Kfv.II.39.033/2008/18.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt I.r., a dr. Túri Edit ügyvéd által képviselt II.r. felpereseknek a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, mint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutóda alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Kiss Sándor ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Pest Megyei Bíróság
- szeptember 24-én kelt 5.K.27.290/2006/
- számú jogerős ítélete ellen az I.r. felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 5.K.27.290/2006/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az I.r. felperes tulajdonában áll a hrsz-ú ingatlan, amelyre az I.r. felperes
- január 18-án ráépítési és hasznosítási szerződést kötött az alperesi beavatkozóval. Az alperesi beavatkozó
- június 2-án építési engedélykérelmet nyújtott be a perbeli ingatlanon álló tiszti lakóépület épületté történő átalakítására, bővítésére. A többször megismételt eljárásban, az eljárásra kijelölt Vác Város Polgármesteri Hivatal Építési Osztály - a jegyző nevében eljárva a
- február 20-án kelt 7/5/
- számú határozatával az építési engedélyt megadta. Az I.r. felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- június 14-én kelt 81-1067-7/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, az építési engedély kikötéseit részben megváltoztatta. Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt az I.r. felperes és a II.r. felperes keresetet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette és ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a II.r. felperesnek - az általa hivatkozott -, a perbeli ingatlanra vonatkozó elővásárlási joga alapján nem állt fenn a perindítási jogosultsága és a kereshetőségi joga, ezért a keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes keresetét érdemben vizsgálva, a kifogásolt eljárási szabálysértések kapcsán azt állapította meg, hogy az építési engedélyezési eljárás során téves címre történt kézbesítések ellenére az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt, mert az I.r. felperes az elsőfokú határozatot szabályszerűen kézbesítve megkapta, az ügyféli jogaival élhetett, amikor a jogorvoslatot igénybe vette. Megállapította továbbá, hogy az alperesi beavatkozó az építési jogosultságát az eljárás megindulásakor megfelelően igazolta a ráépítési és hasznosítási szerződéssel, az I.r. felperes akkori alelnökének hozzájáruló nyilatkozatával és a kuratóriumi határozattal. A megismételt közigazgatási eljárásokban az építési jogosultságot ismételten nem kellett vizsgálni, mert az eljárás megismétlését nem építési jogosultság igazolásának hiánya miatt rendelte el a másodfokú hatóság. Az elsőfokú bíróság az I.r. felperesnek a per során kiegészített kereseti kérelmét nem bírálta el, mert a kereset kiegészítésére a Pp. 335/A.§
(1)bekezdésébe ütközően került sor, a perben tartott első tárgyalást követően a kereset megváltoztatásra már nem volt jogszerű lehetőség. Az elsőfokú bíróság a keresetkiegészítés kapcsán ugyanakkor utalt arra, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan örökségvédelmi eljárás nem indult, a közigazgatási eljárásban az örökségvédelmi szakhatóság bevonására ez okból nem volt szükség, de az I.r. felperes a közigazgatási eljárásban az ingatlan védettségére nem is hivatkozott. A jogerős ítélet ellen az I.r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet "megváltoztatását" és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet (KTM.r.) 5.§
(1)bekezdését - annak is b/ba) pontját -, 7.§
(1)bekezdését, a
- számú mellékletét, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) 36.§ f) pontját, 18.§
(1)bekezdését, a 34.§
(4)bekezdését, a kulturális örökség védelméről szóló
- évi LXIV. törvény (Köt.) 11.§-át, a Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 21/
- (VIII.15.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) 37.§-át, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény (Áe.) 18.§
(5)bekezdését, 27.§-át, 3.§
(4)bekezdését, 20.§-át, 42.§
(1)bekezdését, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII.23.) Korm. rendelet (R.) 5.§ b) pontját, 6.§
(2)bekezdését, a Pp. 335/A.§
(1)bekezdését. Az I.r. felperes állította, hogy az alperesi beavatkozó építési jogosultsággal nem rendelkezett, a közigazgatási iratok között hiteles, eredeti okirat nem volt a tulajdonosi hozzájárulás igazolására. Az I.r. felperes részéről aláíró D.Á. aláírási jogosultságát nem vizsgálták. Az elsőfokú bíróság az építési jogosultság vizsgálatánál figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy a ráépítési szerződéstől
- december 8-án elállt, ezért az alperesi beavatkozó nem kaphatott volna a megszűnt ráépítési szerződésre figyelemmel építési engedélyt. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg azt is, hogy a perbeli ingatlan nem állt örökségvédelmi szempontból védettség alatt. A perben csatolt iratok szerint a perbeli ingatlan régészeti lelőhely, ezért ebből az okból az építési engedélyezési eljárás során az örökségvédelmi hatóság szakhatóságként történő bevonása nem lett volna mellőzhető. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a keresetét a keresetváltoztatás tilalmába ütközően egészítette ki, és a közigazgatási eljárásban elkövetett eljárási szabálysértésekről is tévesen foglalt állást. Az építési engedélyezési eljárás megindulásáról nem kapott értesítést, ezért a közigazgatási eljárás során a jogait sem tudta gyakorolni. Az elsőfokú hatóság az eljárása során az ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulásának beszerzése nélkül hozott határozatot. Az elsőfokú bíróságnak - mivel csak egy ÁNTSZ leirat állt rendelkezésre és nem szakhatósági állásfoglalás , ezért szükség esetén szakértő bevonásával kellett volna vizsgálnia az ÁNTSZ szakmai álláspontja helyességét, a szakmai, közegészségügyi előírásoknak való megfelelést, vagy ennek hiányában legalább nyilatkozattételre fel kellett volna hívnia az ÁNTSZ illetékes intézetét. Mivel az építési engedélyt egészségügyi szolgáltató épület megépítésére kérték, ezért az egészségügyi szolgáltató intézményekre vonatkozó speciális szabályok betartását is vizsgálni kellett volna. Az alperes, és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmeikben egyaránt a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. A II.r. felperes észrevételt nem tett. A felülvizsgálati eljárás során az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.
- számú végzésével megállapított. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt eljárási szabálysértéseket vizsgálta. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú építési engedélyezési eljárás során elkövetett téves címre történő iratkézbesítések az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek nem minősülnek, mert a Legfelsőbb Bíróság KK. 31. számú állásfoglalása értelmében eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kiható és a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az I.r. felperes részére az elsőfokú határozatot szabályszerűen kézbesítették, ellene jogorvoslattal élhetett, ügyféli jogait gyakorolhatta, ezért az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem volt megállapítható. Az építési jogosultság igazolása körében az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást. Az építési engedélyezési eljárás megindulásakor az alperesi beavatkozó - az elsőfokú bíróság által az I.r. felperes bírósági nyilvántartásba vett adatai, alapító okirata alapján ellenőrzötten az I.r. felperes bejegyzett képviselőjétől származó hozzájáruló nyilatkozattal és kuratóriumi határozattal, valamint a ráépítési és hasznosítási szerződéssel az építési jogosultságot megfelelően igazolta. Az építésügyi hatóságnak a KTMr. 5.§
(1)bekezdés b/ba) pontja alapján a megfelelő alakisággal rendelkező, képviseleti jogosultságot igazoló okiratok alapján nem feladata az okiratok valódiságának a bírósági nyilvántartásba vett adatokkal való összevetésével történő ellenőrzése, ahogy azt az I.r. felperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta. Az I.r. felperes által hivatkozott, 2005. december 8-án a ráépítési szerződéstől való "elállása" az építési engedélyezési eljárásban nem vehető figyelembe, az a felek polgári jogi jogviszonyára hathat ki, polgári jogi kérdésekben az építésügyi hatóság nem foglalhat állást. Ennek a jogvitának eldöntése polgári perre tartozik arra is figyelemmel, hogy a felek között volt már folyamatban egy polgári per, amelyben a Fővárosi Bíróság korábbi, I.r. felperesi, szerződéstől való elállás jogszerűségét is vizsgálta és azt nem találta megalapozottnak. Az újabb szerződéstől való elállás miatt ismét peres eljárás van folyamatban a felek között, amelyben az elállás törvényességét és jogkövetkezményét polgári perben hozott ítélet fogja eldönteni. Az I.r. felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezte az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásának, és szakértő bevonásának hiányát az elsőfokú eljárásban. A perben a bizonyítás a Pp. 164.§
(1)bekezdése alapján az I.r. felperest terhelte, hivatalból bizonyításnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perekben a Pp. 164.§
(2)bekezdése értelmében nincs helye. Az I.r. felperesnek kellett volna a hiányolt bizonyítást indítványoznia, azonban a peres iratok szerint az I.r. felperes bizonyítási indítvánnyal nem élt, ezért az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el, amikor bizonyítási eljárást nem folytatott le. Az I.r. felperes által kifogásolt, az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 3154-4/
- és 6883-8/
- számú iratai a peres iratok között
- sorszám alatt csatolásra kerültek, ezek az iratok a közigazgatási eljárásban is a hatóság rendelkezésre álltak, a döntésnél figyelembe vették a szakhatóság álláspontját és a határozatban a kikötések között a szakhatóság előírásai mint kötelezően betartandó rendelkezések feltüntetésre kerültek. Alaptalanul kifogásolta az I.r. felperes a felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy a majdani működési engedély kiadásának akadálya lehet az, hogy a megvalósuló beruházás az egészségügyi szolgáltató intézmények működési feltételeinek nem felel meg, az orvos-szakmai program átdolgozása szükséges az eltelt időre is figyelemmel. Az építési engedélyezési eljárásban az építési szabályok és az építés tárgya szerinti speciális, szakmai szabályok által előírt feltételek, előírások betartásai vizsgálhatók, a működést érintő és az akkor vizsgálandó körülmények, feltételek betartásának vizsgálata, így az orvos-szakmai program átdolgozásának szükségessége ebbe a körbe nem tartozik. Az I.r. felperes az ingatlan "védettségére" a perben először a
- számú jegyzőkönyvben hivatkozott és egészítette ki ezzel összefüggésben a keresetét hivatkozva a Köt. 11., 14.§-ának megsértésére. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az I.r. felperes a keresetét ebben a körben a Pp. 335/A.§
(1)bekezdésébe ütközően egészítette ki, változtatta meg, ezért ennek a kereseti kérelemnek az elbírálására nem kerülhet sor. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő I.r. felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperesi beavatkozó jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban jogi képviselet hiányában felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Az I.r. felperes személyes illetékmentessége miatt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2009. április 8. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Márton