Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.169/2009/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Holobrádi Emese ügyvéd (1061 Budapest, Paulay Ede u. 45.) által képviselt ............ (................) felperesnek dr. Varga István ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Károly János u.
- I/1.) által képviselt ............. (..............) alperes elleni 99.365.474 forint és járulékai megfizetése iránti perében a Fejér Megyei Bíróság
- január 8-án kelt 14.G.40.133/2008/
- számú ítélete ellen a felperes fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 120.000 (százhúszezer) forint másodfokú perköltséget, az államnak - külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes (korábbi nevén ...............)
- január 12-től
- július 13-ig az alperes tagja volt. Felperes ügyvezetője
- december 1-jétől
- október 19-ig ............., ezen időponttól ............ volt
- szeptember 23-áig, mely időponttól kezdődően felperes felszámolás alá került, bejegyzett képviseletre jogosult a ............., ............ felszámolóbiztos lett. Alperes ügyvezetői
- január 12-től együttes képviseleti joggal .............. és .............. Felperes
- április
- és
- július
- között, több részletben, 134.500.000 forint tagi kölcsönt nyújtott alperesnek
- december 31-i visszafizetési határidővel. Alperes
- szeptember 15-én kelt felpereshez címzett levelében a felperessel fennállt, de felperes által felmondott vállalkozási szerződésre alapítva 110.630.000 forint meghiúsulási kötbérigényt jelentett be. Felperes és a perben nem álló .............
- szeptember 29-én tartozás átvállalási szerződést kötött. Az
- pontban rögzítették, felperesnek alperessel szemben 110.630.000 forint meghiúsulási kötbértartozása áll fenn. A
- és
- pont szerint a ............. a felperes ezen kötelezettségét átvállalja, s a tartozás átvállalás ellenértékeként a felperes 110.630.000 forint névértékű saját váltót ad át a ............. részére. A tartozásátvállaláshoz az alperes
- október 11-én hozzájárult. Ezt követően a
- január 11-én felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a ............. a
- október 6-án kibocsátott, bemutatáskor esedékes, 110.630.000 forint névértékű váltót átadta az alperesnek, aki ennek tényét aláírásával elismerte. Alperes
- január 12-én felperesnek címzett levelében azt közölte, a vele szemben fennálló 109.556.560 forint (99.365.474 forint+10.191.086 forint kamat) kölcsön tartozásába a
- október
- napján kibocsátott váltó alapján fennálló 110.630.000 forint követelését a jelen nyilatkozattal beszámítja, így a felperes követelése megszűnt. Kérte ennek tudomásul vételét és a váltó átvételét. A levelet .............. ügyvezető írta alá, s azon kézírással az is szerepel „az eredeti váltót átvettem: ............, 2006.01.12." Felperes képviseletében eljáró felszámolóbiztos
- június 4-én kelt levelében a kölcsönszerződést felmondta, a lejárt kölcsön és kamatai visszafizetését kérte. Alperes
- augusztus 25-én kelt levelében vitatta a követelés fennálltát, arra hivatkozással, neki áll fenn 1.073.440 forint követelése felperessel szemben. Felperes
- október 9-én előterjesztett keresetében alperest 99.365.000 forint tőke, 29.379.390 forint ügyleti kamat, ezen összegek után
- június 5-től járó késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni a Ptk. 523.§
(1)bekezdése alapján. Előadta, alperesnek 134.500.000 forint kölcsönt nyújtott, melyre csak részben történt teljesítés. A kölcsön nagy része követelésként szerepel a korlátozás nélkül auditált
- évi mérlegben, és ezen összegből 99.365.000 forint szerepel a felszámolónak átadott, tevékenységet záró mérlegben is. A
- év gazdálkodását bemutató okiratok könyvvizsgálatát bejegyzett könyvvizsgáló végezte el, korlátozás nélküli záradékot bocsátott ki, mely szerint a mérlege a vagyoni helyzetről megbízható tájékoztatót nyújt. Hivatkozott arra is, a kölcsönszerződést felmondta, az alperes fizetési kötelezettsége esedékessé vált, ugyanakkor alperes a
- augusztus 25-i levelében írt követelését a felszámolási eljárásban nem jelentette be, ezért tartozása változatlanul fennáll. Egyebek mellett csatolta a
- évi mérlegbeszámolót, amely szerint felperesnek
- december 31-én összesen 409.189.000 forint követelése, ezen belül 135.263.000 forint áruszállításból és szolgáltatásból eredő, 166.530.000 forint váltó és 107.396.000 forint egyéb követelése állt fenn, befektetett pénzügyi eszközeinek összege „0", valamint a
- február 6-án kelt,
- szeptember 22-i fordulónapra elkészített
- évi záró egyszerűsített éves beszámolót. Ennek a tárgyévre vonatkozó követelések sora 20.344.000 forintot tüntet fel, míg befektetett pénzügyi eszközök sora 99.365.000 forint összeget. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, kölcsöntartozása - a felperessel szembeni váltókövetelés tartozásába beszámításával -
- január 12-én megszűnt, a beszámítást felperes tudomásul vette. E körben arra hivatkozott, a felperessel
- április 4-én megkötött vállalkozási szerződésből eredő felperesi kötbértartozást a ............ átvállalta, felperes 110.630.000 forint értékű saját váltót állított ki a tartozásátvállalás ellenértékeként. Ezen váltót ruházta át rá a .............
- január 11-én, s az így megszerzett követelést számította be kölcsöntartozásába. Utalt arra, a beszámítás egyoldalú jognyilatkozat, hatályosulásához a kötelezett hozzájárulása nem szükséges. A váltót felperesnek átadta, ezzel kölcsönszerződésből eredő kötelezettsége megszűnt. Másodsorban vitatta a kölcsönszerződés felmondásának érvényességét, tekintve a kölcsön nem gazdasági tevékenységével függött össze. Egyebek mellett csatolta a kötbérigényt bejelentő
- szeptember 15-i, a beszámítást közlő
- január 12-i levelét, a
- szeptember 29-én kelt tartozás átvállalási szerződést és a
- január 11-i átadás-átvételi jegyzőkönyvet. Felperes az alperesi ellenkérelemre állította, a váltóról a felszámolónak tudomása nincs, a tevékenységet záró mérlegben a perbeli összeg „követelésként került feltüntetésre", tehát a könyvelőnek sem volt tudomása a váltóról, és az esetleges beszámításról. Vitatta, hogy beszámítással a követelése megszűnt volna. Az elsőfokú bíróság alperes indítványára tanúként hallgatta meg ............. korábbi felperesi ügyvezetőt, és .............. alperesi ügyvezetőt. ............. előadta, a kölcsönszerződések lényegében tagi kölcsönök voltak. A 110.630.000 forint összegű kötbértartozást a felperes nevében elismerte. A ............. által átvállalt tartozás fedezete az alperes kölcsöntartozása volt. A felperes kiállított egy saját váltót, ezt átadta a ............. részére, s a ............. ezt a váltót értékesítette az alperesnek. Ezután tette az alperes azt a nyilatkozatot, a váltót beszámítja kölcsöntartozásába. A beszámítást elfogadtuk. A váltó visszakerült a felpereshez, „ezt a váltót érvénytelenítettük". Kijelentette, minden iratot átadott a felszámolónak, úgy tekintették, alperes kölcsöntartozása megszűnt. Ha ezt nem fogadtuk volna el, a váltó sem került volna részünkre átadásra. A váltó átadásakor jelen volt. .............. egyebek mellett előadta, a felperes és a ............. közötti tartozásátvállaláshoz hozzájárult, a felperes által kiállított saját váltót vásárolta meg
- elején. A váltót beszámították a felperessel szemben fennálló kölcsöntartozásba, a váltót ............ részére ............. jelenlétében átadta, a beszámítást ezzel elfogadták. A tanú meghallgatásokat követően felperes úgy nyilatkozott további bizonyítási indítványa nincs, azt figyelmeztetés ellenére sem kíván előterjeszteni, a keresetét fenntartja. Az elsőfokú bíróság
- január 8-án kelt 14.G.40.133/2008/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 800.000 forint+áfa összegű ügyvédi munkadíj alperesnek, 900.000 forint eljárási illeték államnak megfizetésére. Az ítélet indokolásában az okirati bizonyítékok és a tanúvallomások alapján tényként állapította meg, felperes alperes 110.630.000 forint összegű kötbérkövetelését elismerte, ezen felperesi tartozás ............. általi átvállalásához alperes hozzájárult. A tartozásátvállalás ellentételezéseként kiállított felperesi saját váltót a ............. alperes részére értékesítette
- január 11-én, s ezt alperes
- január 12-én fizetés végett felperesnek bemutatta, és közölte a váltó összegének a kölcsöntartozás összegébe beszámítását. A beszámítást felperes képviselője tudomásul vette, a felperes akkori képviselői a felperes kölcsönszerződésből fakadó igényét kiegyenlítettnek tekintették, alperessel ily módon elszámoltak. Megállapította, alperes által bizonyítottan fennállt követelés beszámításával pedig a kölcsöntartozása a Ptk. 296.§
(1)-
(2)bekezdése értelmében megszűnt, a beszámítás ily módon teljesítésnek minősül, alperest fizetési kötelezettség nem terheli, ezért a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen nem tárta fel, nem vizsgálta meg teljes körűen a vagyon átadásának körülményeit, ezért téves jogi következtetésre jutott. Azt sérelmezte, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azon kereseti előadását, mind a
- évi évzáró, mind pedig a
- szeptember 22-i tevékenység záró mérlegben, mint vagyon szerepelt a peresített követelés. A mérlegeket könyvvizsgálók hitelesítették és a záradékot korlátozás nélkül kiadták. A
- év könyvelésében a követelések között szerepelt az alperes tartozása. Amennyiben a könyvelő ismerte volta az alperes által csatolt iratokat, akkor azok tartalma könyvelve lett volta, és egy vagyontalan Kft. mérlege került volna a felszámolónak átadásra. Így viszont a felszámolást megelőző tevékenység záró mérleg valótlan adatokkal, a hitelezőket és a felszámolót megtévesztve került a könyvvizsgáló által elfogadásra. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Állította, az a felperes által hivatkozott körülmény, hogy a felszámoló részére történt iratátadás hiányos volt, az ügy érdemét nem érinti. A perben tanúkkal és okiratokkal igazolta a védekezésében foglaltakat. Felperes azonban nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amely a megállapított ítéleti tényállás cáfolatára alkalmas lenne, és azt sem jelölte meg, a bíróságnak milyen körülményeket kellett volna még vizsgálnia. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A Ptk. 296.§
(1)bekezdése értelmében főszabályként a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett, vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A
(2)bekezdés szerint a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A Ptk. 214.§
(1)bekezdése kimondja, az írásban közölt szerződési nyilatkozat hatályosságához a nyilatkozat másik félhez megérkezése szükséges. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, a beszámítás olyan anyagi jogi jogintézmény, amellyel a kötelezett a tartozását - a jogosulttal szembeni követelése tartozásába történő beszámítást közlő -, a jogosulthoz címzett egyoldalú jognyilatkozatával - minden további jogcselekmény nélkül - megszünteti. A tartozás megszűnését pedig az sem érinti, utóbb a jogosult a beszámítás folytán ugyancsak megszűnt követelését a könyveiből kivezeti-e, vagy azt továbbra is nyilvántartja. Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából irányadó tényállást teljes körűen feltárta és abból a Ptk. említett rendelkezései helyes alkalmazásával minden tekintetben helytálló következtetésre jutott. A perben nem volt vitás, hogy alperesnek
- január 12-ét megelőzően a felperessel szemben 99.365.474 forint tagi kölcsöntartozása állt fenn, s az sem, alperes
- január 11-én birtokosa lett a felperes által 110.630.000 forint összegre kiállított saját váltónak, s ezzel ugyanezen összegű követelése keletkezett felperessel szemben. Mind a
- január 12-én kelt, felperesi ügyvezető (............) által is aláírt alperesi beszámítást közlő levélből, mint okirati bizonyítékból, mind a tanúk egybehangzó nyilatkozatából az volt megállapítható, a beszámítást közlő levelet felperes
- január 12-én átvette, alperes nyilatkozata tehát ezen a napon hatályosult, így az alperes tartozásának felperessel szembeni követelésbe beszámítása a felperessel szemben fennálló alperesi tartozást megszüntette. Tekintettel arra, az alperes tartozása a beszámítással megszűnt, a per eldöntése szempontjából közömbös, hogy a felperes a mérlegeiben továbbra is követelésként, a
- szeptember 22-i fordulónapra elkészített mérlegben befektetett pénzügyi eszközként tartotta nyilván alperessel szembeni tagi kölcsönkövetelését. Az egymással szembeni követelések megszűnését támasztja alá továbbá az is, alperes a felszámolási eljárásban, a fellebbezésben írtak szerint, a felszámolás alatt álló felperessel szemben hitelezői igényt nem érvényesített. Mindezekre tekintettel helytálló az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozata. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a)-b) pontja,
(5)-
(6)bekezdése alkalmazásával megállapított - áfát is magában foglaló - a tárgyaláson kívüli elbírálás folytán a kifejtett ügyvédi munkával arányban álló 120.000 forint másodfokú perköltsége megfizetésére. Felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 forint másodfokú eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
- április
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró