Bfv.1117/2008/6 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól felmenti; a büntetőeljárás során lefoglalt vöröscsillag elkobzását mellőzi és kiadni rendeli a terheltnek. A felülvizsgálat során felmerült 1800 (egyezernyolcszáz)Ft bűnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s: A Pesti Központi Kerületi Bíróság a

1. március ll-én kihirdetett ítéletével a erheltet bűnösnek mondotta ki önkényuralmi jelkép használatának vétségében, és ezért 1 évre próbára bocsátotta. A bűnjelként lefoglalt, kartonból készült 5 cm átmérőjű vöröscsillagot elkobozta, és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. A tényállás szerint a terhelt a cselekmény idején a Munkáspárt alelnöke volt.
2. február 21-én l6 óra körül a terhelt egy közterületen a párt által szervezett rendezvényen - ahol a sajtó képviselőin kívül mintegy 30-50 fő vett részt - a ruházatán elhelyezett öt cm átmérőjű vöröscsillagot a jelenlevőknek megmutatta, és azt a helyszínt biztosító rendőrjárőr intézkedéséig a ruházatán láthatóan viselte. A bűnösséget kimondó ítélet jogalapja az volt, hogy az elkövetéskor és jelenleg is hatályos Btk.269/B.§-ának

(1)bekezdése egyebek között a vöröscsillag terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát, vagy közszemlére tételét - amennyiben ezzel súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - pénzbüntetéssel rendeli büntetni. Az ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett- a terhelt fellebbezett felmentése érdekében. A Fővárosi Bíróság a fellebbezési eljárást

1. június 24-én felfüggesztette, és az ügyet az Európai Közösséget alapító Szerződés
2. cikke alapján előzetes döntéshozatal céljából - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mint alapvető közösségi jogi elvnek az értelmezése végett - az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztette, arra figyelemmel, hogy az Európai Unió több tagállamában a baloldali pártok legálisan használt e jelképe a vöröscsillag. Az Európai Közösségek Bírósága
3. október 6-án közölte, hogy nem tartozik a hatáskörébe az előterjesztett kérdés megválaszolása. Ezt követően a Fővárosi Bíróság a
4. november 16-án meghozott 22.Bf.8737/2005/
5. számú végzésével az első fokú ítéletet, annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A Be.352.§-ának

(1)bekezdésében biztosított jogkörében az iratok tartalma alapján a tényállást csupán annyiban egészítette ki, hogy a terhelt a vöröscsillagot kb. fél-egy percig jól láthatóan viselte. A terhelt fenti elítélése miatt kérelmet nyújtott be a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Köztársaság ellen (33.629/

1. szám). Arra hivatkozott, hogy a nemzetközi munkásmozgalom jelvényének viselése miatti elítélése az Emberi Jogok Európai Egyezménye /Róma l950./
2. cikkelyét megsértve jogtalan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogába. A
3. cikk szerint "
4. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.
5. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a zavargás vagy bűnözés megelőzése, vagy mások jogai védelme céljából." Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a második szekciójában) a
6. július 8-án kelt és
7. október 8-án véglegessé vált ítéletével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló Római Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó
8. cikkét. Indokolásában, egyebek közt a következőkre mutatott rá: Az önkényuralmi jelképek használatának korlátozása a Magyar Köztársaság részéről ugyan az előreláthatóság követelményének megfelelő szabályozással történt, (ítélet
9. pontja) azonban az Egyezmény
10. cikkének

(1)bekezdésében oltalmazott véleménynyilvánítás szabadságának az e törvénnyel megvalósult korlátozására egyértelmű és nyomós társadalmi szükséglet nem állott fenn.(58.p.) A vöröscsillag ugyanis nem tekinthető kizárólag az önkényuralmi rendszert reprezentáló jelképnek, hanem „a tisztességesebb társadalomért küzdő nemzetközi munkásmozgalom", valamint egyes több tagállamban aktívan működő - törvényes politikai pártok szimbóluma is. (52.p.) Miután a magyar jog kísérletet sem tesz a különbségtételre, a jelkép többértelműsége folytán a tiltás egy demokratikus társadalomban túlzottan széleskörű. (54.p.) A korlátozásra vonatkozó nyomós társadalmi szükséglet hiányát mutatja egyebek mellett, hogy a Btk.269/B.§-ában meghatározott jogi szabályozás nem kívánja meg annak igazolását: a jelkép tényleges használata valóban önkényuralmi propagandának minősül-e. Így a tiltás a különbségtételt nem ismerő vonása miatt elfogadhatatlanul széleskörű, s nem tekinthető olyannak, amely egy demokratikus társadalomban elismert, nyomós társadalmi szükségletnek felel meg. (56.p.) E magatartás alkalmazott szankciója az adott esetben ugyan enyhe, azonban mégis büntetőjogi szankció, ami nem volt arányos a törvényes céllal.(58.p.) A végleges ítélet kifejezésre juttatta azt is, hogy a jogsértés megállapítása önmagában megfelelő igazságos elégtételt nyújt mindazon nem-vagyoni kárért, amelyet a kérelmező elszenvedhetett. * * * A Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Bíróság ügydöntő határozatai ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére utalva a Be.416.§-a

(1)bekezdésének g) pontja alapján, mind a terhelt - védői útján indítvánnyal élt. - mind a legfőbb ügyész felülvizsgálati A terhelt a jogerős határozatok megváltoztatását és a büntetőeljárás megszüntetését kérte, mivel a vád tárgyává tett cselekmény az ismertetett döntésből következően nem képez bűncselekményt. A legfőbb ügyész a BF.2096/2008/1-I. számú indítványában utalva a Be.417.§-ának

(2)bekezdésében írt kötelezettségére is, kifejtette, hogy a Be.423.§-a

(3)bekezdésének alkalmazása mellett, az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatára tekintettel, a terhelt irányadó tényállásban rögzített cselekménye nem bűncselekmény. Miután a Be.373.§-a

(1)bekezdésének I/b. vagy I/c, illetőleg II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértés sem volt megállapítható, a jogerős határozatok megváltoztatása, s a terheltnek az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában történő felmentése indokolt. (Értelemszerűen - azt alaposnak tartva - csatlakozott a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványhoz, és a két indítvány együttes elbírálását indítványozta). A nyilvános ülésen a terhelt és a legfőbb ügyész képviselője felülvizsgálati indítványát változatlanul fenntartotta. A védő a legfőbb ügyész indítványának megfelelően a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványokat az alábbiak szerint alaposnak találta. A Be.416.§-a

(1)bekezdésének g) pontja értelmében felülvizsgálatnak van helye, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása, vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát. Az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában

1. november 4-én kelt Egyezményt (és kiegészítő jegyzőkönyveit) az
2. évi XXXI. törvény kihirdette. A kihirdetett Egyezmény
3. cikkének 1) bekezdése szerint a szerződő felek magukra nézve kötelezőnek tekintik az Emberi Jogok Európai Bírósága végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. Ekként a Be.416.§

(1)bekezdés g) felülvizsgálati feltételek teljesültek. pontjában szabályozott A Be.423.§-ának

(3)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabály - nevezetesen a Btk. ma is hatályos 269/B.§-a

(1)bekezdése - figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével kell elbírálni. E rendelkezésnél fogva, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében foglaltakra tekintettel, a terheltnek a felülvizsgálati indítványokkal támadott határozatok tényállásában leírt cselekménye nem bűncselekmény, tehát nem volt törvényes alap az elítélésére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság, a Be.427.§-ának

(3)bekezdése alapján a jogerős határozatot megváltoztatva, a terheltet a Btk.269/B.§

(1)bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A felmentés következménye, hogy a büntetőeljárás során a terhelttől lefoglalt vöröscsillag elkobzására vonatkozó rendelkezést mellőzni kellett, egyben a lefoglalt dolgot részére ki kellett adni, mivel az elkobzásnak a Btk.77.§-a

(1)bekezdésében szabályozott feltételei - figyelemmel arra is, hogy önmagában a vöröscsillag, mint politikai jelkép birtoklása nem jogellenes - nem állnak fenn. Miután a vádat az ügyész képviselte, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, a külön jogszabályban meghatározott mértékben megtéríti a terhelt költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét. /Be.389.§-ának

(3)bekezdése/. Az alapügyben bűnügyi költség nem merült fel. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védői díjként felmerült költséget az állam viseli (Be.429.§-ának

(1)bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Be.420.§-ának

(1)bekezdésén alapul. Budapest,

1. március
2. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Mészár Róza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy