Pfv.VII.20.441/2009/4 szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Soós B. Tibor ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Novák Tamás ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 6.G.41.792/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.256/2008/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 400.000 (Négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 2.430.000 (Kettőmillió-négyszázharmincezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes az alperessel
- augusztusában kötött vállalkozási szerződéssel elvállalta a B. számú épületeinek jet-grouting alap megerősítési munkáit bruttó 53.031.250 forint vállalkozói díjért. A szerződés 7.
- pontjában a felek megállapodtak abban, hogy az esetleges károk enyhítésére az átadott biztosítási ajánlat alapján az alperes által, teljes beruházásra, a szerződés aláírását követő 24 órán belül kötendő, 100.000 forint önrészt tartalmazó építés- és szerelésbiztosításban a vállalkozót, mint biztosítottat szerepelteti. A szerződés 10.
- pontjában a felek kimondták, hogy műszaki kérdésben előforduló, közös egyeztetéssel nem rendezett vitás ügyeikben a Szakági Tanszéke elé terjesztik szakértői vélemény nyújtása végett, és a szakérői véleményben foglalt eredményt mindkét szerződő fél magába nézve kötelezőnek ismeri el. A felperes a munkát
- november 19-én készre jelentette. Az alperes
- november 16-án kelt levelében közölte a felperessel, hogy a számú épületek alagsorában található üzletekben kár keletkezett. A
- december 8-án kelt levelében pedig azt közölte a felperessel, hogy a szerződés szerinti befejezést követeli meg. A felperes
- július 10-én bruttó 40.499.819 forintról számlát állított ki, és felszólította az alperest ezen összeg megfizetésére. Az alperes a
- szeptember 26-án kelt levelében közölte a felperessel, hogy végszámlát csak átvételi jegyzőkönyv és teljesítésigazolás alapján lehet benyújtani, azonban a munkát a felperes nem fejezte be, a munkaterületről levonult, a fúrási és minősítési jegyzőkönyveket nem adta át, ezért a munka mértékét és minőségét nem tudja megítélni. Közölte, hogy a
- június 10-i teljesítésigazolást, és az annak megfelelően kiállított számlát nem fogadja el. A felperes keresetében a Ptk.
- § alapján 40.499.819 forint és járulékai vállalkozói díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletében a keresetnek helyt adva 40.499.819 forint, és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A bíróság az aggálytalannak ítélt szakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy a felperes ténylegesen elvégzett munkára figyelemmel jogszerűen igényelte a keresete szerinti vállalkozói díjat. A bíróság új szakértő kirendelésére irányuló alperesi bizonyítási indítványt egyrészt arra hivatkozva utasította el, hogy a felek szerződésében megjelölt szakértőt rendelte ki, másrészt a
- október 2-án megtartott tárgyaláson a Pp.
- §
(6)bekezdése és a 3. §
(3)bekezdése alapján figyelmeztette a feleket arra, hogy bizonyítékaikat a jogszabály szerinti jogkövetkezmények terhe mellett 15 napon belül terjesszék elő. Miután az alperes csupán
- február 12-én nyújtotta be a bíróságra a szakértői véleménnyel kapcsolatos nyilatkozatát amelyben új szakértő kirendelését indítványozta, a bíróság a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján azt a bizonyítási indítványt elutasította. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, illetőleg új határozat hozatalára kérte utasítani. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabályba ütközik, mert megalapozatlan, mivel az ítéletben megállapított tényállás részben iratellenes, illetőleg okszerűtlen, valamint logikai ellentmondást tartalmaz. Szerinte a szakértő kizárólagosan a felperesre kedvező tényeket vette figyelembe, igy a felperesre nézve kedvező összefüggéseket hozott felszínre. Hiányolta, hogy a szakértő nem a felek együttes megnyilatkoztatása után alakította ki véleményét, hanem csak a felperessel kommunikált. Sérelmezte, hogy az építési napló
- füzet 676711 számú oldalán található bejegyzéssel a bíróság miért nem foglalkozott. Arra is hivatkozott, hogy a felperes nem a teljes leszerződött mennyiségre végezte el a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Szerinte a bíróság az ítéletében iratellenes ténymegállapításokat tett a felperes szerződés szerinti teljesítése körében, ezáltal a jogerős ítélet megalapozatlan. Kifogásolta a szakértői vélemény ítélethozatal alapjául történt elfogadását. Szerinte a szakértő némely esetben túlterjeszkedett a szakértői kompetencián. Sérelmezte, hogy a bíróság nem rekesztette ki a tényállás köréből azt a szakértői megállapítást, hogy a keresettel követelt egyéb költségek is tényleges teljesítményt takarnak. Arra hivatkozott, hogy a szakértő „több esetben az objektivitás látszatát kerülte". Ezzel összefüggésben a cementlé csatornába kerülésével, illetve annak mennyiségével kapcsolatos szakértői álláspontra, és a saját tényállítása közötti ellentétre utalt. Sérelmezte a házak pincéjének felvizesedésével kapcsolatosan megállapított tényállást is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Pp.
- §
(4)bekezdésének utolsó mondata szerint a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. Az elsőfokú bíróság a 2007. október 2-án megtartott tárgyaláson kézbesítette a feleknek a szakértői véleményt, és a Pp. 141. §
(6), valamint a 3. §
(3)bekezdése alapján felhívta és figyelmeztette a feleket arra, hogy bizonyítékaikat a jogkövetkezmények terhe mellett 15 napon belül terjesszék elő. Az alperes azonban csupán
- február 12-én terjesztette elő a szakértői véleménnyel kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben új szakértő kirendelését indítványozta. Miután az alperes a bizonyítási indítványát neki felróható okból késedelmesen, a jóhiszemű pervitel követelményét sértő módon, elkésetten terjesztette elő, a bíróság köteles volt a bizonyítás elrendelését mellőzni, és nem mérlegelhette, hogy arra a jogvita elbírálása szempontjából szükség van-e, vagy sem. Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában arra is, hogy szakértőként a vállalkozási szerződés 10.
- pontjában megjelölt szakértőt rendelte ki. A szakértő a 6.G.41.792/2006/
- számú jegyzőkönyvbe foglaltan kijelentette, hogy nem elfogult, és a szakértő elfogultságára utaló adatok az eljárás során nem is merültek fel. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése, és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat mérlegelte, míg a felperes új szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján mellőzni volt köteles. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján a Pp. 221. §-ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve, jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes bizonyította az őt megillető vállalkozói díj összegét. Az alperes felperes követelésével szemben beszámítási kifogást, viszontkeresetet nem terjesztett elő, nem igazolt olyan jogszerű követelést, amely a felperest megillető vállalkozói díj csökkentését indokolta volna. A szakértői vélemény alapján a bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a leszámlázott munkamennyiséget a felperes elvégezte, ezért jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a felperes javára a vállalkozói díj megfizetésére. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78.§
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte az alperest a felperes javára a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, továbbá a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
- május
- Dr. Fehér Ferenc a tanács elnöke s.k., Dr. Bartal Géza előadó bíró s.k., Dr. Kováts Rolandné bíró s.k.