Kfv.37446/2006/5 – Kúria

Kfv.IV.37.446/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az elsőfokú eljárásban személyesen eljárt, a felülvizsgálati eljárásban dr. Magyari Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal mint a Fejér Megyei Növényés Talajvédelmi Szolgálat jogutódja alperes ellen növényvédelmi védekezés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fejér Megyei Bíróság

1. március
2. napján kelt K.20.284/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság K.20.284/2006/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes jogelődjének 40.092/13/
6. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Körzeti Földhivatal és a Polgármesteri Hivatal
7. július 25-én hivatalos ellenőrzést végzett a belterületi 2298 m2 nagyságú területen. A felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a figyelembe vett 2000 m2-nyi területen semmilyen művelés nyoma nem látható, elhanyagolt, erősen elgyomosodott; a parlagfűvel való felületi borítottsága a 30 %-ot meghaladja. Az ellenőrzésről színes fényképfelvételek is készültek. Az ingatlan-nyilvántartás akkori adatai szerint az ingatlan a felperes tulajdonát képezte. A tulajdoni lapon széljegyként szerepelt
8. július 25-i dátummal … tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme. Az ellenőrzést követően község jegyzője a 2851/17/
9. számú határozatában közérdekű védekezést rendelt el a felperes tulajdonát képező ingatlanra, majd a
10. szeptember 29-én kelt 2851/30/
11. számú határozatában a felperest 28.320 Ft közérdekű védekezés végrehajtásával felmerült költség megtérítésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 40.092/13/
12. számú,
13. november 16-án kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes által hivatkozott
14. évi LV. törvény nem alkalmazható a tulajdonát képező ingatlanra. Előadta, hogy az elsőfokú hatóság
15. sorszámú, a közérdekű védekezést elrendelő határozata csak azért emelkedhetett jogerőre, mert annak hirdetményi kézbesítésére is lehetősége volt a hivatalnak, ugyanakkor a hivatal jóhiszemű és tisztességes eljárásának hiányára utal az a tény, hogy tudták, hogy a hirdetmény nem jut el hozzá, mégsem tájékoztatták, egy sms erejéig sem. Miután pedig az ingatlanra már haszonkölcsön-szerződést kötött még a közérdekű védekezés elrendelése előtt -, ezért neki az ingatlan tekintetében semmilyen kötelezettsége nem volt. Hivatkozott arra is, hogy kizárási indítványt terjesztett elő az elsőfokú hatóság ellen, amelyet a másodfokú hatóság nem bírált el. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a növényvédelemről szóló
16. évi XXXV. törvény /a továbbiakban: Nvt./
17. és
18. §-ára, valamint 7/A. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy miután az elsőfokú hatóság közérdekű védekezést elrendelő határozata jogerős lett, ezért a hatóság jogszerűen terhelte a védekezés költségeit - az általa is megjelölt jogszabályhely alapján a felperesre; ugyancsak helyesen állapította meg annak összegszerűségét. A másodfokú határozat ugyancsak jogszerű volt, amikor az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Ezen nem változtat az a tény, hogy az alperes helytelenül hivatkozott az
19. évi LV. törvény 25/A. §ára, a felperes tekintetében ugyanis teljes egészében az Nvt. az irányadó, konkrétan annak
20. §-a alapján. Kifejtette a megyei bíróság, hogy az elsőfokú hatóság a felülvizsgált határozata meghozatala előtt korábban már eredménytelen növényvédelmi eljárást folytatott le a felperessel szemben. A határozat meghozataláig az elsőfokú hatóság előtt nem volt ismert az, hogy a felperes haszonkölcsönbe is adta a perbeli földterületet. Az elsőfokú hatóságnak a tulajdonjog átruházásáról volt tudomása, annak alapján viszont a közérdekű kötelezettség elrendelésekor a földterület még a felperes birtokában volt; így a
21. sorszámú határozat elleni fellebbezésekor a felperes teljesen új körülményként adta elő a haszonkölcsön-szerződést. Akkor is arra hivatkozott, hogy szóban kötött megállapodást
22. június 27-én, és azt ténylegesen csak később - már a közérdekű kötelezettség költségének kiszabását követően - foglalták írásba. A megyei bíróság álláspontja megegyezett a hatóságokéval arra vonatkozóan, hogy a hatóságok a rendelkezésükre álló adatok alapján jártak el a földterület tulajdonosa, használója tekintetében. Miután e körben a határozat meghozatalakor nem volt ismert a felperes által később előadott haszonkölcsön-szerződés megléte, és annak szóbeli létrejöttét a felperes utóbb sem bizonyította semmilyen módon, így helyesen jártak el a hatóságok, amikor a felperest - mint az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost kötelezték a közérdekű kötelezettség költségének megfizetésére. Utalt arra a megyei bíróság, hogy a kizárási kérelem körében a felperesnek a tárgyalás során - jegyzőkönyvbe rögzítetten - a szükséges tájékoztatást megadta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Állította, hogy
23. június 27-én a perben érintett ingatlannal kapcsolatos korábbi problémák miatt állapodott meg a korábbi eladóval, hogy nevezett kizárólagosan jogosult ezen ingatlanokhoz tartozó földterületet használni haszonkölcsön jogcímén, viszont vállalja - és köteles - törvényes karbantartására is. Ezen megállapodás érvényességének és hatályosságának a Ptk., és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint nem feltétele sem az írásba foglalás, sem semminemű egyéb jogi aktus teljesedése. A polgármesteri hivatal
24. és
25. sorszámú határozatait kézhez véve valószínűvé vált számára, hogy a cég a megállapodott kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti; ezért
26. október 29-én köztük a június 27-én létrejött megállapodás írásba foglalására, és az alpereshez benyújtott fellebbezésekhez eredeti példányában való csatolására került sor, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított
27. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./
28. § /1/ bekezdése alapján. Hivatkozott a felperes az Nvt.
29. § /1/ bekezdés c/ pontjára, /3/ bekezdésére és
30. § /4/ bekezdés második mondatára. Ennek alapján álláspontja szerint - jogszabálysértő az alperesi határozat, mert sérti ezen előírásokat, valamint az ítélet a Pp.
31. § /1/ bekezdését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet is megállapítja, hogy az alperes alaptalanul, vagyis jogszabálysértően hivatkozott az
32. LV. törvény 25/A. §-ára, így azt a Pp.
33. §-a szerint hatályon kívül kellett volna helyezni. Utalt arra is a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogerős ítélettel összefüggésben
34. május 10-én kijavítási és indokoláskiegészítési kérelmet terjesztett elő, amely a megyei bírósághoz megérkezett, beadványára azonban választ nem kapott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Ntv.
35. §-ának /3/ bekezdése alapján a földhasználó köteles az adott év július
36. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy az alperes az
37. évi LV. törvény 25/A. §-ának téves alkalmazásával állapította meg fizetési kötelezettségét, ezért a megyei bíróság a közigazgatási eljárásban becsatolt okirati bizonyíték ellenére az Ntv.
38. §-ának /4/ bekezdésébe ütközően utasította el keresetét. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a megyei bíróság az Ntv.
39. § /1/ bekezdésére és 7/A. §-ára hivatkozással tévesen hagyta figyelmen kívül azt az okiratot, amellyel a felperes igazolta, hogy nem ő a terület földhasználója. A felperes a haszonkölcsön-szerződést már a másodfokú közigazgatási eljárásban fellebbezéséhez becsatolta, azt azonban az alperes az Áe. sérelmével - téves jogi álláspontja alapján - figyelmen kívül hagyta. Az alperes ezért nem tárta fel a tényállást arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzés időpontjában ki volt az ingatlan használója. A megyei bíróság a bizonyítékok iratellenes és okszerűtlen mérlegelésével állapította meg a tényállást, a Pp.
40. § /1/ bekezdésének megsértésével. A földhivatali nyilvántartással szemben - amely jelen ügyben csak a tulajdonost tünteti fel - az 1997 évi CXLI. törvény
41. §-ának /6/ bekezdése alapján bizonyításnak lehet helye; a felperes csatolt bizonyítékot arról, hogy nem ő a perbeli ingatlan használója. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
42. §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp.
43. §-ának /1/ bekezdése alkalmazásával ugyancsak hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperesnek a megismételt eljárásban a tényállást bizonyítási eljárás lefolytatásával kell tisztáznia, amelynek során a felperes által benyújtott okirati bizonyíték vizsgálata alapján kell megállapítania a földhasználó személyét, és rá terhelhető a közérdekű védekezés költségének megfizetési kötelezettsége is. A felperes kifogásolta felülvizsgálati kérelmében, hogy a megyei bíróság nem javította ki, és nem egészítette ki a jogerős ítélet indokolását. A Pp.
44. § /1/ bekezdése értelmében a bíróság névcsere, hibás névírás, szám-, vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. A rendelkezésre álló adatok szerint ilyen, kijavítást igénylő hiba a jogerős ítéletben nem lelhető fel. A Pp.
45. §-a csak az ítélet rendelkező részének kiegészítésére biztosít jogszabályi lehetőséget. Az ítélet indokolása nem egészíthető ki, így arra felperesi kérelem esetén sem kerülhet sor. A pervesztes alperest a Pp.
46. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Az elsőfokú eljárásban a felperesnek költsége nem merült fel, ezért arról a Pp.
47. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett. Az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
48. /VI. 26./ IM rendelet
49. § /1/ bekezdése és
50. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
51. július
52. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő