Kbf.16/2009/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése) minősíti. A vádlottat katonai mellékbüntetésül 1 (egy) évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítására is ítéli. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2009. január 28. napján kihirdetett KB.IV.116/2008/9. számú ítéletében a vádlottat a Btk. 349.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége és a Btk. 359.§ d/ pontjába ütköző elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül 240 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak átváltoztatásáról és a vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd a törvényes határidőn belül a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be. Álláspontja szerint a pénzbüntetés napi tételszámának történő emelésével való súlyosítása indokolt a vádlottal szemben. A vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.18/2009. számú átiratában kiegészítéssel tartotta fenn az ügyész fellebbezését. Ennek keretében indítványozta az első fokú ítélet kiegészítését azzal, hogy a vádlott a tényállásban írt magatartásával súlyosan megszegte munkaköri leírásában foglalt kötelmeit. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság a Btk. 349.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati feladat alóli kibúvás mellett minősítse a vádlott magatartását a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségének. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést a napi tételszám felemelésével súlyosítsa, illetve alkalmazzon vele szemben várakozási idő meghosszabbítás katonai mellékbüntetést is. Egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a Katonai Fellebbviteli Ügyészség jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta és megismételte a büntetés súlyosítására irányuló indítványát is. A vádlott védője perbeszédében a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését fenntartotta, amennyiben ez nem vezetne eredményre, védencével szemben kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Elsődleges indítványával kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint az első fokú ítélet a Be. 351.§

(2)bekezdés b/ és d/ pontja alapján megalapozatlan, mivel hiányos, továbbá az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényekre tévesen következtetett. Lehetőséget látott azonban a megalapozatlansági ok kiküszöbölésére a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, melynek keretében indítványozta annak rögzítését, hogy a vádlott által ellátott szolgálat nem tekinthető fontos szolgálatnak, mivel adminisztratív feladatokat végzett. Nem értett továbbá azzal egyet, hogy védence kivonta magát a szolgálat teljesítése alól, mivel bejelentette a késését. E kiegészítéseket követően nem látta megállapítatónak védence terhére a Btk. 349.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati feladat alóli kibúvás vétségét. Álláspontja szerint sem az elöljárói hatalommal visszaélés vétsége, sem pedig a szolgálatban kötelességszegés vétsége nem róható védence terhére, mivel ésszerűen döntött a vádlott, amikor arra utasította a járőröket, hogy ún. reagáló készenléti szolgálatot lássanak el. Kiemelte, hogy az pedig ténykérdés, hogy a szolgálati gépkocsit magáncélra nem vett igénybe. Nem vitatta, hogy a védence magatartásával fegyelmi vétségeket valósított meg, azonban ezek nem valósítanak meg bűncselekményt. Szolgálatban kötelességszegés vétségét azért nem látta megállapíthatónak, mivel súlyosan nem szegte meg a szolgálatára vonatkozó kötelezettségeit. Elsősorban védence felmentését, amennyiben pedig a bíróság a szolgálatban kötelességszegés vétségét megállapítaná, enyhébb büntetés kiszabását indítványozta, illetve kérte az ítélet helybenhagyását az ügyészi fellebbezés elutasítása mellett. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott védőjéhez. Kiemelte, hogy hibásnak érzi magát, de bűncselekményt nem követett el. A Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntető perrendtartás szabályai szerint járt el, a rendelkezésre álló bizonyítékokat számba vette és értékelte. Indokolási kötelezettségének is eleget tett, megindokolva, hogy mely bizonyítékokra alapozta a tényállás megállapítását, milyen körben fogadta el a vádlott vallomását és miként mérlegelte a tanúk vallomásait. Az ítélet tényállása az ügyészi indítvánnyal egyezően a Be. 352.§

(1)bekezdés a/ pontjában kiegészítésre szorul annyiban, hogy: „A vádlott magatartásával vezényelt szolgálatparancsnoki szolgálatában súlyosan megszegte munkaköri leírása

1. oldal utolsó bekezdésében, és
2. oldal felelősség/
3. szám alatt előírt kötelmeit.” E kiegészítéssel az első fokú ítélet már mindenben mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette a rendelkező rész 1/ pontjában írt cselekményét a Btk. 349.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati feladat alóli kibúvás vétségének. A vádlott ugyanis jelentős, mintegy 4 órás késéssel kezdte meg a vezényelt szolgálatát. Erre nem kért és nem is kapott engedélyt elöljárójától. A vádlott védőjének azon hivatkozása, hogy e szolgálat nem minősült fontosnak, nem alapos. Az irányadó bírói gyakorlat szerint mindig az adott katonai szervezet tevékenységének és a mulasztás arra gyakorolt hatásának figyelembe vétele mellett esetileg kell eldönteni, hogy mit kell fontos szolgálati feladaton érteni. Az irányadó bírói gyakorlat szerint az őr- ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálat mindig fontos szolgálati feladatnak tekintendő. A vádlott szolgálatparancsnoki szolgálatot látott el, amely közvetlenül hatott a járőrök feladatának ellátására, adott esetben a vádlott azonnali intézkedését megkövetelve. Ezért fel sem merül, hogy e szolgálat ne lenne fontos szolgálatnak tekintendő, amely ne bírt volna közvetlen hatással az alárendelt gépkocsizó járőrszolgálat szolgálati tevékenységére. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott további cselekményét a váddal egyezően a Btk. 359.§ d/ pontjába ütköző elöljárói hatalommal visszaélés vétségének minősítette. E bűncselekményt az az elöljáró követi el, aki alárendeltjét magáncélra igénybe veszi. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség helyesen érvelt, mely szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vádlott szolgálatparancsnoki szolgálata alatt valósította meg cselekményét. Ennek során felelt utasításainak végrehajtásáért és alapos szolgálati indok nélkül nem volt jogosult elvonni a gépkocsizó járőröket a mozgó ellenőrzések végrehajtásától. Ezért azzal a magatartásával, hogy kérésére a járőrök az alosztály épületében maradtak azért, hogy a vádlottat vidéki lakóhelyére hazaszállítsák, ahelyett, hogy folytatták volna járőrszolgálatukat, a vádlott a szolgálatára vonatkozó kötelmeit súlyosan megszegte. A vádlott ugyanis a szolgálat alaprendeltetését hiúsította meg azzal, hogy a járőrök a tevékenységüket nem folytatták. Ezzel a vádlott nem az elöljárói hatalommal visszaélés vétségét, hanem a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét valósította meg. A vádlott szintén e szolgálati bűncselekmény törvényi tényállását merítette ki, amikor szolgálatának lejárta előtt engedély nélkül elhagyta a szolgálati helyét és otthonába távozott. Mivel a vádlott az említett kötelességszegéseket ugyanazon szolgálatában valósította meg, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítélet rendelkező rész 2/ pontjában írt cselekményt a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségének minősítette. A vádlott büntetésének súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést a másodfokú bíróság részben alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság helyesen szabott ki a vádlottal szemben a Btk. 87.§

(2)bekezdés e/ pont alkalmazásával pénzbüntetést. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a pénzbüntetés napi tételszáma igazodik a vádlott cselekményének tárgyi súlyához, a napi tétel összege pedig személyi- jövedelmi viszonyaihoz. A másodfokú bíróság nem tartotta indokoltnak ezért a pénzbüntetés napi tételszám felemelésével történő súlyosítását, mivel az elegendő a büntetési célok eléréséhez. A katonai mellékbüntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezés azonban alapos. A vádlott vezényelt szolgálatában következetesen szembehelyezkedett a szolgálatára vonatkozó előírásokkal, írott- és íratlan szabályokkal, szolgálatát késve kezdte meg, majd előbb fejezte be, illetve elvonta a járőröket szolgálati tevékenységüktől. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez a magatartás a rendfokozat tekintélyének sérelmével is járt, hiszen szolgálati alárendeltjei közvetlenül érintettjei voltak a vádlott cselekményének, amely két katonai bűncselekmény törvényi tényállását is kimerítette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért a vádlottnak hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie az előléptetést, ezért őt a Btk. 134.§

(1)és

(2)bekezdésében írt 1 év soron következő rendfokozatba előírt várakozási idő meghosszabbítására ítélte. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§

(1)és

(2)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. május
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. május
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő