogviszonyból még fennálló követelését. Megállapította, hogy a felperes - külön kérelmére - 360.000.-Ft összegű eljárási illeték visszatérítését kérheti, kötelezte továbbá az I.-II. r. alpereseket arra, hogy a felperesnek 810.000.-Ft perköltséget fizessenek meg. A megyei bíróság - az ítélet jogerőre emelkedését követően - megkeresni rendelte a ... Körzeti Földhivatalt annak érdekében, hogy a .... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan I. r. alperes nevén álló tulajdoni illetőségéről a perindítás tényét törölje. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes és a II.-III. r. alperesek, valamint a perben nem álló "A" között a ...tulajdoni lapon .... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlant terhelő jelzálogszerződés jött létre, a felperes által a "B" Kft. részére kölcsönadott 1.400.000 ATS hitel biztosítására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság G.40.014/
- számú - Győri Ítélőtábla Gf.I.20.072/2005/
- számú ítéletével
- június
- napján jogerőre emelkedett - ítéletével a II. és III. r. alpereseket, mint dologi kötelezetteket a felperesi követelés kielégítésének tűrésére kötelezte. A II. r. alperes a perbeli ingatlan ¼ tulajdoni illetőségét - a felperes javára alapított jelzálogjoggal terhelten -
- november
- napján az I. r. alperesnek ajándékozta. Figyelemmel arra, hogy a felperes által a követelés érvényesítése és a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére irányuló korábbi eljárásban az I. r. alperes nem állt perben, ezért a megyei bíróság megítélése szerint a felperes az I. r. alperes dologi kötelezett tulajdonjogát terhelő jelzálogjog alapján megalapozottan terjesztette elő a kielégítés tűrésére irányuló keresetét. A zálogtárgyból való jogosulti kielégítés lehetőségeit vizsgálva a megyei bíróság megállapította, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan közös értékesítése nem lehetséges, hiszen a végrehajtási jogot - az I. r. alperes tulajdoni illetőségét kivéve valamennyi tulajdoni hányadra bejegyezték. Erre figyelemmel a kielégítési jog gyakorlásához bírósági határozatra volt szükség. A tűrésre kötelezést az I. r. alperes nem ellenezte, míg a II. és III. r. alperesek érdemben nem védekeztek. Az elsőfokú eljárás során az alperesek a per tárgyalásának a felperes és a III. r. alperes között a jelzálogszerződés érvényessége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig történő felfüggesztését kérték. A megyei bíróság szerint, a kérelem teljesítésére azért nem volt lehetőség, mivel a folyamatban lévő P.20.583/
- számú perben a jelzálogszerződést csak a jelen eljárás III. r. alperese támadta meg érvénytelenség jogcímén. A kereset alapossága esetén sem kerülhet sor a jelzálogszerződés teljes érvénytelenségének megállapítására, a III. r. alperes pernyertessége csak az ő tulajdoni hányadát érintően eredményezheti a jelzálogszerződés - részleges - érvénytelenségét. A megyei bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy az I. r. alperest a perköltség megfizetése alól mentesítse, mivel álláspontja szerint a felperes az I. r. alperes magatartása miatt volt kénytelen a bírósághoz fordulni. Az I. r. alperes ugyanis tudott arról, hogy az általa ajándékba kapott tulajdoni illetőséget a felperes jelzálogjoga terheli, és a kielégítés tűrésére kötelezés iránt eljárás van folyamatban, mégis ennek tartama alatt kötötte meg a II. r. alperessel az ajándékozási szerződést. Az I. r. alperes az újabb perindítást elkerülhette volna azzal, ha a jogügyletet a folyamatban lévő perben az eljáró bíróságnak bejelenti, és ennek eredményeként a felperes őt perbe vonhatja. A megyei bíróság nem találta alaposnak az I. r. alperes azon érvelését sem, mely szerint a felperest az ajándékozási szerződés megkötéséről értesítették. A rendelkezésre álló iratok alapján a megyei bíróság azt állapította meg, hogy az ajándékozási szerződést a felek
- november
- napján kötötték, ehhez képest az alperesek a felperesnek csak
- március
- napján küldtek egy tértivevényes küldeményt, melynek tényleges tartalma egyébként nem volt megállapítható. A megyei bíróság ugyanakkor alaposnak ítélte a II. r. alperes hivatkozását a per tárgyának értékét illetően. A Pp.
- §
(2)bekezdésének f) pontja alkalmazásával megállapította, hogy a jelen ügyben a per tárgyának értékét nem a felperes által megjelölt követelés összegében, hanem a zálogtárgy értéke alapján kell megállapítani. Figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben az ingatlan egésze szolgál a felperesi követelés biztosítékául, annak értéke pedig - elfogadva a II. r. alperesnek az ¼ ingatlanilletőség értékeként 2.500.000.-Ft összegről csatolt illetékhivatali igazolását 9.000.000.-Ft, a megyei bíróság megítélése szerint ez utóbbi értéket kell a hatáskör meghatározásánál és az illetékszámítás alapjául is elfogadni. Mindezek alapján a megyei bíróság rendelkezett a felperes által tévesen, magasabb összegben lerótt illeték visszatérítéséről. Megállapította, hogy a perindítás az I. és a II. r. alperesek magatartása miatt vált szükségessé, ezért ők kötelesek a pernyertes felperes perköltségét megfizetni. Mindezek alapján a fennmaradó eljárási illeték és a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és a
(6)bekezdése szerint meghatározott - az eljárás tartamára figyelemmel csökkentett - ügyvédi munkadíj megfizetésére az I. és a II. r. alperest kötelezte. Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezést terjesztett elő, elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett akkor, amikor a per tárgyalását az alperesek kérelme ellenére nem függesztette fel. Hivatkozott arra, hogy a felperesi követelés alapjául szolgáló jelzálogszerződés érvényességét támadó keresetet terjesztett elő a jelen per III.r. alperese, a per folyamatban van. Kifejtette, hogy az a tény, mely szerint a szerződést aláírók egyikének kézjegye hamis, olyan súlyos érvénytelenségi ok, melynek következményét jelenleg nem lehet előre látni, ezért a megyei bíróság nem mondhatta volna ki az ítélete indokolásban, hogy a kereset alapossága esetén sem dőlhet meg az egész szerződés érvényessége. Másodlagos fellebbezési kérelme mindezek alapján az elsőfokú ítélet indokolásának részbeni megváltoztatására irányult. Harmadlagos kérelemként a perköltségben való marasztalás mellőzését kérte. Kiemelte, hogy az I. r. alperes esetében alkalmazandó a Pp. 80. §
(1)bekezdése, mivel a perre okot nem adott, az ajándékozás a jelzálogteher fennállásának az ajándékozási szerződésbe foglalásával jött létre, és a felperes követelését az első tárgyaláson azonnal elismerte. A II. r. alperes álláspontja szerint a perindítás egyébként is szükségtelen volt, mivel a felperes a Ptk. 256. §
(1)bekezdése értelmében a kielégítési jogát enélkül is gyakorolhatta volna. Mindezek mellett az I. r. alperest a szerződéskötésről értesítési kötelezettség sem terhelte, mivel a tulajdonos személyének megváltozása a felperes jogait nem érintette. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Kifejtette, hogy az I.-II. r. alperesek magatartása miatt kényszerült a per megindítására, ezért a megyei bíróság helytállóan kötelezte őket a perköltség megfizetésére. Az alperesek elmulasztották a jelzálogszerződés 5. pontjában előírt értesítési kötelezettségüket, ezért nem születhetett meg a Ptk. 257. §
(1)bekezdése szerinti megállapodás a zálogtárgy közös értékesítése tárgyában, tehát a felperes egyetlen lehetősége a kielégítés tűrésére kötelezés iránti per megindítása volt. A felperes szerint az alpereseknek lehetőségük lett volna az ítélőtábla előtt Gf.I.20.072/
- számon folyamatban lévő eljárásban a tulajdonosváltozást illetve az ahhoz kapcsolódó jogügyletet bejelenteni, azonban ezt is elmulasztották. A per tárgyalásának felfüggesztése iránti alperesi kérelem teljesítését ellenezte, osztotta az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában foglaltakat. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdése alkalmazásával a fellebbezés és az ellenkérelem korlátai között - a nem fellebbezett részében nem érintve - bírálta felül. Ezt megelőzően azonban vizsgálta, hogy az elsőfokú eljárás során megvalósult-e olyan eljárási szabálysértés, mely az ítélet érdemi felülbírálatát akadályozta volna. Az elsőfokú eljárás során a II. r. alperes vitatta a felperes által megjelölt pertárgyértéket, és ezzel összefüggésben - tartalma szerint - hatásköri kifogást is előterjesztett. A megyei bíróság annak helytálló megállapítását követően, hogy a Pp. 24. §
(2)bekezdésének f) pontja értelmében a jelen perben a követelés összegénél kisebb értékű zálogtárgy értéke képezi a pertárgyérték alapját, tévesen jutott arra a következtetésre, hogy ennek megállapítása során az egész ingatlan forgalmi értékét kell alapul venni. A felperes kereseti követelése kizárólag az I. r. alperes tulajdoni illetőségét érinti, a jelen perben a bíróság - a kereset alapossága esetén - csupán arra kötelezhette az I. r. alperest, hogy a saját tulajdoni illetőségéből való kielégítést tűrje, és a felperesi követelés fedezetéül is csak ezen ingatlan-hányad szolgált. Erre figyelemmel a per tárgyának értéke - elfogadva a II. r. alperes által csatolt illetékhivatali forgalmi-érték megállapítást, melyet a felperes sem vitatott 2.250.000.-Ft. A megyei bíróság azonban nem sértette meg az eljárási szabályokat akkor, amikor a kereset érdemi tárgyalásába bocsátkozott, s nem a keresetlevél áttételéről határozott. A Pp. 28. §-ában foglalt rendelkezés értelmében ugyanis a per tárgyának értékétől függő hatáskör esetén az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. Az ítélőtábla az eljárás rendelkezésre álló adatai alapján megállapította, hogy az I. r. alperes - a felperes keresetét elismerő, és a Pp. 80. §
(1)bekezdése alkalmazásával a perköltség megfizetése alóli mentesítését kérő írásbeli ellenkérelmét a
- április
- napján tartott tárgyaláson A/
- sorszám alatt írásban benyújtotta, valamint szóban is előterjesztette (
- április
- napján tartott tárgyalásról készült
- sorszám alatti jegyzőkönyv). A hatásköri kifogás az érdemi ellenkérelem előterjesztését követően került csatolásra és ismertetésre. Erre figyelemmel a kereset érdemi elbírálására a megyei bíróság hatáskörrel rendelkezett. Az ítélőtábla nem osztotta a tárgyalás felfüggesztésér vonatkozó II.r. alperesi fellebbezési érvelést. Eljárási szabályszegés nem valósult meg, amikor a megyei bíróság a per tárgyalásának felfüggesztése iránti alperesi kérelmet nem teljesítette. A másodfokú eljárás során a fellebbviteli tárgyaláson a felperes által csatolt P.20.583/2006/
- számú ítélet és az elsőfokú eljárás során tett alperesi nyilatkozatok alapján az ítélőtábla a megyei bírósággal egyezően állapította meg, hogy a tárgyalás felfüggesztésének a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn. Az ítélőtábla e körben osztotta a megyei bíróság ítélete indokolásában foglaltakat. Figyelemmel arra, hogy eljárási szabályszegés nem valósult meg, ezért az elsőfokú ítélet fellebbezett - a perköltség viselésére vonatkozó - rendelkezése érdemi vizsgálatának nem volt akadálya. A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-
- §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy - a II. r. alperes fellebbezési érvelésére figyelemmel - a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében írt együttes feltétel megvalósult-e. Nem volt vitás a felek között, hogy az alperesek a felperes kereseti kérelmét az első tárgyaláson elismerték. Az ítélőtábla az I.-II. r. alperesek perre okot adó magatartásának vizsgálata során az alábbiaknak tulajdonított jelentőséget. Az I. r. alperes a
- sorszám alatti beadványának mellékleteként a ... Körzeti Földhivatalnak az I. r. alperes tulajdonjoga bejegyzéséről szóló,
- november
- napján kelt egyszerűsített határozatát csatolta, melynek tanúsága szerint a határozat egy példányát a földhivatal az ügyvéd, és általa a felperes részére kézbesítette. Erre figyelemmel a felperesnek a tulajdonosváltozás tényéről értesülnie kellett. Az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal egyezően vizsgálta azt is, hogy az alperesek az
- március
- napján kelt jelzálogszerződés
- pontjában foglalt értesítési kötelezettségüknek eleget tettek-e, ennek során azonban a megyei bíróságtól eltérő megállapításra jutott. A felperes csupán hivatkozott rá, azonban nem valószínűsítette, hogy az I. r. alperes által csatolt tértivevényes irat tartalma nem a tulajdonosváltozásról való értesítést tartalmazta, s az alperesi állítást az eljárás egyéb adatai sem cáfolták. Tévesen, és a rendelkezésre álló iratokkal ellentétesen állapította meg tehát a megyei bíróság azt, hogy a felperes a kölcsön megfizetése és a kielégítés tűrése iránt korábban folyamatban volt perben az ingatlan ¼ tulajdoni illetőségén fennálló tulajdonviszony változásáról nem értesült, és ezért az új alperes perbe hívásához való jogát sem gyakorolhatta. Mindezek mellett az ítélőtábla rámutat arra is, hogy a felperesnek a zálogtárgyból való kielégítési joga gyakorlásának a jelen per megindítása - szemben az elsőfokú ítéletben kifejtettekkel - nem az egyetlen és nélkülözhetetlen módja volt. Téves és a jelen per eldöntése szempontjából nem releváns az elsőfokú ítéletnek a zálogtárgy közös értékesítésére vonatkozó megállapítása (elsőfokú ítélet
- oldal
- és
- bekezdése), ezért az elsőfokú ítélet indokolását e részében az ítélőtábla mellőzte. A perindítás szükségességének megítélésekor a jelen ügyben a kölcsönszerződés biztosítékaként kikötött jelzálogjog természetének, a tulajdonviszonyok változására tekintet nélkül - a Ptk.
- §
(4)bekezdésben foglalt eset kivételével - fennmaradó dologi jogi jellegének van jelentősége, amint arra a II. r. alperes is hivatkozott. A zálogjogviszony dologi kötelezettjével szemben hozott - kielégítés tűrésére kötelező - jogerős bírósági határozat végrehajthatósága a zálogjogviszony mindenkori alanyaira vonatkozik, melyhez csupán annyi szükséges, hogy a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (Vht.)
- §-ában előírtak szerint a jogutódlás megállapítása megtörténjék. Az ítélőtábla nem osztja azt - a jogirodalomban fellehető - álláspontot, mely szerint a dologi kötelezett személyének megváltozása esetén újabb és újabb bírósági határozat meghozatalára lenne szükség ahhoz, hogy a jogosult az új kötelezettel szemben is gyakorolhassa kielégítési jogát. Ezen álláspont érvényesülése a zálogjog dologi természetével áll ellentétben. Mindezekre figyelemmel a felperes a kielégítési joga gyakorlásához a jelen per megindítása helyett az I. r. alperes jogelődjét tűrésre kötelező jogerős ítélet végrehajtása iránti eljárásban jogutódlás megállapítása iránt kérelmet is előterjeszthetett volna. A felperes a két eljárás közötti választás jogát gyakorolta, ez a jogosultság azonban nem jelentheti azt, hogy a nagyobb költségkihatású per indításának terheit a perre okot nem adó I.-II. r. alpereseknek kell viselniük. Az ítélőtábla a kifejtettek alapján a megyei bíróság ítéletét a
- §
(3)bekezdése alapján megfellebbezett részében részben megváltoztatta, és az elsőfokú ítéletnek az I.-II. r. alpereseket a perköltség összegének megfizetésére kötelező rendelkezését mellőzte. Figyelemmel arra, hogy a per tárgyának értékét a megyei bíróság tévesen, 2.250.000.-Ft helyett 9.000.000.-Ft-ban határozta meg, ezért a felperes által az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illeték Főosztályától visszaigényelhető eljárási illeték összegét az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja és a 42. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával 765.000.-Ft-ra felemelte. A megyei bíróságnak a visszatérítés érdekében e határozatot az Itv. 81.§.
(2)bekezdése alapján az illetékügyi hatóság részére meg kell küldenie. Az ítélőtábla a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján kötelezte a jogi képviselővel eljáró II. r. alperes másodfokú perköltsége és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja és a 46. §
(1)bekezdése alapján meghatározott 48.600.-Ft összegű feljegyzett fellebbezési eljárási illetéknek az illetékügyi hatóság külön felhívására történő megfizetésére. őr, 2009.évi április hó 2. napján Dr. Ábrahám Éva sk.. Vass Mária sk. a tanács elnöke Dr. Farkas Attila sk. előadó bíró bíró