(1)bekezdése szerint. Ennek során elsődlegesen azt állapított meg, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság kifogástalanul, a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítást, az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékokat beszerezte, a tárgyaláson hiánytalanul megvizsgálta és logikusan értékelte. A tényállás tartalmazza az ügy eldöntéséhez és felülbírálatához szükséges adatokat, megfelel az elfogadott bizonyítási eszközökből származó bizonyítékok tartalmának, megállapításait az érdekeltek sem vitatták. A vádlott, sértett és a tanúk vallomásai, a helyszíni szemle adatai, az elkövetéshez használt, lefoglalt kés jellemzői, valamint az orvosszakértői vélemények kétségtelenül bizonyították, hogy a vérében 3,37-3,65 ezrelék alkohol koncentráció miatt súlyos-igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt lévő vádlott 11 cm pengehosszúságú tőrkéssel, közepes erővel, a sértett hasának bal oldalára leadott szúrása következtében szenvedett a sértett életveszélyes állapottal járó hasi sérülést. Egyetértett az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészségnek azzal az indítványával, hogy a tényállás kismértékű kiegészítésre szorul az igazságügyi elmeorvos-szakértői véleménynek a vádlott beszámítási képességét nem érintő labilis személyiségszerkezetére, személyiségzavarára, alkoholfüggőségének hiányára vonatkozó megállapításaival. A megyei bíróság a tárgyalás anyagává tette és bizonyítékként fogadta el az igazságügyi elmeorvosi szakvéleményt, amelynek alapján ítéletének
- oldala
- bekezdésében állapította meg, hogy a vádlott nem kóros elmeállapotú, nem volt az a cselekmény elkövetésékor sem és az alkoholfüggőség tünetei sem lelhetők fenn nála, személyiségzavara a betegség szintjét nem éri el. Az első fokú ítélet indokolásának körében a szakvéleményből levont tényeket a Be. 352.§ /1/ bekezdésének a.) pontjában foglaltaknak megfelelően a nyomozati iratok
- oldalán található szakértő 1 és szakértő 2 igazságügyi orvos szakértők véleményét figyelembe véve a tényállás részének tekintette az ítélőtábla és ennyiben kiegészítette. Az így módosított történeti tényállás hiánytalan, pontos és mentes a Be. 352.§ /2/ bekezdésében írt megalapozatlansági hibáktól, a felülbírálat során az ítélőtábla határozatát erre alapította. Az irányadó tényállásból a vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, a cselekmény minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak. A megyei bíróság által a vádlott életveszélyes sérülés okozására irányuló szándékának megállapítása annyiban helytálló, hogy a vádlott egyenes szándékkal szúrta meg a sértettet, amely nem csak testi sértésre, hanem életveszélyes sérülés létrehozására is irányult. Az alanyi és tárgyi oldal tényezőiből az következik, hogy a vádlott tudattartalma az életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetőségét átfogta. A vádlottnak a hétköznapi élettapasztalat alapján fel kellett mérnie, hogy a hirtelen mozdulattal, közepes erővel, a sértettnek védekezési lehetőséget sem adva, egyenesen a hasra leadott szúrásból adódóan a rugós kés átvágja a hasfalat és olyan belső hasi szerveket sérthet, ami életveszélyes állapotot eredményez. A testi sértés okozására irányuló egyenes szándékán kívül ezért a bekövetkezett életveszélyes eredmény vonatkozásában is, annak létrehozására irányuló egyenes szándékát kellett megállapítani. A büntetés kiszabásának körében az első fokú bíróság valamennyi büntetést enyhítő és súlyosító körülményt feltárta és nyomatékuknak megfelelően értékelte. Az ítélőtábla a vádlott terhére további súlyosító körülményként értékelte az eredmény tekintetében is fennálló egyenes szándékot. A fellebbviteli főügyészség indítványát abban nem osztotta az ítélőtábla, hogy az elkövetéshez használt tőrkés veszélyességét, mivel az tipikusan az élet és testi épség elleni bűncselekményeknek elkövetési eszköze, nem kell külön súlyosító tényezőként figyelembe venni. Jelen ügyben 11 cm markolathosszúságú, ugyanilyen pengehosszal rendelkező, 3 cm pengeszélességű vadásztőrrel szúrt a vádlott, amivel szemben a védekezés lehetősége - ha a sértett észleli is a támadást -, korlátozott volt, mindezért veszélyes eszközként értékelendő. A védő által hivatkozott enyhítő körülmények, így a vádlott büntetlen előélete, tettének megbánása, az értékelt súlyosító körülmények mellett és a bűncselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve, a kiszabott szabadságvesztés tartamában értékelést nyertek, további enyhítésére, valamint végrehajtásának felfüggesztésére nem szolgálnak. A büntetési tételkeret alsó határán kiszabott büntetés további lényeges enyhítésére törvényes indok hiányában nem kerülhet sor. Az alkalmazott fő- és mellékbüntetés inkább enyhe, mint eltúlzott, az általános és az egyéni megelőzés céljait ennél enyhébb joghátrány nem szolgálja. Az első fokú ítélet rendelkezései törvényesek, ezért a Be.371.§ /1/ bekezdése alapján az ítélőtábla helybenhagyta. A Btk.381.§ /1/ bekezdése alapján kötelezte vádlottat a másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi viselésére. G y ő r ,
- április
- napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke Dr.Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó Dr.Csák Csilla sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel az ítélettel a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság
- évi október hó
- napján kihirdetett 6.B.501/2006/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
- évi április hó
- napján . Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: