Bfv.823/2008/9 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő garázdaság vétségében, valamint a Btk. 170. §ának

(1)bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő könnyű testi sértés vétségében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 6 hónap fogházra és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Hatvani Városi Bíróság 4.B.325/2003/

1. számú és a Heves Megyei Bíróság Bf.410/2004/
2. számú ítéletével kiszabott 2 év börtön végrehajtását elrendelte. A megállapított tényállás szerint az 1980-ban született terhelt érettségivel, valamint személyi és vagyonőr szakképzettséggel rendelkezik. A Hatvani Városi Bíróság a 4.B.209/2001/
3. számú ítéletével garázdaság vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta, majd a Hatvani Városi Bíróság a 4.B.235/2003/
4. számú és a Heves Megyei Bíróság a Bf.410/2004/
5. számú ítéletével rablás bűntettének kísérlete, garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönre ítélte. A terhelt
6. május 23-án 13 óra 30 perc körül a téren észrevette az arra haladó K. G. sértettet, akire egy korábbi nézeteltérés miatt haragudott. Minden előzetes szóváltás nélkül mellé lépett, majd a nála lévő gázsprayvel az arcába fújt. A támadás következtében sértett a jobb szemének szaruhártyáján és kötőhártyáján felmaródásos jellegű sérüléseket szenvedett, amely nyolc napon belül maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyult. Sértett a bántalmazása miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő. A jogi indokolás körében kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a terhelt gátlástalanul, nyíltan szembeszáll a társadalmi közösség normáival, hiszen minden ok nélkül, nappal, a belvárosnak tekinthető részen, a közterületen egy gázspray-vel lefújta a sértettet, ezért cselekménye kihívóan közösségellenes volt. Az elkövetés helyére és idejére tekintettel cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A terhelt és védője által felmentésért és enyhítésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Heves Megyei Bíróság a
7. június hó
8. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott Bf.172/2008/
9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott, hogy a terhelt magatartása a közösségi együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki, azaz feltűnést kelt, öntörvényű, jogsértő viselkedésével. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt részben arra hivatkozással, hogy egyrészről a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el, másrészről pedig azért, mert kihívó közösségellenesség hiányában a garázdaság vétségében a bíróság által megállapított tényállás alapján sem állapítható meg a bűnössége, a terhén maradó könnyű testi sértés vétsége miatt pedig legfeljebb pénzbüntetés kiszabása indokolt. A Legfőbb Ügyészség a Bf.2226/2008 számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében a törvényben kizártnak, a garázdaság vétségének megállapítását sérelmező részében azonban alaposnak találta. Álláspontja szerint a terhelt korábbi nézeteltérés által motivált cselekménye nem tekinthető olyan kihívóan közösségellenesnek, a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan semmibevételével elkövetettnek, amely megalapozná a kihívó közösségellenesség megállapítását. Az említett tényállási elem hiányában a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a bíróságok a terhelt bűnösségét a garázdaság vétségében. A Legfőbb Ügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Hatvani Városi Bíróság 4.B.131/2007/
10. számú ítéletét és a Heves Megyei Bíróság Bf.172/2008/
11. számú végzését változtassa meg. A terheltet a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel. A terhén maradó könnyű testi sértés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélje. A Hatvani Városi Bíróság 3.B.325/2003/
12. számú ítéletével kiszabott 2 év börtön végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzze. Indítványozta egyúttal, hogy a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását bekezdése alapján függessze fel. Legfelsőbb Bíróság a Be.
13. §-ának a

(6)A Legfelsőbb Bíróság a

1. szeptember hó
2. napján meghozott Bfv.II.823/2008/
3. számú végzésével a Hatvani Városi Bíróság 4.B.131/2007/
4. számú ítéletének és a Heves Megyei Bíróság Bf.172/2008/
5. számú végzésének a végrehajtását felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
6. §-ának

(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a felülvizsgálati indítványát fenntartotta és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatával egyetértett. A legfőbb ügyész képviselője foglaltakat fenntartotta. a nyilvános ülésen az átiratában III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében a törvényben kizártnak, érdemében azonban - a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatával egyetértésben - alaposnak találta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a Be. 423. §-ának

