Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.022/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Budai Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Bolevácz Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 5.G.40.828/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja; Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes a ... Lakópark vonatkozásában nyújtott anyagszolgáltatásokra tekintettel 10.230.565 forint összértékben -
- augusztus
- napján és
- szeptember
- napján esedékes fizetési határidő kikötésével - állította ki számláit a perben nem álló ... Kft. felé. Az ... Kft., mint engedményező a
- augusztus
- napján kelt engedményezési nyilatkozatában akként rendelkezett, hogy az alperessel szemben fennálló -
- augusztus
- napján kelt ... számú számlából eredő - 15.746.994 forint követeléséből 10.230.565 forint követelést a felperes részére engedményez, a felperes által az ... Kft. felé kiállított 10.230.565 forint összértékű követelés kiegyenlítése céljából. Az engedményezési nyilatkozatában kikötötte - hivatkozva az alperes és az ... Kft. között létrejött ...-s számú vállalkozási szerződés 2.
- pontjára hogy az alperes az engedményezett összeget nyolc napon belül köteles a felperes részére megfizetni. Az engedményezési nyilatkozatot mind az engedményező ... Kft., mind az engedményes alperes, mind az engedményezett felperes aláírta, annak tartalmát magára nézve kötelezőnek ismerte el. Az alperes a fizetési kötelezettségének -
- december
- napján 5.185.416 forint, míg
- március
- napján 5.045.149 forint megfizetésével késedelmesen tett eleget. A felperes a módosított keresetében kérte az alperest a Ptk.
- §-a és a Ptk. 301/A.§
(2)bekezdése értelmében a
- március
- napján késedelmesen teljesített 5.045.149 forint tőkekövetelés után
- szeptember
- napjától - annak megfizetéséig -
- március
- napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, és 277.400 forint költség megfizetésére kötelezni. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes a késedelmi kamatkövetelést a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése értelmében kizárólag a felperesi fizetési felszólításnak az alperes általi kézhezvételétől számított harmincadik nap elteltétől érvényesíthette. Álláspontja szerint a fizetési felszólítás nem történt meg, felszólításnak legfeljebb a
- szeptember
- napján kelt engedményezési nyilatkozat tekinthető. Az elsőfokú bíróság a
- november
- napján kelt 5.G.40.828/2008/
- számú ítéletében a - felperes keresetét részben alaposnak találva - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 329.835 forintot és 240.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperes a
- augusztus
- napján kelt engedményezési szerződés értelmében annak keltétől számított nyolc napon belül volt köteles a felperesnek teljesíteni, azonban az alperes ezen kötelezettségének határidőben nem tett eleget, ezért megalapozott a felperes követelése a késedelmi kamat érvényesítése tekintetében. A Ptk. 301/A. §.
(3)bekezdésére tekintettel a gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamat a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harmincadik nap elteltétől esedékes, ezért a bíróság az engedményezési nyilatkozatot fizetési felszólításként értékelve, annak keltétől számított harmincadik napot követően, azaz 2007. október 1-jétől kötelezte az alperest az 5.045.149 forint után járó késedelmi kamat megfizetésére. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett, melyben kérte annak megváltoztatását, és a kamatfizetési kötelezettség esedékessége kezdő időpontjának a megváltoztatását. Az alperes önmagában a kamatfizetési kötelezettséget, a kamatnak a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdés szerint megállapított mértékét nem vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adott esetben - a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdésében foglaltakra is tekintettel - a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a késedelembeesés napjától számított harminc nap elteltével és nem az engedményezési szerződés keltétől számítandó, így az alperes késedelmi kamat fizetési kötelezettségének kezdő időpontja az alperes álláspontja szerint nem
- október 1., hanem
- október
- napja. A felperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. A másodfokú bíróság a fellebbezést annak korlátai között bírálta el. A fellebbezés az alábbiak szerint nem megalapozott. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdése szerint pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az iratokból megállapítható, hogy az alperes a
- augusztus
- napján kelt engedményezési nyilatkozatból eredő fizetési kötelezettségének - a kikötött határidőben
- szeptember
- napjáig - nem, csak azt követően két részletben,
- december
- napján 5.185.416 forint erejéig, míg
- március
- napján 5.045.
- forint erejéig késedelmesen tett eleget. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes megalapozottan érvényesítette a
- március
- napján késedelmesen teljesített 5.045.
- forint után a Ptk.
- §-a alapján a késedelmi kamat követelését. Az elsőfokú bíróság az alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontját tekintve, hogy a késedelembeesés gazdálkodó szervezetek közötti jogviszonyban merült fel - a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése alkalmazásával állapította meg. A Ptk. 301/A. §
(1)bekezdés értelmében a gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat a Ptk. 301/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A
(2)bekezdés szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése azonban a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját úgy határozza meg, hogy az a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. A törvény fenti rendelkezése értelmében a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a kötelezett késedelme esetén az általános késedelmi kamatfizetési kötelezettséget szabályozó rendelkezésektől annyiban tér el, hogy a kamatfizetési kötelezettség esedékességének kezdő időpontját nem a tényleges késedelembe esés időpontjában, hanem a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvételétől számított harminc napos türelmi határidő lejártát követő napban állapítja meg. Az elsőfokú bíróság a peres felek és az ... Kft. által 2007. augusztus 31. napján aláírt engedményezési nyilatkozat a Ptk. 301/A §
(3)bekezdésében hivatkozott fizetési felszólításnak értékelte, így a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját annak keltétől számított
- nap lejártától,
- október
- napjában határozta meg. Az alperesi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja tekintetében a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdésének alkalmazását sem az alperes, sem a felperes nem vitatta. Az alperes a fellebbezésében kizárólag arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a kamatfizetési kötelezettség kezdő napjának megállapításakor a Ptk. 301/A. §
(3)bekezdése által biztosított harminc napos türelmi határidőt az engedményezési szerződésben - a pénzfizetés teljesítésére - kikötött nyolc nap elteltétől, és nem az engedményezési nyilatkozat keltétől kell számítani. A Ptk. 301/A. §
(3)bekezdésének első fordulata azonban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől, és nem pedig a késedelembe esés kezdő időpontjától számított harminc nap elteltétől esedékes. A jelen esetben a
- augusztus
- napján kelt engedményezési nyilatkozat -tekintve, hogy az engedményezés alapját képező, a felperes által kiállított, és lejárt számlákat pontosan megjelölve tartalmazta - a jogosult fizetési felszólításának tekintendő, az engedményezési nyilatkozat kelte - arra tekintettel, hogy azt mind az engedményező, az engedményes és az engedményezett is aláírta - a jogosult fizetési felszólítása kézhezvételének minősül. Mindezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő napja
- október 1-je. Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést annak keretei között elbírálva, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta, a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperest perköltségben marasztalta. Budapest,
- április
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró