← Magyarország

Bhar.53/2009/4 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.53/2009/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi április hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A harmadfokú bíróság a csalás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 3.Bf.147/2008/
  4. számú végzését helybenhagyja. Megállapítja, hogy a harmadfokú eljárásban felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költség az államot terheli. Indokolás A Tamási Városi Bíróság
  5. szeptember
  6. napján kelt 1.B.37/2008/
  7. számú ítéletével a vádlottat 3 rb. nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a Tatai Városi Bíróság B.64/1998/
  8. számú ítéletével kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását. A védelmi fellebbezések alapján eljárt Tolna Megyei Bíróság 3.Bf.147/2008/
  9. számú,
  10. január
  11. napján kelt végzésével a Tamási Városi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vádlottal szemben 3 rb. nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárást - elévülés miatt - megszüntette. Egyben megállapította, hogy a másodfokú eljárásban felmerült
  12. 000 forint bűnügyi költség az állam terhén marad. A másodfokú bíróság határozata ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott bűnösségének megállapítása, és vele szemben büntetés kiszabása végett. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen levő képviselője útján az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a harmadfokú bíróság a vádlott bűnösségét 3 rb. a Btk.318.§

(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c) pontja szerint minősülő, az
(5)bekezdés b) pontja szerint büntetendő nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében állapítsa meg, és a vádlottal szemben halmazati büntetésül börtönbüntetést, mellékbüntetésül közügyektől eltiltást szabjon ki. Rendelje el továbbá a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés végrehajtását is. A harmadfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést nem találta megalapozottnak. Az ítélőtábla a másodfellebbezést a Be.393.§
(2)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el, és fellebbezéssel támadott másodfokú végzést, valamint az elsőés másodfokú eljárást a Be. 387.§
(1)bekezdésében meghatározott terjedelemben bírálta felül. A harmadfokú bíróság a felülbírálat eredményeként megállapította, hogy a másodfokú bíróság törvényesen szüntette meg az eljárást elévülés miatt. A vádlott a terhére rótt, és a vád tárgyát képező bűncselekményeket
  1. decembere és
  2. január
  3. napja között követte el. A Dombóvári Rendőrkapitányság a vádlottat
  4. március
  5. napján hallgatta ki utoljára gyanúsítottként, még ezen a napon iratismertetést tartott, és az iratokat vádemelési javaslattal megküldte az ügyészségnek. A Dombóvári Városi Ügyészség az ügyben a B.100/2000/12-I. számú vádiratát
  6. március
  7. napján készítette el és azt
  8. március
  9. napján küldte meg a Tamási Városi Bíróságnak. Az ügyészség vádiratában 3 rb. a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel, az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolta a vádlottat. A vádlott terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ezért azok büntethetősége a Btk.33.§
(1)bekezdés b) pontja alapján öt év után elévül. Miután a vádlottal szemben - az eljárást előre vivő - utolsó nyomozati cselekményt
  1. március
  2. napján foganatosították, a vád tárgyát képező bűncselekmények büntethetősége a vádemelés időpontjában -
  3. március
  4. napján - már elévült. A Btk. 35.§
(1)bekezdése értelmében az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. A vádlott nyomozás során történt utolsó gyanúsított kihallgatása - 2003. március 18. - és a vádemelés - 2008. március 21. - között a terhelt ellen egyetlen olyan eljárási cselekményt sem foganatosítottak, amely a Btk.35.§
(1)bekezdésének értelmezése szerint az elévülést félbeszakította. Sem az iratismertetés, sem a nyomozás iratainak az ügyészség részére való megküldése, sem pedig a vádirat megszerkesztése nem tekinthető olyan eljárási cselekménynek, amely alkalmas az elévülés félbeszakítására. A megyei bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a Be.217.§
(1)bekezdésnek helyes értelmezése szerint a vádemelés időpontjának a vádirat bírósághoz történő megküldésének, és nem a vádirat megszerkesztésének illetve aláírásának az időpontja tekintendő. Ebből adódóan okszerűen következtetett a megyei bíróság arra, hogy a vád tárgyát képező bűncselekmények büntethetősége a vádemelés időpontjában elévült. Erre tekintettel a másodfokú bíróság törvényes döntést hozott, amikor az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vádlottal szembeni büntetőeljárást elévülés miatt megszüntette. Mindezekre figyelemmel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság végzését a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség a Be.338.§
(2)bekezdése alapján az államot terheli. P é c s,
  1. április
  2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke,.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Tolna Megyei Bíróság 3.Bf.147/2008/
  3. számú végzése a Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.53/2009/
  4. számú végzése folytán
  5. április
  6. napján jogerőre emelkedett. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.