(1)bekezdésében foglaltak értelmében, a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennél fogva a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapul vételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában. A védő részben a megállapított tényálláson keresztül támadta jogerős marasztaló döntést, amikor azt állította, hogy a terhelt a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el. Amint azonban arra a Legfelsőbb Bíróság már hivatkozott, a felülvizsgálati eljárásban a megállapított tényállás és a bizonyítékok értékelése nem támadható, ezért a felülvizsgálati indítvány ebben a részében a törvényben kizárt. A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a terhelt marasztalására a garázdaság vétségében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A Btk. 271. §-ának

(1)bekezdése szerint a garázdaság vétségét azt követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A terhelt kétségtelenül erőszakos magatartást tanúsított azzal, hogy a nála lévő gázsprayvel K. G. sértett arcába fújt. E közterületen megvalósított cselekménye feltétlenül alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen. A garázdaság megállapításának azonban további feltétele, magatartása kihívóan közösségellenes legyen. hogy az elkövető A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy e tényállási elem megvalósítása a közösségi együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibe vételét fejezi ki. Tévedett azonban, amikor arra vont következtetést, hogy mindez a terhelt terhére az ítéletben megállapított cselekményt is jellemzi. Valójában ugyanis a terhelt korábbi nézeteltérés által motivált egyetlen mozzanatba sűrűsödő cselekménye nem tekinthető olyan kihívóan közösségellenesnek, a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan semmibevételével elkövetettnek, amely a kihívó közösségellenesség megállapítását megalapozná. Márpedig e tényállási elem hiányában a garázdaság vétségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Hatvani Városi Bíróság 4.B.131/2007/23. számú ítéletét és a Heves Megyei Bíróság Bf.172/2008/4. számú végzését - a Be. 427. §-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján - megváltoztatta, és a terheltet az ellene a Btk. 271. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott garázdaság vétsége miatt emelt vád alól - a Be. 6. §-a

(3)bekezdése a) pontjának I. fordulatára figyelemmel, a 331. §-ának

(1)bekezdése alapján felmentette. A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk.

1. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A Legfelsőbb Bíróság a felmentő rendelkezésre figyelemmel megvizsgálta, hogy a terhelttel szemben jogerősen megállapított könnyű testi sértés vétsége miatt milyen szankció volna alkalmas a büntetés céljainak az elérésére. Azt állapította meg, hogy a vele szemben (halmazati büntetésül) kiszabott 6 hónap börtön és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés eltúlzottan súlyos büntetés. Előéletére, a cselekmény erőszakos jellegére figyelemmel ugyan a büntetés kiszabása nem mellőzhető, de a cselekmény csekélyebb tárgyi súlyára és motívumára figyelemmel pénzbüntetés kiszabása is megfelelően szolgálja a büntetés céljait. Ezért a felülvizsgálattal érintett első és másodfokú ügydöntő határozatot - a Be.
2. §-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján - a büntetés kiszabására vonatkozó részében is megváltoztatta. A terheltet - a halmazati büntetésre utalás mellőzésével - 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egynapi tétel összegét a kereseti, jövedelmi viszonyainak figyelembe vételével 300 forintban állapította meg, és egyúttal - a Btk.

1. §-a alapján - rendelkezett arról, hogy meg nem fizetése esetén egynapi tétel összegének a helyébe egynapi fogházbüntetés lép. A terhelt a felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben terhére rótt könnyű testi sértés vétségét a vele szemben korábban kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. A végrehajtandó szabadságvesztésre figyelemmel az eljárt bíróságok - a Btk.
2. §-a

(1)bekezdésének b) pontja alapján - elrendelték e korábbi börtönbüntetésének a végrehajtását is. A felülvizsgálat eredményként kiszabott új büntetés folytán e rendelkezés alkalmazásának feltételei már nem állnak fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság az új büntetés kiszabásával egyidejűleg a korábbi büntetés végrehajtásának elrendelését is mellőzte. Miután a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles, egyebekben a felülvizsgálattal támadott első- és másodfokú ügydöntő határozatot nem érintette. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2009. április hó 16. napján. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró Molnár Gábor s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné