Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.004/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szegedi Noémi ügyvéd ……………….. által képviselt ……………….. Zrt. ……………….. felperesnek a ……………….. jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a ……………….. ügyfélmenedzser által képviselt ……………….. Szolgáltató Zrt. ……………….. beavatkozott, valamint az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda ……………….. által képviselt ……………….. Kft. ……………….. beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- évi november hó
- napján kelt 25.K.33.660/2006/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, az alulírott helyen
- évi április hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A
- december 31-ei hatállyal jogutód nélkül megszűnt ……………….. Társulás, mint ajánlatkérő, az Európai Unió hivatalos lapjának ……………….. megjelent számában, a ……………….. közzétett ajánlati felhívással a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított térfigyelő-rendszer beszerzése tárgyában ……………….. területére (tervezés, beszállítás, kivitelezés, karbantartás). A felhívás meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati részszempontjait, és az azokhoz tartozó súlyszámokat. A
- részszempont a megajánlott rendszer adatátviteli gyorsasága (bit/sec), súlyszáma
- A dokumentáció az egyéb információk
- pontjának d) alpontja szerint a részszempontok alapján az értékelés a megajánlott rendszer adatátviteli gyorsaságánál a legnagyobb gyorsaságot bit/sec. mértékegységben értékeli 100 ponttal. A dokumentáció függeléke az ajánlati adatlapot tartalmazza, melynek második sorában a megajánlott rendszer adatátviteli gyorsaság (bit/sec) adatot kell megadni. Az ajánlati felhívással kapcsolatosan feltett kérdésre az ajánlatkérő azt válaszolta, hogy az ajánlattevőnek részletesen be kell mutatni az általa meghatározott rendszert, valamennyi műszaki paraméter ismertetésével, az eszközök paramétereinek bemutatásával. Itt részletesen fel kell sorolni, hogy milyen adatátviteli megoldásnál milyen paraméterek jellemzik a megajánlott rendszert. A bírálat során egyetlen adat kerül értékelésre, amely következik a dokumentáció I. számú függelékéből. Ezen az adatlapon az ajánlattevő a rendszerre számított átlagos adatátviteli gyorsaságot kell, hogy megadja. Az ajánlattételi határidőre - mások mellett - a felperes, a felperesi beavatkozó és az alperesi beavatkozó is tett ajánlatot. Az ajánlatok bontását követő napon a felperes írásban arra hívta fel az ajánlatkérő figyelmét, hogy ajánlatában a megadott 108 Mbit/sec kameránként értendő, és a teljes sávszélesség tömörítetlen, késedelem nélküli - stúdió minőségű képátvitelre szolgál - a rendszer teljes sávszélessége 6480 Mbit/sec. Az ajánlatkérő az alperesi beavatkozó
- számú alternatív ajánlatát 100 Mbit/sec, illetve 200 Mbit/sec adatközlésével hirdette ki nyertesnek és tájékoztatta a felperest, hogy a levelének tartalmát figyelmen kívül hagyta, mivel a tartalmát tekintve az ajánlat módosítását jelenti, és a nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidőt követően nincs mód az ajánlat módosítására. Az ajánlatkérő a nyertessel a szerződést megkötötte. A felperes a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 90.§-ának
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozással előterjesztett jogorvoslati kérelmét az alperes a
- június
- napján kelt D.330/16/
- számú határozatában elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes levelét a
- bírálati részszempont értékelése során figyelembe venni nem lehetett, mivel az ajánlat módosítását jelentené, amire a Kbt. 77.§-ának
(2)bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártát követően nincs lehetőség. Az alperesi határozat ellen a felperes keresetét az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértő bevonásával lefolytatott bizonyítási eljárást követően megalapozottnak ítélte, ezért a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§-ának
(1)és
(2)bekezdés q) pontja alapján az alperesi határozatot a felperes jogorvoslati kérelmét elutasító részében hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében a Kbt. 90.§-ának
(1)bekezdésének a megállapítását kérte, mely nem csak az ajánlatok értékelésének módjáról rendelkezik, hanem azt is kimondja, hogy az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpont száma a legnagyobb. Megállapította, hogy a felperes ezzel kapcsolatban különböző táblázatba foglalt adatokat határozott meg, és a szakértő a szakvéleményében is megadta a
- bírálati részszempont szerinti egyes ajánlati elemeket, melyeket az alperesnek tisztáznia kell. Az új eljárás során az alperesnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az ajánlatkérő az egyes ajánlatok értékelése során eltérően értelmezte a
- bírálati részszempont tartalmát, és eltérő alapokon álló, össze nem hasonlító adatokat értékelt. Az ilyen értékelés azonban a Kbt. 90.§-ának
(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétes. Ennél fogva az alperesnek tisztáznia kell a 2. bírálati részszempont egyértelmű tartalmát, és ki kell választania az egyes ajánlatoknak ezen tartalomnak megfelelő ajánlati elemeit. Az így meghatározott adatok hasonlíthatók össze egymással, és ezeket kell a Kbt. 57.§-ának
(3)bekezdése d) pontja alapján meghatározott módszerrel értékelni. Ezt követően lehet arról dönteni, hogy melyik ajánlat összpontszáma a legnagyobb, azaz melyik az összességében legelőnyösebb. A megismételt eljárás során az alperesnek elsősorban a Kbt. 90.§ának
(1)bekezdés körében kell eljárnia. Ezen túl megállapította, hogy a felperes a bontást követően az ajánlatkérőhöz írt levelében nem módosította az ajánlatát. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a határozata jogszabályt nem sértett. Az ajánlatkérő bár nem határozta meg tartalmilag egyértelműen az adatátviteli sebesség bírálati részszempont tartalmát, ennek ellenére minden ajánlattevő az adatátviteli sebességét a rendszer legnagyobb sávszélességében jelölte meg, mely alapján értékelt ajánlatkérő is, így a nem megfelelő értékelési tartalom és ajánlatkérő eltérő válasza ellenére azonos paraméterek kerültek elbírálásra. A felperes az ajánlattételi határidőt követően hívta fel az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az ajánlatban megadott 108 Mbit/sec. sávszélesség kameránként értendő, s így a rendszer teljes szélessége 6480 Mbit/sec, ilyen adat az ajánlatban nem szerepel. Ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevők külön mutassák be az általuk megajánlott rendszert, majd a felolvasó lapon adják meg rendszerűk adatátviteli sebességét. A felperes analóg rendszerre tett ajánlatot, a felolvasó lapon a rendszer adatátviteli sebességeként 108 Mbit/sec. rögzített és 60 db kamera képezte rendszerét. Az ajánlatkérő nem köteles arra, hogy az ajánlatban fellelhető adatokból számítások alapján újabb adatokat képezzen és azokat vonja értékelése körébe. Nem értett egyet az alperes az ítélet azon megállapításával, hogy az analóg rendszer sávszélességi adatai - tehát a kamerák száma és az egyes kamerák adatátviteli képességének szorzata összehasonlíthatóak a digitális rendszer legnagyobb adatátviteli sebességével, mint ahogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott szakértői következtetéssel sem, hogy a felperes 108 Mbit/sec. adata hasonlítható össze a nyertes szakértő által kiszámolt 2,94 Mbit/sec adatával. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes fellebbezése megalapozatlan, nem felel meg a valóságnak, hogy a felperes nem határozta volna meg egyértelműen az adatátviteli sebesség bírálati részszempont tartalmát, ellenkezőleg, az átlagos átviteli gyorsaságot (a teljes sávszélesség osztva a kamerák számával) az előírásnak megfelelően egyedül a felperes határozta meg. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes nem módosította az ajánlatát csupán felhívta az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az ajánlatában megadott sebesség az egy kamerára vonatkozó átviteli sebesség és a rendszer teljes sávszélessége 6480 Mbit/sec. Az egy kamerára vonatkozó 108 Mbit/sec adatátviteli sebesség ajánlatának az 515. oldalán szerepel. A többi ajánlattevő a rendszer teljes sávszélességét adta meg, ezeket a tényeket a szakértői vélemény is alátámasztotta. Az alperes bejelentette, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó 2008. december 31.ei hatállyal megszűnt és ezt megerősítette Budapest Főváros ……………….. kerület ……………….. Önkormányzat alpolgármestere is. A felperesi beavatkozó, valamint az alperesi beavatkozó a fellebbezésre észrevételt nem tettek. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban I. rendű alperesi beavatkozóként részt vett ajánlatkérő jogutód nélküli megszűnése nem eredményezte az eljárás félbeszakadását a Pp. 111.§-ának
(1)bekezdése alapján, mivel a beavatkozó félnek nem tekinthető, a továbbiakban jogképességének megszűnésével nem vesz részt az eljárásban, ezért a fellebbezést a kérelem és ellenkérelem keretében érdemben bírálta el. Az elsőfokú bíróság az eldöntendő jogkérdés alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg, a jogi következtetése helytálló, indokolásával a másodfokú bíróság mindenben egyetértett. A fellebbezésben kifejtett kérdésekre az elsőfokú bíróság választ adott, azokat a másodfokú bíróság megismételni nem kívánja, fontosnak tartja azonban kiemelni, hogy a felperes a Kbt. 90.§-ának
(1)bekezdésére hivatkozással terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, mely kimondja, hogyha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. §
(3)bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. Az alperesnek a jogorvoslati kérelem keretében azt kellett volna vizsgálnia, hogy az ajánlatok értékelése a fent idézett jogszabálynak megfelelt-e vagy sem, ugyanis az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásakor nem tekintette a felperes ajánlatát érvénytelennek azért mert a módosítása miatt nem felelt volna meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, hanem érvényes ajánlatnak tekintette, ezért a tartalmi eleme szerint kellett volna értékelnie. Az új eljárásban az alperesnek kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az ajánlattevő időközben történt megszűnése eljárás gátló akadálynak tekinthető- e, vagy lefolytatja az eljárást az ítélet utasítása szerint. Mindezekre tekintettel, a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest, az alperesi beavatkozó többletköltséget nem okozott, míg a fellebbezési illetéket az alperes személyes költségmentessége folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi április hó
- napján . Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,