Kfv.II.37.110/2008/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Réti Kornélia ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. felpereseknek a dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd által képviselt Fővárosi Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 1.K.32.466/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.32.466/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket a felperesek egyetemlegesen viselik. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperesek - ellenérték fizetése mellett - a társasház tetőterében a közös tulajdonban álló, az alapító okiratban XIX. és XX. számmal jelölt területekből és az I.r. felperes külön tulajdonában álló hrsz-on nyilvántartott területtel együtt összesen 237,87 m2 területet építési engedély alapján beépítettek, abból három lakást alakítottak ki. A lakásokra a Budapest Főváros Terézváros Polgármesteri Hivatal a
- május 26-án kelt és
- július 12-én jogerős 5479/6/
- számú határozattal használatbavételi engedélyt adott. Az alapító okirat módosításáról, az építtető felperesek részére a társasházi közös tulajdon elidegenítéséről, a felperesek részére "ráépítés" címén a bejegyzési engedély megadásáról a társasházközösség a
- december 13-án tartott közgyűlésen a 9/2004.(XII.13.) közgyűlési határozattal döntött. A határozat alapján a felperesekkel a ráépítéssel történő tulajdonszerzésről a megállapodást a társasház nevében eljáró közös képviselő kötötte meg
- december 15-én és a módosított alapító okiratot is a közös képviselő írta alá két hitelesítővel együtt. A felperesek
- január 19-én kérték a hrsz alatt nyilvántartott ingatlanok külön tulajdoni lapjának - a módosított alapító okirat szerinti - módosítását, a és hrsz-ú ingatlanok külön tulajdoni lapjainak létrehozását, a hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára az I.r., a hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára a II.r., hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára a III.r. felperes tulajdonjogának bejegyzését ráépítés jogcímén. A felperesek kérelmükhöz csatolták a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, a
- december 13-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, a ráépítéssel történő tulajdonszerzésről kötött megállapodást, az alaprajzot, a használatbavételi engedélyt. A Budapesti
- számú Körzeti Földhivatal a
- június 19-én kelt 48187/1/
- számú határozatával az alapító okirat módosításának átvezetése, a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmeket elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a
- január 16án kelt 30109/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a bejegyzési kérelem az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (Inytv.) 39.§
(3)bekezdés b) pontja alapján nem volt teljesíthető, mert a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratban szerződő félként a társasházi tulajdonostársak nem szerepeltek, a módosított alapító okiratot nem írták alá, a tulajdonostársak képviseletében aláíró személyek alakszerű ügyleti meghatalmazásai felhívásra sem kerültek benyújtásra. A bejegyzési kérelemhez csatolt, közgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt 9/
- (XII.13.) Közgyűlési határozat felhatalmazta ugyan a közös képviselőt a módosított alapító okirat aláírására, a ráépítéssel történő tulajdonszerzéssel kapcsolatos megállapodás megkötésére, azonban a közgyűlési jegyzőkönyvhöz a tulajdonostársak részvételét igazoló okiratot nem csatoltak, az utóbb benyújtott aláírási ívből nem állapítható meg, hogy az a
- december 13-án tartott közgyűlés jelenléti íve. A ráépítéssel történő tulajdonszerzésről
- december 15-én kelt megállapodást a társasház kötötte, aki ilyen megállapodás kötésére nem jogosult, az Inytv. 32.§
(1)bekezdés f) pontja alapján a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot valamennyi tulajdonostársnak alá kellett volna írnia. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt hivatkozva arra, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) 10.§
(1)-
(2)bekezdései, 36.§
(2)bekezdése, 39.§
(1)bekezdése folytán a társasházra vonatkozó szabályoknak megfelelő okiratokkal szemben a földhivatal jogsértően alkalmazta az Inytv. 32.§
(1)bekezdés f) pontját és a társasházi törvény által fenti rendelkezésekben biztosított jogokat megszorítóan értelmezve utasította el a bejegyzés iránti kérelmet. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítéletében rögzítette, hogy a felperesek az alperes által megállapított hiányosságokat nem vitatták. A felperesek ráépítés jogcímén történt tulajdonszerzésre nem a tulajdonostársakkal kötöttek szerződést, hanem a társasházzal, így hiányzott a bejegyzéshez olyan okirat, amely az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát tartalmazta volna, így az alperes jogszerűen járt el, amikor az Inytv. 39.§
(3)bekezdés b) pontja alapján a kérelmet elutasította. Bejegyzésre alkalmas okiratok tekintetében az Inytv. kötelező előírást tartalmaz az okirat alaki és tartalmi kellékeire. Amennyiben a benyújtott okirat ezeknek a törvényes kellékeknek nem felel meg, akkor az Inytv-ben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor. A perbeli esetben hiánypótlással nem pótolható hiányosságok miatt jogszerű volt a bejegyzési kérelem elutasítása. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetüknek helyt adó határozat hozatalát. Álláspontjuk szerint az Inytv. 32.§
(1)bekezdés f) pontja ellentétes a Ttv. 3.§
(1)-
(2)bekezdései, a 10.§
(1)és
(3)bekezdései, a 39.§
(1)bekezdése rendelkezéseivel. Sérült az Alkotmány 2.§
(1)bekezdésében és a 13.§
(1)bekezdésében foglalt alkotmányos alapjog, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) preambulumában megfogalmazott elv is. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperesek a tulajdonszerzésüket a ráépítés jogcímére alapították. Ráépítés eredeti tulajdonszerzési mód, a tulajdonjog megszerzése a ráépítés tényével megtörténik. A Ttv. 3.§
(2)bekezdésben szabályozott "elidegenítés" - származékos szerzésmód a tulajdonszerzés törvényi feltételek esetén a közösség határozatának eredményeként történik. Ráépítés esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137.§
(3)bekezdése az irányadó, amely rendelkezés szerint ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. E rendelkezés értelmében a felperesek ráépítéssel szerzett közös tulajdoni hányadrésze a társasházi közös tulajdonból külön tulajdonukká akkor válhat, ha a társasház tulajdonostársaival erre vonatkozóan megállapodást kötnek és a Ptk. 138.§
(1)bekezdése alapján a ráépített rész forgalmi értékét a tulajdonosnak - a perbeli esetben a tulajdonostársaknak - megfizetik. Erre a megállapodásra nem alkalmazható a Ttv. 3.§
(2)bekezdése, 10.§
(1)bekezdése, mert ezek a rendelkezések az elidegenítéssel történő tulajdonszerzésre vonatkozó szabályok. A ráépítés jogcímére alapított tulajdonszerzés esetén a Ptk. 137.§
(3)bekezdése és a Pk.7. számú állásfoglalás alapján a megállapodást a felpereseknek valamennyi tulajdonostárssal kell megkötniük. A perbeli esetben ezért a benyújtott okiratok a felperesek tulajdonjogának bejegyzésére a fentiek alapján nem voltak alkalmasak, az alperes és az elsőfokú bíróság is helytállóan állapította meg, hogy a megállapodást valamennyi tulajdonostársnak alá kellett volna írnia, az ennek hiányában, a közös képviselő által aláírt megállapodás a tulajdonszerzés hatályának kiváltására nem alkalmas. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperesek a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése és 82.§
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. A felperesek a felülvizsgálati illetéket lerótták, azt megfizetniük nem kell, ezért a Legfelsőbb Bíróság csak az illeték viseléséről rendelkezett. Budapest, 2009. április 8. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Márton