Bfv.916/2008/5 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétben arra hivatkozással, hogy rövid időn belül tud járőrt biztosítani a kíséréshez - nem rendelte el az őrizetbe vett személy előállító helyiségben történő elhelyezését. Ezután K. r. fhdgy. rádión utasította a szolgálatban lévő I. r. és II. r. terheltet, hogy a rendőrkapitányság épületébe térjenek vissza. Körülbelül egy perc elteltével a járőr meg is érkezett. Amikor a kapitányság épületébe beléptek, az előállító helyiség előterében látták az őrizetbe vett személyt, akinek őrzését ekkor senki sem látta el. A terheltek az ügyeleti szobába mentek, ahol K. r. fhdgy. közölte velük, hogy az előállító helyiség előterében lévő személyt kell átkísérni a fogdára. Az átszállításhoz szükséges dokumentumok teljes egészében azonban még nem készültek el, ezért a járőrök nem kezdhették meg a szállítást. Az iratra várakozás időszaka alatt a II. r. terhelt odament az előállító helyiség előterében tartózkodó őrizeteshez, aki megkérdezte, hogy rágyújthat-e egy cigarettára. A II. r. terhelt közölte, hogy erre nincs lehetőség, és tájékoztatta, hogy először orvosi vizsgálatra viszik, és utána kerül a fogdára. Ezt követően az őrizetbe vett személyt az előállító helyiség előterében egyedül hagyva, I. r. és II. r. terhelt visszatért az ügyeleti helyiséghez. Ezt kihasználva az őrizetes kiment a kapitányság hátsó udvarára, majd kimászott a kerítésen, és a városba távozott. A D. Katonai Ügyészség I. és II. r. terheltekkel szemben a Btk.348. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés szerint minősülő és büntetendő szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt emelt vádat azzal, hogy magatartásukkal, amely szerint nem őrizték az őrizetbe vett személyt, megszegték a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatáról szóló 19/

1. ORFK utasítás (továbbiakban Fogdaszolgálati Szabályzat) 79., 80., illetve
2. pontját, lehetővé téve azt, hogy a gyanúsított eltávozzék a rendőrkapitányság épületéből, és ezáltal a szolgálatra súlyos hátrány ténylegesen bekövetkezzen. Az elsőfokú bíróság a terheltek e vád alóli felmentését lényegében azzal indokolta, hogy nevezettek K. L. r. fhdgy-tól arra kaptak parancsot, szállítsák át J. T. őrizetest a meghatározott rendőri objektumba. Ezen tevékenységet azonban megkezdeni nem tudták, mivel a szükséges okmányok maradéktalanul még nem készültek el, és fizikailag sem vehették még át az őrizetest. K. r. fhdgy. a terheltek ráutalónak vélt magatartása miatt volt abban a hiszemben, hogy az intézkedést, - amelyet egyes okmányok kézhezvétele mellett korábban ő vett át az őrizetessel kapcsolatban - az átkísérés végett bevonulásra utasított terheltek megérkezésük után átvették. Ugyanakkor a terhelteknek az őrzés azonnali átvételére, azonnali megkezdésére határozott parancsot nem adott. Jelen körülmények között, - amikor K. r. fhdgy. az előírások szerint lehetséges egyik módon, az ügyeleti helyiségben elhelyezett kamera figyelésével biztosította az őrizetes megfigyelését - az sem merülhetett fel, hogy a terheltek felismerjék, az őrizet ténylegesen nem biztosított, és e mulasztás miatt őket intézkedési kötelezettség terheli. Az ítélet ellen - amelyet a terheltek és a védő tudomásul vettek a katonai ügyész fellebbezett a terheltek bűnösségének megállapítása, és büntetés kiszabása érdekében. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
3. június 18-án meghozott 6.Kbf.38/2008/
4. számú végzésével az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt vonatkozásában helybenhagyta. A végzés jogi indokolásában a következőkre mutatott rá. Az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést arra, hogy a terheltek nem valósították meg a vádban terhükre rótt szolgálatban kötelességszegés bűntettét. A fegyveres szervezeteken belül az irányítás elsődleges eszköze a parancs, amely kijelöli az alárendelt intézkedési kötelezettségének határait. A terheltek az irányadó tényállás szerint még nem vették át a fogvatartottat, annak őrzésére parancsot pedig nem kaptak. Így nem alapos az ügyészség azon álláspontja sem, hogy jövőbeni feladatuk közlésekor egyben kötelezettségük keletkezett az érintett személy őrzésére is. A terhelteknek ugyanis - az irányadó szabályzatokban előírt gyakorlatnak is megfelelően - az előírt okmányok elkészültét követően kellett volna a fogvatartottat átvenniük, és járőrszolgálatuk keretében, kísérőőri feladat ellátásával az átkísérést teljesíteniük. Az ítélőtábla jogerős határozata ellen a Be.416.§-a

(1)bekezdésének a) pontjára hivatkozással az I. r. és a II. r. terheltek terhére

1. szeptember 9-én a Katonai Fellebbviteli Ügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, hatályon kívül helyezés, és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Az indítvány indokolása szerint az első és másodfokú bíróság a büntető anyagi jogszabályát megsértve vont következtetést arra, hogy a két terhelt tényállásban írt cselekvősége nem valósított meg bűncselekményt. Így a terheltek bűnösségének kérdésében tévedve mentette fel őket az ellenük emelt törvényes vád alól. Az irányadó tényállás rögzíti, hogy amikor a két terhelt a D. Rendőrkapitányság épületébe megérkezett, ott J. T. az előállító helyiség előterében őrizetlenül volt. K. r. fhdgy. - mint szolgálati elöljáró - beérkezésükkor mindkét terheltnek azt szabta feladatul, hogy az előállító helyiség előterében lévő polgári személyt kell a fogdába átszállítaniuk, s ez külső, objektumon kívül kísérést jelentett. A terheltek tehát átkísérési parancsot kaptak az elöljárótól, amit tudomásul is vettek. Tekintve, hogy ekkor 12 órás gépkocsizó járőrszolgálatba voltak vezényelve, a Magyar Köztársaság Rendőrsége Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatáról szóló 22/
2. ORFK utasítás
3. pontjában írt rendelkezés szerint kellett a feladat végrehajtás során eljárniuk, így ezen idő alatt kísérőőri őrszolgálatot láttak el. Ezen belső norma alapján a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatában előírtakat kellett érvényesíteniük, a biztonságos szökésmentes - kísérésre fel kellett készülniük. Ezután, a kísérésre felkészülés idején a terheltek az előállító helyiség előterében őrizetlenül, és bilincs nélkül tartózkodó J. Thoz mentek. Röviddel később azonban őt őrzés - közvetlen kísérőőri felügyelet - 0nélkül hagyták, melynek következtében a szolgálatra jelentős hátrány reális veszélye bekövetkezett. E magatartásukkal a terheltek súlyosan megszegték a Fogdaszolgálati Szabályzat 79.§ és 80.§-ában foglalt őrzési kötelmüket. A terheltek kötelességszegő, eshetőleges szándékkal megvalósított mulasztása folytán az őrizetben lévő személy a rendőrség épületéből megszökött. A jelentős hátrányt képező eredmény tekintetében nevezetteket gondatlanság terhelte. Mindezekre figyelemmel a terheltek magatartása a Btk.348.§

(1)bekezdésébe ütköző, és

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősül. Téves azon jogi álláspont is, hogy a fogvatartott őrzésére a terheltek nem kaptak utasítást, tekintve, hogy az először szóbeli paranccsal közölt, majd okmányolt átkísérési utasítás - külön felhívás nélkül is magában foglalta a terhelteknek a fogvatartottat érintő azonnali őrzési kötelezettségét. E nélkül az előállító helyiség lezáratlan előterében bilincseletlenül tartózkodó őrizetes fogdára kísérése maradéktalanul meg sem valósulhatott volna. A Katonai Főügyészség BF.V.273/2007. számú átiratában felülvizsgálati indítványt indokai alapján fenntartotta. a A nyilvános ülésen a katonai főügyész képviselője átiratukkal egyezően nyilatkozott, míg a terheltek és védőjük az ítélőtábla határozatának hatályban tartását kérték. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt tartalma szerint az elsőfokú határozat ellen bejelentettnek is tekintette. Ennek megfelelően a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzését az I. r. és a II. r. terheltek tekintetében egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be.416.§

(1)bekezdés a) pontjában írt okból, másrészt - hivatalból - a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében vizsgálta felül. Ennek során a felülvizsgálati vonatkozásában sem találta alaposnak. indítványt egyik terhelt A Btk.348.§-ának

(1)bekezdése szerint a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét az a katona (Btk.122.§-ának

(1)bekezdése) követi el, aki őr, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszesitalt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A cselekménynek a

(2)bekezdés I. fordulata szerinti bűntettet megvalósító esetét képezi, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár. Az első és másodfokú bíróság kellő részletességgel és mindenben meggyőzően fejtette ki a terheltek felmentését megalapozó jogi álláspontját. Ezt osztva a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy az érintett polgári személy őrzésének megkezdésére a terhelteknek kifejezetten parancsot kellett volna kapniuk. K. r. fhdgy. azon parancsa, hogy szolgálatukban vonuljanak be, mert egy meghatározott személyt - kísérőőrként - egy másik rendőrségi objektumba át kell kísérniük, ezt nem pótolhatta. Az irányadó tényállás szerint ugyanis az ügyeletes parancsnok az előírásoktól eltérve az adminisztratív - ugyanakkor tartalmilag is fontos előírások betartása (Fogdaszolgálati Szabályzat 35. pontja) helyett a rövid időn belüli átkísérés lehetőségére, egyben szükségességére tekintettel nem intézkedett az őrizetesnek a helybeni ideiglenes befogadása iránt. Ezzel akarta elkerülni a hosszabb időt igénylő befogadási, stb. adminisztrációs kötelezettségek teljesítését. Emellett - a szabályzatban egyébként engedélyezett módon - a nyomozóktól átvett őrizetest kamerán keresztül ő maga tartotta figyelés alatt. Ugyanakkor a terhelteknek, azon túlmenően, hogy az okmányok átvétele után átkísérést kell végrehajtaniuk, nem adott parancsot arra, hogy a fogvatartott őrizetét kezdjék meg. Arról sem tájékoztatta őket, hogy a fogvatartott tárgyainak számbavétele illetve az esetleges motozás - nem történt meg, ekként az sem tisztázott, hogy nevezettnél milyen - esetleg önsértésre, vagy támadásra is felhasználható - tárgyak vannak. Ilyen körülmények között az előírásoktól eltérő intézkedés-sorozat eredményezte azt, hogy a terheltek egyértelmű, az őrzés megkezdését is magában foglaló parancsot nem kaptak. Ennek hiányában pedig még ha beszéltek is az őrizetbe vett személlyel és észlelték annak elhelyezési körülményeit - az illetékes elöljáró jelenlétében nyilvánvalóan nem merülhetett fel bennük, hogy önállóan kellene intézkedniük az őrzési hiányosságok pótlására. Ekként helytálló, hogy az ügyeletes parancsnoknak a fogva tartott személyt - az okmányokkal együtt - kifejezetten át kellett volna adnia a beérkező terhelteknek. Nevezetteket a kísérőőri feladatok. Szolgálati Szabályzat 81.§-a és 82.§-ának

(4)bekezdése, /Fogdaszolgálati Szabályzat/ 74-88.§-ai/ ezt követően terhelték, illetve jogosították volna. Nem állapítható meg az sem, hogy a terheltek az ekkor ellátott 12 órás szolgálatukból adódó valamely egyéb kötelezettségüket szegték volna meg. Az eljárt bíróságok a büntetőeljárási szabályokat is kellően megtartották, az ügyben a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés sem merült fel. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai tanácsának végzését a Be.426.§-a alapján az I. r. és a II. r. terheltek tekintetében hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költséget a Be.429.§-ának

(1)bekezdése alapján az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen fellebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati indítvány előterjesztésének nincs helye (Be.3.§ának

(4)bekezdése és 416.§-a

(4)bekezdésének b) pontja). Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati nyújthat be (Be.418.§-ának

(3)bekezdése és bekezdése). indítványt 421.§-ának nem

(3)Budapest,

1. január
2. Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Mészár Róza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy