Kf.27503/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdésében foglalt rendelkezést, ezért az Rttv. 112.§

(1)bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezte a felperest 3 x 200.000 összesen 600.000 forint megfizetésére. A felperes a jogsértés elkövetését vitatta, a határozat felülvizsgálatát kérte. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a rendelkező részéből a „három alkalom" szót mellőzte, és a felperes terhére megállapított bírság mértékét 200.000 forintra mérsékelte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a vizsgált műsorblokk vonatkozásában nem történt hármas jogsértés, mivel az ismételt jogsértés 1 órán belüli intervallumban történt, ez alapozza meg az Rttv. 16.§-ának

(2)bekezdése értelmében a felperes marasztalását. A jogsértést azáltal valósította meg a felperes, hogy 1 órán belül a reklám meghaladta a 12 percet, a felperes többszöri, hasonló jogsértése jelentőséggel nem bír, figyelemmel arra, hogy a jogalkotó a többletreklám szankcionálásának egységeként a műsoridő bármiként számított 1 óráját jelölte ki. Az alperes alap nélkül hivatkozott háromszori jogsértésre, ezért a bírság összegét leszállította, egyebekben a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy az ítéletben az elsőfokú bíróság egyetértett a reklámidő összesen 7 perc 30 másodperc túllépésével megvalósított jogsértéssel, ezzel ellentétben állapította meg, hogy nem történt hármas jogsértés és hogy az alperes megsértette a többszöri értékelés tilalmát. Az ítélet rendelkező része és indokolása ellentmondásos. A csatolt dokumentumokból kitűnik, minden egyes esetben másmás, azaz egyre későbbi időpontban került az 1 óra vizsgálat alá, a reklámblokkban nem került kétszeresen vizsgálat alá a már egyszer megvizsgált reklámegység. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperes fellebbezése alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része nincs összhangban az ítélet indokolásával, logikai ellentmondáson és helytelen jogi következtetésen alapszik. A felülvizsgált határozatban az alperes három rendbeli jogsértést állapított meg, ebből egyet az elsőfokú bíróság jogszerűnek ítélt a vele járó szankcióval, ugyanakkor kettőt mellőzött az alperesi határozatban összesen megállapított reklámidő túllépés változatlan hagyása mellett. A Fővárosi Ítélőtábla mindenek előtt kiemeli, hogy az Rttv. 16. §-ának

(2)bekezdése értelmében a műsorszolgáltatás műsoridejének - bármiként számított - egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a 12 percet. A perben rendelkezésre állt adatok szerint - amelyet a felperes sem vitatott - a felperes reklámblokkban, megfelelő jelzéssel ellátva közvetített három alkalommal reklámot. Mindegyik önálló reklámnak minősül, és mindhárom meghaladta a jogszabályban megengedett 12 percet. A felperes tehát ahogyan az alperes helytállóan megállapította ezen törvényi előírást a vizsgált esetekben három alkalommal megsértette. Az alperes ugyanazért a reklámért nem szankcionálta többszörösen a felperest, a csatolt dokumentumokból kitűnik, hogy a reklámidő egy órán belüli korlátozását más-más időpontban reklámegységekre bontva vizsgálta az alperes, melyet határozatában részletezett. A törvény vagy a szerződés megszegésének jogkövetkezményeiről az Rttv. 112. §a rendelkezik. A 112. §

(1)bekezdés e/ pontja kimondja, hogy ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, … a testület bírságot szab ki a 135.§ szerinti összeghatárok között. Az Rttv. 135.§-ának

(1)bekezdése szerint jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. Az alperes a bírságot a jogszabályban meghatározott kereten belül szabta ki, részletezte azokat a jogsértéseket, amelyek miatt a felperest szankcionálta, melyre tekintettel indokoltnak látta a bírság kiszabását. A műsorszám közreadásából eredő bevételét a felperes az eljárások során nem tárta fel, ily módon jogosulatlan elért bevételt az alperes nem állapított meg, ezért az Rttv. 135.§-a szerint a kiszabható bírság második fordulata szerint jogszerűen gyakorolta mérlegelési jogkörét, melyről határozatának indokolásában számot adott. A bíróság a jogsértés megállapítása mellett kiszabott szankció vonatkozásában méltányosságot nem gyakorolhat, az alperesi döntés felülmérlegelésére akkor nyílt volna lehetőség, ha az alperes a mérlegelendő szempontokat nem vizsgálja, vagy ellentmondásos döntést hoz. Ebből következően a felperes alappal nem hivatkozhat a szankcionálás módjának téves, a fokozatosság, illetve mérlegelés elvét figyelmen kívül hagyó megválasztására. Az alperesi határozat sem eljárásjogi sem anyagi jogi szabályt nem sértett, annak megváltoztatása a Pp. 339.§-a alapján nem volt indokolt. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság jogsértő ítéletét megváltoztatta és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította. Az alperes pernyertes lett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a felmerült első- és másodfokú perköltségének megfizetésére, míg a pervesztes felperes a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. §-ának

(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték viselésére. Budapest,

1. évi november hó
2. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok