Kfv.37489/2008/4 – Kúria

Kfv.IV.37.489/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Ollé György ügyvéd által képviselt Közlekedési Kft. felperesnek a dr.Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 13.K.33.343/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla
2. június
3. napján meghozott 3.Kf.27.069/2008/
4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.069/2008/
6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Fővárosi Bíróság 13.K.33.343/2006/
7. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint együttes; első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra - 16.500 forint (tizenhatezer-ötszáz) kereseti, 24.000 forint (huszonnégyezer) fellebbezési és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes a
8. május
9. napján meghozott D.260/13/
10. számú határozatával a jogorvoslati kérelmeknek - melyet a felperesi társaság „Új, városi, alacsonypadlós, 3 tengelyes szóló és csuklós autóbuszok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be - részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló
11. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
12. §-át, a Kbt.
13. § /2/ bekezdését, a Kbt.
14. § /3/ bekezdését, a Kbt.
15. § /5/ bekezdését, a Kbt.
16. § /5/ bekezdését, a Kbt.
17. § /2/ bekezdését és a Kbt.
18. § /4/ bekezdését, ezért az ajánlati felhívást, a dokumentációt és a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő azt követő eljárási cselekményeit, döntéseit megsemmisítette. Az alperesi Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000 forint bírsággal sújtotta. Határozata indokolásában egyebek között megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a közös ajánlattevők különkülön megfelelést előíró rendelkezései sértik a Kbt.
19. § /5/ bekezdését. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta: megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt.
20. §-ának /5/ bekezdését, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a bíróság nem fogadta el az alperesnek a Kbt.
21. § /5/ bekezdés megsértésének megállapítására vonatkozó határozati álláspontját. A felhívás alapján a közös ajánlattevőknek alkalmasságuk igazolását a Kbt.
22. § /5/ bekezdésére figyelemmel kellett teljesíteni. E jogszabályhely a Kbt.
23. §-ának /4/ bekezdésére utalással lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő úgy rendelkezzen, hogy a közös ajánlattevők alkalmasságukat külön-külön igazolják. A perben alkalmazandó és a korábban hatályos Kbt.
24. § /5/ bekezdése sem tartalmaz olyan kategórikus rendelkezést, hogy a közös ajánlattevőknek a Kbt.
25. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjai kivételével nem írható elő az alkalmasság külön-külön történő igazolása. Erre tekintettel önmagában a felhívásnak az az előírása nem jogsértő, amely a közös ajánlattevők alkalmasságának igazolását külön-külön kéri, mert ezt a törvény lehetővé teszi, nem tiltja. A felperes és az alperes fellebbezései folytán a másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ítéletének indokolásában - egyebek közt - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, annak alapján helytállóan ítélte meg az alperesi határozat jogszerűségét és a Kbt.
26. § /5/ bekezdése sérelmének hiányát, azaz az ajánlatkérőnek lehetősége van a külön-külön megfelelést is előírni. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azon részében jogszabálysértő (mind a rendelkező rész, mind az indokolás) mely szerint az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt.
27. § /5/ bekezdését és erre tekintettel nem megváltoztatta, hanem helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének vonatkozó részét. Kérte az alperes a másodfokú ítélet ezen részének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását. Az alperes megítélése szerint a másodfokú bíróság ítéletében a Kbt. tételes jogszabályi rendelkezésével ellentétesen vonta le jogi következtetését. Az alperes álláspontja szerint, valamely most hatályos jogi rendelkezés tartalmának vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül ugyanazon tárgyra vonatkozó korábbi jogi szabályozás sem, különösen jelen esetben, amikor a jogalkotó a korábbi jogi szabályozást változtatta akként, hogy a Kbt. korábbi
28. § /5/ bekezdésének a rendelkezéséből
29. január 15-től kezdődően elhagyta azt a kitételt, hogy „kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik, amelynek indokát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni." Vitatja az alperes, hogy az értelmezés körében figyelmen kívül hagyható lenne a közös ajánlattevők tekintetében a Kbt.
30. § /5/ bekezdésének
31. január 14-ig hatályos rendelkezése. A Fővárosi Ítélőtábla döntését ugyanis arra alapította, hogy a jogalkotó továbbra is fenntartotta a lehetőségét annak, hogy az ajánlatkérők előírhatják a külön-külön történő megfelelést. A másodfokú bíróság jogértelmezése amiatt aggályos, mert a jogalkotó épp azon részét helyezte hatályon kívül a Kbt.
32. § /5/ bekezdésének, amely korábban lehetővé tette azt, hogy az ajánlatkérő az együttes megfeleléshez képest eltérően rendelkezzen, azaz előírhassa a külön-külön történő megfelelést. Az alperes előadása szerint téves a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a Kbt.
33. § /5/ bekezdésének most hatályos szabályozása is tartalmazza az „is" kifejezést, melynek az a tartalma, hogy az ajánlatkérő cselekvési szabadsággal rendelkezik és meghatározhatja az együttes megfeleléshez képest a külön-külön történő megfelelés követelményét. Az alperes szerint megállapítható, hogy a jogalkotó a szabályozási körébe vonta az együttes és külön megfelelés kérdését, melyre tekintettel állapította meg a Kbt.
34. § /4/ és /5/ bekezdésének a szabályozását, melyek a Kbt.
35. § /1/ bekezdése alapján kötelezően betartandók az ajánlatkérők részéről. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
36. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kbt.
37. §-ának /5/ bekezdése alkalmazásában az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a közös ajánlattevők alkalmasságukat külön-külön igazolják. A Kbt.
38. január
39. napjáig hatályos
40. §-ának /5/ bekezdése szerint, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik, amelynek indokát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni. A Kbt. perbeli ügyben alkalmazandó hatályos
41. §-ának /5/ bekezdése akként rendelkezik, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek, továbbá a
42. § /2/ bekezdése és a
43. § /4/ bekezdése is alkalmazható. A Legfelsőbb Bíróság a két jogi norma összevetése alapján - osztva az alperes álláspontját - arra a meggyőződésre jutott, hogy a Kbt. jelenleg hatályos rendelkezése már nem teszi az ajánlatkérő számára lehetővé a külön-külön megfelelés előírását a közös ajánlattevők számára. Ellenkezőleg, kizárólag a közös ajánlattevők elhatározásától, döntésétől függ az, hogy az együttes vagy a különkülön megfelelést választják. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, mert a Kbt. új szabályozása nem ad lehetőséget az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevők felé előírja a külön-külön alkalmassági megfelelést. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp.
44. §-ának /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp.
45. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló
46. évi XCIII. törvény
47. §-ának /3/ bekezdésén,
48. §-ának /1/ bekezdésén és
49. §-ának /1/ bekezdésén alapszik. Budapest,
50. május
51. Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró Dr.Kárpáti Zoltán sk. A kiadmány hiteléül: bírósági írnok