← Magyarország

Kfv.37204/2008/9 – Kúria

Kfv.III.37.204/2008/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Balatonfüredi Sándor ügyvéd által képviselt K. Kft. felperesnek a Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnöke alperes ellen szerencsejáték felügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság

  1. december
  2. napján kelt 16.K.30.915/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  5. március
  6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 16.K.30.915/2007/
  7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy felperesnek 10.000./azaz perköltséget. 15 napon tízezer/ belül fizessen meg a forint felülvizsgálati A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A Televízió Club
  8. május
  9. napján „Nagy tudáspróba" címmel műsort sugárzott, amelyben két nyereményjátékot is lebonyolított. Az egyiknek a keretében emelt díjas SMS útján kérdésekre kellett választ adni, és a résztvevők között autót sorsoltak ki. A másikban szintén emelt díjas SMS útján arról lehetett szavazni, hogy a műsorban szereplő csoportok közül melyik csoportnak magasabb az IQja. A szavazók között személyi számítógépet sorsoltak ki. A Szerencsejáték Felügyelet /a továbbiakban: Felügyelet/ már
  10. május
  11. napján arról tájékoztatta a Televízió Clubbot, hogy az említett játékok szerencsejátéknak minősülhetnek. A Televízió Rt.
  12. július
  13. napján arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a műsorban szereplő játékokat a felperes bonyolította le, egyben megküldte a műsor videofelvételét videokazettán. A Felügyelet
  14. augusztus
  15. napján, október
  16. napján, december
  17. napján ismételten hiánypótlásra hívta fel a felperest. A felperes az egyes felhívásokra különböző, a nyereményjátékokkal összefüggő adatokat szolgáltatott. Ezt követően a Felügyelet
  18. február
  19. napján kelt határozatával a felperest az autós nyereményjátékkal összefüggésben 2.000.000.- Ft bírsággal sújtotta szerencsejáték engedély nélküli szervezése miatt. A Felügyelet
  20. július
  21. napján újabb hiánypótlási felhívást küldött a felperesnek, amelyben az IQ szinttel összefüggő szavazással kapcsolatosan kért adatokat a felperestől. A felperes
  22. július
  23. napján adott válaszát követően a Felügyelet
  24. július
  25. napján ismételt felhívást intézett a felpereshez, amelyre
  26. augusztus
  27. napján adott választ követően a
  28. szeptember
  29. napján kelt határozattal 200.000.Ft bírságot szabott ki a felperessel szemben szerencsejáték engedély nélküli szervezése miatt. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje
  30. december
  31. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a szerencsejátékok szervezéséről szóló
  32. évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Szjtv./
  33. §-a értelmében a felperessel, mint az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységet engedély nélkül folytató szervezettel szemben bírság szabható ki. Az Szjtv.
  34. § /5/ bekezdése szerint azonban nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a Felügyelet
  35. júliusában tudomást szerzett a szervezők személyéről, ehhez mérten
  36. szeptember
  37. napján a hat hónap eltelte miatt a felperessel szemben bírság már nem volt kiszabható. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint csupán a felperes
  38. augusztus 9.-ei hiánypótlásra adott válaszleveléből szerzett tudomást a mulasztásról, illetve a kötelezettségszegésről, ezért
  39. szeptember
  40. napján - hat hónapon belül - a bírság kiszabható volt. Álláspontja szerint a jogerős végzés nem tett eleget a Polgári perrendtartásról szóló
  41. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  42. § /1/ bekezdésében megfogalmazott indokolási követelményeknek, és hangsúlyozta, hogy a mulasztásról, illetve kötelezettségszegésről való tudomásszerzés nem azonosítható e kötelezettség feltárása érdekében indított hatósági eljárás kezdetével. A hatósági eljárás megindításának, a tényállástisztázásának és a bizonyítási eljárásnak éppen az volt a célja, hogy a kötelezettségszegést feltárja. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hangsúlyozva, hogy a jogerős ítélet indokolásából kitűnően a Felügyelet a
  43. augusztus
  44. napjától számított hat hónapon belül, azaz
  45. február
  46. napjáig hozhatott volna bírságoló határozatot. A Felügyelet
  47. augusztus
  48. napjáig tudomást szerzett arról, hogy a kifogásolt nyereményjátékot a felperes szervezite. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Szjtv.
  49. § /1/ bekezdése szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyen a játékos pénzfizetésre, vagy vagyoni érték nyújtása fejében meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A szerencsejáték idézett törvényi definíciójából megállapíthatóan ahhoz, hogy valamely játék szerencsejátéknak minősüljön szükséges feltétel a/ a pénzfizetés vagy egyéb vagyoni érték nyújtása, b/ meghatározott feltételek fennállása esetén pénz vagy egyéb vagyoni értéket képviselő nyeremény, c/ az hogy a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függjön. Az iratokból megállapíthatóan a szerencsejáték lebonyolításáról a Felügyelet már
  50. júliusában tudomást szerzett akkor, amikor a Televízió Rt. a műsor videofelvételét videokazettán hiánypótlásra megküldte.
  51. október
  52. napján a felperes a játékszabályzatot is postázta a Felügyeletnek, a 160.000.- Ft+ÁFA értékű személyi számítógépről, mint nyereményről pedig legkésőbb
  53. december
  54. napján értesült. A fentiekből következően a Felügyeletnek
  55. december
  56. napján tudomása volt arról, hogy a felperes emelt díjas SMS útján vagyoni értéket képviselő nyeremény fejében kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függő szerencsejátékot szervezett. Ehhez mérten a felperest csak hat hónap eltelte után
  57. szeptember
  58. napján sújtotta bírsággal. A bírság kiszabása íly módon az Szjtv.
  59. § /5/ bekezdésének azon szabályába ütközött, hogy a mulasztás vagy kötelezettségszegés tudomására jutásától számított hat hónapon túl bírságot kiszabni nem lehet. Az Szjtv.
  60. § /5/ bekezdése olyan eljárási akadályt képez, amelyben meghatározott hat hónapos időtartamon túl kiszabott bírság jogszabálysértő, ezért a Fővárosi Bíróság helyes döntést hozott, amikor az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően a Pp.
  61. § /1/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy nem az engedély nélkül szervezett szerencsejáték, mint kötelezettségszegés fogalmi elemei közé tartozik az a körülmény, hogy a felperes jogellenes szerencsejátékával milyen mértékű bevételre tett szert. Ez a körülmény a bírság kiszabása körében értékelendő, kötelezettségszegés tényével nem hozható összefüggésben. a A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  62. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a Pp.
  63. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  64. § /1/ bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
  65. március
  66. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.