Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.117/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Pataki Márta ügyvéd által képviselt I. és II.rendű felpereseknek, dr. Bíró Zsuzsanna ügyvéd által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- január hó
- napján kelt 18.G.40.099/2006/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az ítélet egy példányát a ... számra hivatkozással a Fejér Megyei Bíróság, mint Cégbíróság részére megküldeni rendeli. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. és II.r. felpereseknek 10.000-10.000.- (Tízezer-Tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A cégjegyzékbe ... szám alatt bejegyzett alperesnek három természetes személy tagja van, az I. és II. rendű felperesek, valamint .... Az I.r. felperest és ...-t a társaság tagjai
- szeptember
- napján, a társaság alapításakor 5 évre jelölték ki ügyvezetőnek, vezető tisztségviselői megbízásuk
- szeptember
- napjával megszűnt. ... tag
- augusztus
- napjára a társaság székhelyére taggyűlést hívott össze; I.r. és II.r. felperesek a taggyűlési meghívóban foglaltakra akként nyilatkoztak, hogy a taggyűlésen egyéb elfoglaltság miatt megjelenni nem tudnak, egyúttal - új időpont és helyszín megjelölésével - további napirendi kérdések megtárgyalására tett javaslat mellett a taggyűlés időpontjának módosítását kérték.
- augusztus 25-én a társaság székhelyén taggyűlést tartottak, melyen a tagok közül egyedüliként - a jegyzőkönyvben ügyvezetőként feltüntetett - a törzstőke 50%át képviselő ... jelent meg, aki megállapította a taggyűlés határozatképességét. A taggyűlés több határozatot fogadott el, többek között határozatlan időre megválasztotta ...-t ügyvezetőnek és módosította a létesítő okiratot a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően; a változásokat a Cégbíróság
- szeptember hó
- napján jegyezte be a cégjegyzékbe, a közzétételre
- szeptember hó
- napján került sor. A felperesek a
- szeptember hó
- napján előterjesztett, majd a tárgyaláson módosított keresetükkel a
- augusztus
- napján tartott taggyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezését kérték arra figyelemmel, hogy a taggyűlés megtartása nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek, az alperesi cégnek ugyanis nem volt ebben az időpontban ügyvezetője, aki a taggyűlést összehívhatta volna, ezért a meghozott határozatok „érvénytelenek"; a taggyűlési meghívók elküldése és a taggyűlés napja között 15 nap nem telt el. Álláspontjuk szerint, mivel a taggyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, határozatot csak akkor hozhattak volna, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy a
- évi IV. törvény rendelkezései alapján a taggyűlést ... szabályszerűen hívta össze, a taggyűlésen a jogszabályoknak megfelelően került sor a határozatok meghozatalára. Nem vitatta, hogy az ügyvezetők megbízatása a
- évben lejárt, azonban álláspontja szerint, mivel ezt követően is vezető tisztségviselőként jártak el és képviselték a társaságot a különböző hatóságok irányában, nem lehet figyelembe venni, hogy a taggyűlés az ügyvezetőket nem választotta újra. Hivatkozott arra, hogy a törvény által, a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között megkívánt 15 nap időközt a társaság megtartotta; felperesek egyebekben pedig nem kifogásolták a taggyűlés megtartását, további napirendi pontok megtárgyalását kérték. Az elsőfokú bíróság
- január hó
- napján kelt 18.G.40.099/2006/
- számú ítéletével a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlésen hozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I.r. és a II.r. felpereseknek 51.000 - 51.000.- Ft perköltséget. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a változások cégbíróság általi bejegyzése következtében a társaság jelenleg a
- évi IV. törvény hatálya alatt áll, ezen jogszabály előírásai alapján pedig a társaság tagjai jogosultak voltak a kereset előterjesztésére, melyre a törvényi rendelkezéseket megtartva, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül került sor. A taggyűlés megtartására azonban a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Gt.) hatálya alatt került sor, így annak 152.§
(1)bekezdése alapján a taggyűlést - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az ügyvezető volt jogosult összehívni. Arra figyelemmel, hogy az alperesi cégnek nem volt ügyvezetője, a társaság csak akkor tarthatott volna taggyűlést, ha azon valamennyi tag jelen van. Miután a volt ügyvezető által összehívott taggyűlésen a felperesek nem voltak jelen, a taggyűlés megtartására szabályszerűen nem kerülhetett volna sor, a meghozott taggyűlési határozatok ennek okán jogsértőek. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a felperesek perköltségben történő marasztalását kérte. Fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a felperesek keresete a Cégbíróság
- szeptember hó
- napján kelt változásokat bejegyző ... számú végzésének hatályon kívül helyezésére irányult, ezen keresetüket változtatták meg a felperesek a
- január
- napján megtartott tárgyaláson. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a cégbíróság jogerős, változásokat bejegyző végzéséről is rendelkezik ítéletében, ugyanis a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésével a cégbíróság jogerős végzése következtében a cégjegyzék változatlanul tartalmazni fogja a
- augusztus
- napján tartott taggyűlésen elhatározott változásokat. Ellentmondásosnak tartotta az ítélet indokolását a vonatkozásban, hogy a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése ellenére a társaság jelenleg a
- évi IV. törvény hatálya alatt áll. Az ellenkérelemben kifejtett korábbi jogi álláspontját fenntartva, azt annyiban egészítette ki, hogy az ügyvezetők megbízatásának lejártával a társaság tagjai az I.r. felperest és ...-t ügyvezetőnek tekintették, „kvázi ráutaló magatartással a tagok a határozott idő lejártakor újraválasztották az ügyvezetőket". A felperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az ítélőtábla az alperes fellebbezését a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. A jogvita eldöntése szempontjából, a
- augusztus
- napján meghozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése folytán a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Gt.) szabályait kellett alkalmazni, a társaság ezen jogszabály hatálya alatt áll. A Gt.
- §
(1)bekezdés szerint a taggyűlést - ha e törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. Az iratokból megállapítható volt, hogy a társasági szerződés a taggyűlés összehívása tárgyában a törvénytől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, így a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlés összehívására csak az alperesi társaság ügyvezetője lett volna jogosult. A felek által nem vitatottan a létesítő okiratban kijelölt ügyvezetők megbízatása
- szeptember
- napján lejárt, így a jogszabályi rendelkezések alapján helytállóan állapította meg érdemben az elsőfokú bíróság, hogy ... - volt ügyvezető - tag a taggyűlést szabályszerűen nem hívhatta volna össze. Tévedett azonban a tekintetben, hogy a társaság a Gt. 153.§
(4)bekezdése alapján szabályszerű taggyűlést tarthatott volna, ha a taggyűlésen minden tag megjelenik. Ezen rendelkezés ugyanis arra vonatkozik, ha a taggyűlést a Gt. 152.§
(1)bekezdés kógens szabályának megtartásával, azonban egyéb okból szabályszerűtlen módon hívják össze, így a tagok beleegyezése nélkül a társaság székhelyétől eltérő helyre, vagy adott esetben a 15 napos időköz megsértésével. A Gt. 158.§
(3)bekezdése tartalmaz csak eltérési lehetőséget a taggyűlés ügyvezető által történő összehívására vonatkozó kötelező előírás alól, amikor lehetőséget ad a tagok számára, hogy ügyvezető hiányában kérelmet terjesszenek elő az iránt, hogy a taggyűlést törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság hívja össze. Az alperesi társaság tagja által a taggyűlés összehívására szabályszerűen, a 15 napos időköz megtartása mellett sem kerülhetett volna sor, a 2006. augusztus hó 25. napján tartott taggyűlésen hozott határozatok ennek okán jogsértőek; a tagok taggyűlésen való jelenlétükkel csak a Gt. 152.§
(1)bekezdésén kívül eső egyéb szabályszerűtlenséget orvosolhattak volna. Az alperes fellebbezésében előadottak, melyek szerint a felperesek keresete a cégbíróság bejegyző végzésének hatályon kívül helyezésére irányult, és azt a felperesek a
- január
- napján megtartott tárgyaláson változtatták meg, nem helytállóak. A keresetükkel ugyanis a felperesek mind a bejegyző végzés, mind a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérték; a keresetet a felperesek a tárgyaláson módosították akként, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó kereseti kérelmüket nem tartották fenn. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére vonatkozó kereseti kérelem hiányában, a bejegyző végzést érdemben nem vizsgálhatta. A fentiek alapján irreleváns az az alperesi előadás, mely szerint az ügyvezetők a megbízatásuk lejártát követően is vezető tisztségviselőként jártak el és képviselték a társaságot a különböző hatóságok irányában, melynek okán a volt ügyvezető szabályszerűen hívhatta össze a taggyűlést, ugyanis a tag álképviseleten alapuló eljárása a társasági anyagi jogi előírásokat nem írhatja felül; a vezető tisztségviselői megbízatásának meghosszabbítására ráutaló magatartással nem kerülhet sor. Mivel az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Ítélőtábla a hatályos cégjegyzéki adatokra és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel az ítélet egy példányát megküldeni rendelte a Cégbíróság részére a szükséges intézkedések megtétele végett. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint köteles a felpereseknek a perrel okozott költségeit megtéríteni. A felperesek perköltsége a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése szerint felszámítható - Áfát is tartalmazó - másodfokú ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest,
- július hó
- napján . Bánki Horváth Mária s.k., a tanács elnöke Dr. Rédei Anna s.k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k., bíró