Kfv.II.37.182/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alperes ellen minőségvédelmi bírság ügyében hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 5.K.27.693/2006/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 5.K.27.693/2006/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja. A le nem rótt 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A gyümölcslevek és más hasonló termékek
- márciusától májusáig tartó ellenőrzését végezte el a Baranya, a Nógrád és a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, és a felperest érintő megállapításait tartalmazó jegyzőkönyveit áttette a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez (elsőfokú hatóság) elbírálásra. Mivel a felperes több termékét úgy hozta forgalomba, hogy azon a "tartósítószert és cukrot nem tartalmaz", a "tartósítószert nem tartalmaz", a "plusz", a "valódi", és a "hozzáadott cukrot nem tartalmaz" jelölést tüntette fel, az elsőfokú hatóság a felperest 1.493.133 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a 19/2004.(II.26.) FVM-ESzCsM-GKM rendelet 3.§-ának
(1)bekezdés c) pontjának megsértése miatt, a 2003. évi LXXXII. törvény (Ét.) 14.§ának
(1)-
(2)bekezdése alapján. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes
- szeptember
- napján kelt HAJ-1591-3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében vitatta azt, hogy a feliratok jogsértőek lennének, ezért az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperes egyetlen kifogásolt esetben nem követett el jogsértést, mert ahol a terméken a "hozzáadott cukrot nem tartalmaz" jelölés önállóan került feltüntetésre a termék neve alatt, az a jelölés nem jogszabálysértő, mert az nem ellentétes a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaival, így nem sérti a J.rend. 3.§-ának
(1)bekezdés c) pontját. A "tartósítószert nem tartalmaz", a "tartósítószert és hozzáadott cukrot nem tartalmaz", a "plusz" és a "valódi" jelöléseket az alperes megalapozottan minősítette jogszabályba ütközőnek. A megismételt eljárásra az elsőfokú bíróság a minőségvédelmi bírság megállapított jogsértésekhez igazodó kiszabását írta elő az Ét. 14.§-a alapján. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. A "hozzáadott cukrot nem tartalmaz" jelölést változatlanul jogsértőnek tartotta, figyelemmel a gyümölcslé Magyar Élelmiszerkönyvben rögzített fogalmára, és arra, hogy a gyümölcslében kizárólag a gyümölcs természetes állapotából származó kb. 10-12%-ot kitevő gyümölcscukor lehet. Állította, hogy a szabályozás a gyümölcslevek esetében alapesetnek tekinti azt, hogy azokban nincs cukor, ezért a jogerős ítéletet a J. rend. 3.§-ának
(1)bekezdés c) pontját sértőnek találta. Hivatkozott arra, hogy a 2007. június 1-én hatályba lépett Európai Parlament és Tanács 1924/2006 EK rendelte külön jelölést ír elő, ha az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§-ának
(2)bekezdése alapján a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy a megyei bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg. A J.rend. 3. §-ának
(1)bekezdés c) pontja szerint a jelölés nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más, hasonló élelmiszer is rendelkezik. A "cukor hozzáadása nélkül készült" jelölés nem jogszabálysértő, mert a J.rend. 3. §-ának
(1)bekezdés c) pontja szerinti jogsértés akkor valósul meg, ha az alkalmazott jelölés olyan tulajdonságot sugall, amellyel más, hasonló termék is rendelkezik. A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/
- számú előírása szerinti gyümölcslé fogalom kiemelten nem utal arra, hogy ezen termékek édes ízét a természetes módon előforduló cukor, a hozzáadott cukor, vagy egyéb édesítőszer biztosítja. A gyümölcslevekről és bizonyos hasonló termékekről szóló 1-32001/
- számú magyar élelmiszerkönyvi előírás II. mellékletének
- pontja az összetevőként engedélyezett anyagok között szerepelteti a hozzáadott cukrot. Ez alapján megállapítható, hogy a hazai kereskedelmi forgalomban lévő gyümölcslevek készülhetnek cukor hozzáadása nélkül, illetőleg cukor hozzáadásával is. A fogyasztók szempontjából a minden más, hasonló élelmiszer fogalmába mindkét módon édesített gyümölcslevek beletartoznak, az élelmiszer felhasználási célnak való megfelelősége szempontjából a két csoport között lényegi különbség nincs. Az élelmiszerkönyvi előírás 3.§-ának
- pontja tartalmazza azt, hogy "a cukor hozzáadásával édesített gyümölcslevek esetében fel kell tüntetni az "édesített" szót, vagy a "hozzáadott cukorral készült" kifejezést", ebből az ellentétes jelölés tilalma nem következik. Mivel a gyümölcslevek készítése során a cukor hozzáadását a Magyar Élelmiszerkönyv megengedi, ezért a "cukor hozzáadása nélkül készült" felirat nem tekinthető megtévesztőnek, és így jogsértőnek sem, a jelölés nem sugall olyan többlettulajdonságot, amellyel minden más hasonló termék is rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 339/A.§-ának rendelkezése alapján nem értékelte a
- június 1-én hatályba lépett Európai Parlament és Tanács 1924/2006 EK rendeletének alperes által hivatkozott rendelkezését, mert az elsőfokú bíróság által felülvizsgált alperesi határozat meghozatalára
- szeptember
- napján került sor. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból nem volt jogszabálysértő, ezért a jogerős ítélet rendelkezését a Pp. 275.§ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak megfizetéséről rendelkezni sem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket az alperes személyes illetékmentességére figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az Állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a Cg.11-10-001640 számú cégkivonat alapján állapította meg, hogy a felperes 2008. március 11-e óta felszámolás alatt áll. Budapest, 2009. április 22. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró Dr. Tóth