Nógrád Megyei Bíróság 15.P.20.372/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság …. (… szám alatti) felperesnek - ifj. dr. Halász István (… szám alatti) ügyvéd által képviselt … (…szám alatti) alperes ellen jó hírnév megsértése és képmással való visszaélés iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát, valamint képmáshoz való jogát, amikor
- áprilisában nyilvánosságra hozta a felperesről készült, az iratokhoz
- szám alatt csatolt 10 darab fényképfelvételt. A megyei bíróság az alperest eltiltja attól, hogy a fenti fényképfelvételeket bármilyen formában, bárki más személy tudomására hozza a jövőben. A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 500.000.- (Ötszázezer) forint nem vagyoni kártérítést. Kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 30.000.(Harmincezer) forint eljárási illetéket. Az egyéb felmerült költségeiket a peres felek maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Nógrád Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A peres felek
- őszén ismerkedtek meg, amikor felperes életvitelszerűen …-ban élt, míg alperes …-n dolgozott. A peres felek együtt sportoltak, illetve egy baráti társaságba jártak. Havonta két-három alkalommal találkoztak, amikor alperes …-ban tartózkodott, kapcsolatuk szorossá vált. Közöttük szexuális kapcsolat is kialakult. A felperes
- májusában meg kívánta szakítani a kapcsolatát alperessel, amelyet alperes tudomására is hozott. A felperes elmondása szerint ezt követően a szorosabb szexuális kapcsolat megszűnt, az alperes azonban továbbra is kereste a kapcsolatot a felperessel, nem nyugodott bele a szakításba. Az alperes bízott abban, hogy amennyiben …-ban vállal munkát, úgy a kapcsolatuk ismét működőképessé válik, ezért
- szeptemberében kérvényezte …-ba történő helyezését.
- decemberében került az alperes a …-i ...-hoz. Az alperes számára
- decemberében vált nyilvánvalóvá, hogy a felperes nem kíván vele a továbbiakban kapcsolatot fenntartani. Ezt követően is érdeklődött azonban többek között a felperes házasságáról, kapcsolatairól, majd
- februárját követően, miután a felperes elvált és ezt követően sem újította fel vele a kapcsolatot, visszakérte a felperesnél lévő digitális fényképezőgépét. A felperes a fényképezőgépet úgy jutatta vissza az alpereshez, hogy arról az összes fényképfelvételt törölte. Az alperes ezen törölt fényképfelvételeket visszanyerte a fényképezőgép memóriakártyájából. Ezen fényképfelvételek közül a perbeli tíz darab fényképfelvételt, amin a felperes, valamint egy ismeretlen férfi meztelenül látható, illetve azon fényképfelvételeket, ahol a felperes jelenlegi barátjával látható túra közben,
- április
- napján 8 óra 53 perckor a internetes címről tíz, a felperessel közös ismerősének küldte meg. Az alperes ugyanezen fényképfelvételeket eljuttatta a felperes jelenlegi barátjához, a felperes volt férjéhez, ...ban a …Sport boltba mutogatta a kinyomtatott képeket, illetve azokat megmutatta a felperes édesapjának is. Felperes a barátjától, illetve a baráti körétől, sporttársaitól értesült a fényképfelvételek nyilvánosságra kerüléséről. A felperes
- április
- napján kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben személyiségi jogainak megsértése miatt. Kereseti kérelmében személyiségi jogsértésként a róla készült meztelen fotók nyilvánosságra hozását jelölte meg, előadva, hogy ez a felperes társadalmi helyzetét megnehezítette, sporttársainak, baráti körének kerültek megküldése a fényképfelvételek, amely miatt a felperes szégyenkezett. A felperes előadta, hogy a fényképfelvételek saját használatra készültek, és éppen azért kerültek törlésre is azonnal a fényképezőgépről, mivel nem a nyilvánosságnak szánták őket. Személyhez fűződő joga megsértéseként a jó hírnév megsértését, valamint képmással való visszaélést jelölt meg, kérte a jogsértés megállapítását, alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint 500.000.- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére történő kötelezését is. Alperes a kereset elutasítását kérte. Lényegében a peres eljárás során személyes meghallgatásakor elismerte, hogy a perbeli tíz darab fényképfelvételt valóban visszanyerte a digitális fényképezőgépről, bár meg kívánta szakítani az e-mail küldést, de az e-mailokat valóban ő küldte szét az ismerősöknek, sporttársaknak. Elismerte azt is, hogy a fényképfelvételeket eljuttatta a felperes barátjának, édesapjának, illetve volt házastársának. Előadta, hogy jogosnak vélt felháborodása vezette a fényképfelvételek nyilvánosságra hozásához, mivel a felperes sokáig hitegette őt a kapcsolatukat illetően, illetve éppen azért kérte magát vissza …-ba, hogy felperessel a kapcsolatát szorosabbá fűzhesse. Becsapottnak érezte magát. A nem vagyoni kártérítési kereset elutasítását kérte ugyancsak. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a személyhez főződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.
- §-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, további a lelkiismeret és szabadság sérelme és a személyi szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A 78. §
(2)bekezdés értelmében a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 80. §
(1)bekezdés értelmében a személyhez főződő jogok megsértését jelenti a más képmásával, vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A
(2)bekezdés értelmében képmás, vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. A Ptk. 84. §
(1)bekezdés értelmében, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a.) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b.) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c.) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről, vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; c.) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről, vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e.) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A megyei bíróság beszerezte az …-i Nyomozó Ügyészség Ny….. szám alatti büntető iratait, mely eljárás alperessel szemben indult a Btk.177/A. §
(1)bekezdés a.) pontjába ütköző személyes adattal visszaélés vétsége miatt. Beszerezte a ...Parancsnokságától az alperessel szemben indított méltatlansági eljárás iratait, tovább tanúként hallgatta meg a felperes édesapját, …-t, felperes barátját, …-t, illetve …-nét, az alperes édesanyját, …-t, …-t és …-t, akik alperes munkatársai, illetve barátai. A megyei bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes a felperes hozzájárulása, engedélye nélkül a felperesről készült személyes fotókat nyert vissza egy digitális fényképezőgépből, melyeket ugyancsak a felperes engedélye nélkül nyilvánosságra hozott azáltal, hogy az Interneten a peres felek közös ismeretségi körébe tartozó személyeknek azokat megküldte, illetve felperes édesapjának, barátjának és volt férjének bemutatta, átadta. A tíz darab, az iratokhoz
- sorszám alatt csatolt fényképfelvételről a felperes határozottan állította, hogy azokat nem a nyilvánosság számára készítette, soha nem állt szándékában nyilvánosságra hozni. A képek jellegükből adódóan olyan, a magánélethez tartozó személyes képek, amelyeknek nyilvánosságra kerülése egyértelműen sérti a felperes személyiségi jogait. A felperesről készült fényképfelvételek nyilvánosságra hozatala ugyanakkor nem alapítja meg a felperes jó hírnév sérelmét, hiszen a jó hírnév sérelme megkívánja valamely tényállítás meglétét. A megyei bíróság ugyanakkor a felperes kereseti kérelmét nem a megjelölt jogcím, hanem, annak tartalmánál fogva bírálta el, és megállapította, hogy a személyiségi jogsértésen belül a fényképfelvételek nyilvánosságra hozatalával a felperes emberi méltósághoz való joga sérült, amikor a felperesről intim fényképfelvételek kerültek a nyilvánosságra a felperes bárminemű szándéka nélkül Mindezek alapján a megyei bíróság tényként állapította meg azt, hogy a felperes személyiségi jogai sérültek a tíz darab fényképfelvétel nyilvánosságra hozatalával, konkrétan az emberi méltósághoz, valamint a képmáshoz való joga sérült meg felperesnek. A megyei bíróság a csatolt ...-i, valamint …-i iratokban található tanúvallomások és a felperes személyes meghallgatása alapján, valamint az eljárás során meghallgatott … és … tanúvallomása alapján tényként állapította meg, hogy a felperes társadalmi megítélése romlott a fényképfelvételek nyilvánosságra hozatalával, a felperes szégyenkezett ezen fényképfelvételek miatt, a képek olyan szoros baráti társaságban kerültek nyilvánosságra, amelyek által a felperes társadalmi élete, kapcsolatai egyértelműen megnehezültek. Mindezek alapján a megyei bíróság helyt adott a felperes keresetének a személyiségi jogsértés megállapítása, az alperesnek a további jogsértő magatartástól történő eltiltása iránti kereseti kérelme tekintetében. Megalapozottnak tartotta a megyei bíróság a felperes nem vagyoni kártérítési igényét is. A felperes az eljárás során igazolta, hogy a szűkebb baráti körében, sporttársai körében nehezült meg a társadalmi élete, beszűkült azáltal, hogy ezen személyekkel a felperes szégyenkezése folytán nem mer olyan kapcsolatot fönntartani, olyan gyakorta találkozni, mint korábban. Az alperes a fényképfelvételeket a felperes volt férjének is tudomására hozta, amely által a felperes volt férje részéről is támadásnak van kitéve. Alperes azzal, hogy ezen fényképfelvételeket a felperes jelenlegi barátjának is tudomására hozta, valamint a szüleinek is tudomására hozta, a legközelebbi emberi kapcsolatait is megpróbálta befolyásolni a felperesnek. Az alperes által jogosnak vélt felindulás sem jelenthet mentséget az alperes számára. A megyei bíróság a felperes kereseti kérelmét a nem vagyoni kártérítés körében az összegszerűség tekintetében is megalapozottnak találta, mivel a megyei bíróság megítélése szerint a felperes által kért 500.000.- forint jelen esetben nem tekinthető eltúlzottnak és alkalmas összeg arra, hogy a felperest ért nem vagyoni hátrányokat kiküszöbölje. Felperes a nem vagyoni kártérítés körében kamatkövetelést, illetve perköltség követelést az alperessel szemben nem támasztott, így a megyei bíróság e tekintetben a döntéshozatalt mellőzte. Az alperes pervesztes lett, a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az eljárás illetékfeljegyzési jogos volta folytán le nem rótt eljárási illetéket, a rendelkező részben írt módon és mértékben. A fellebbezési lehetőség a Pp.
- §-án, a tájékoztatás a Pp. 256/A. és 73/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
- január
- Kunné dr. Sándor Krisztina sk. eljáró bíró