← Magyarország

Gf.40022/2009/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.022/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Budai Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Bolevácz Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. november
  3. napján kelt 5.G.40.828/2008/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja; Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes a ... Lakópark vonatkozásában nyújtott anyagszolgáltatásokra tekintettel 10.230.565 forint összértékben -
  6. augusztus
  7. napján és
  8. szeptember
  9. napján esedékes fizetési határidő kikötésével - állította ki számláit a perben nem álló ... Kft. felé. Az ... Kft., mint engedményező a
  10. augusztus
  11. napján kelt engedményezési nyilatkozatában akként rendelkezett, hogy az alperessel szemben fennálló -
  12. augusztus
  13. napján kelt ... számú számlából eredő - 15.746.994 forint követeléséből 10.230.565 forint követelést a felperes részére engedményez, a felperes által az ... Kft. felé kiállított 10.230.565 forint összértékű követelés kiegyenlítése céljából. Az engedményezési nyilatkozatában kikötötte - hivatkozva az alperes és az ... Kft. között létrejött ...-s számú vállalkozási szerződés 2.
  14. pontjára hogy az alperes az engedményezett összeget nyolc napon belül köteles a felperes részére megfizetni. Az engedményezési nyilatkozatot mind az engedményező ... Kft., mind az engedményes alperes, mind az engedményezett felperes aláírta, annak tartalmát magára nézve kötelezőnek ismerte el. Az alperes a fizetési kötelezettségének -
  15. december
  16. napján 5.185.416 forint, míg
  17. március
  18. napján 5.045.149 forint megfizetésével késedelmesen tett eleget. A felperes a módosított keresetében kérte az alperest a Ptk.
  19. §-a és a Ptk. 301/A.§

(2)bekezdése értelmében a
  1. március
  2. napján késedelmesen teljesített 5.045.149 forint tőkekövetelés után
  3. szeptember
  4. napjától - annak megfizetéséig -
  5. március
  6. napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, és 277.400 forint költség megfizetésére kötelezni. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes a késedelmi kamatkövetelést a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése értelmében kizárólag a felperesi fizetési felszólításnak az alperes általi kézhezvételétől számított harmincadik nap elteltétől érvényesíthette. Álláspontja szerint a fizetési felszólítás nem történt meg, felszólításnak legfeljebb a
  1. szeptember
  2. napján kelt engedményezési nyilatkozat tekinthető. Az elsőfokú bíróság a
  3. november
  4. napján kelt 5.G.40.828/2008/
  5. számú ítéletében a - felperes keresetét részben alaposnak találva - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 329.835 forintot és 240.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperes a
  6. augusztus
  7. napján kelt engedményezési szerződés értelmében annak keltétől számított nyolc napon belül volt köteles a felperesnek teljesíteni, azonban az alperes ezen kötelezettségének határidőben nem tett eleget, ezért megalapozott a felperes követelése a késedelmi kamat érvényesítése tekintetében. A Ptk. 301/A. §.
(3)bekezdésére tekintettel a gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamat a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harmincadik nap elteltétől esedékes, ezért a bíróság az engedményezési nyilatkozatot fizetési felszólításként értékelve, annak keltétől számított harmincadik napot követően, azaz 2007. október 1-jétől kötelezte az alperest az 5.045.149 forint után járó késedelmi kamat megfizetésére. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett, melyben kérte annak megváltoztatását, és a kamatfizetési kötelezettség esedékessége kezdő időpontjának a megváltoztatását. Az alperes önmagában a kamatfizetési kötelezettséget, a kamatnak a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdés szerint megállapított mértékét nem vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adott esetben - a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdésében foglaltakra is tekintettel - a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a késedelembeesés napjától számított harminc nap elteltével és nem az engedményezési szerződés keltétől számítandó, így az alperes késedelmi kamat fizetési kötelezettségének kezdő időpontja az alperes álláspontja szerint nem
  1. október 1., hanem
  2. október
  3. napja. A felperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. A másodfokú bíróság a fellebbezést annak korlátai között bírálta el. A fellebbezés az alábbiak szerint nem megalapozott. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi IV. törvény (Ptk.)
  5. §
(1)bekezdése szerint pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az iratokból megállapítható, hogy az alperes a
  1. augusztus
  2. napján kelt engedményezési nyilatkozatból eredő fizetési kötelezettségének - a kikötött határidőben
  3. szeptember
  4. napjáig - nem, csak azt követően két részletben,
  5. december
  6. napján 5.185.416 forint erejéig, míg
  7. március
  8. napján 5.045.
  9. forint erejéig késedelmesen tett eleget. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes megalapozottan érvényesítette a
  10. március
  11. napján késedelmesen teljesített 5.045.
  12. forint után a Ptk.
  13. §-a alapján a késedelmi kamat követelését. Az elsőfokú bíróság az alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontját tekintve, hogy a késedelembeesés gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyban merült fel - a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése alkalmazásával állapította meg. A Ptk. 301/A. §
(1)bekezdés értelmében a gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat a Ptk. 301/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A
(2)bekezdés szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése azonban a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját úgy határozza meg, hogy az a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. A törvény fenti rendelkezése értelmében a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a kötelezett késedelme esetén az általános késedelmi kamatfizetési kötelezettséget szabályozó rendelkezésektől annyiban tér el, hogy a kamatfizetési kötelezettség esedékességének kezdő időpontját nem a tényleges késedelembe esés időpontjában, hanem a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvételétől számított harminc napos türelmi határidő lejártát követő napban állapítja meg. Az elsőfokú bíróság a peres felek és az ... Kft. által 2007. augusztus 31. napján aláírt engedményezési nyilatkozat a Ptk. 301/A §
(3)bekezdésében hivatkozott fizetési felszólításnak értékelte, így a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját annak keltétől számított
  1. nap lejártától,
  2. október
  3. napjában határozta meg. Az alperesi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja tekintetében a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdésének alkalmazását sem az alperes, sem a felperes nem vitatta. Az alperes a fellebbezésében kizárólag arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a kamatfizetési kötelezettség kezdő napjának megállapításakor a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése által biztosított harminc napos türelmi határidőt az engedményezési szerződésben - a pénzfizetés teljesítésére - kikötött nyolc nap elteltétől, és nem az engedményezési nyilatkozat keltétől kell számítani. A Ptk. 301/A. §
(3)bekezdésének első fordulata azonban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől, és nem pedig a késedelembe esés kezdő időpontjától számított harminc nap elteltétől esedékes. A jelen esetben a
  1. augusztus
  2. napján kelt engedményezési nyilatkozat -tekintve, hogy az engedményezés alapját képező, a felperes által kiállított, és lejárt számlákat pontosan megjelölve tartalmazta - a jogosult fizetési felszólításának tekintendő, az engedményezési nyilatkozat kelte - arra tekintettel, hogy azt mind az engedményező, az engedményes és az engedményezett is aláírta - a jogosult fizetési felszólítása kézhezvételének minősül. Mindezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő napja
  3. október 1-je. Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést annak keretei között elbírálva, a Polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (Pp.)
  5. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta, a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperest perköltségben marasztalta. Budapest,
  1. április
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.