Bfv.II.963/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a III. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának KB.I.23/2007/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.131/2007/
- számú ítéletét a III. terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3000.- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- október hó
- napján kihirdetett KB.I.23/2007/
- számú ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért őt - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 6 hónap börtönre és 50.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 1000 forintonként kell 1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A VI. r. terhelttel egyetemlegesen kötelezte az alakulatnak kártérítés címén 1.414.716 forint, valamint kamatainak és a le nem rótt illeték megfizetésére. A megállapított tényállás szerint az 1980-ban született a III. r terhelt katonai középiskolában érettségizett. 1999-től teljesít katonai szolgálatot, büntetlen. A III. r. terhelt - társaival együtt - a Zászlóaljnál teljesített szolgálatot. A VI. r. terhelt az alakulat katonáival olyan lakásokra kötött bérleti szerződést, amelyek nem álltak a tulajdonában. Így
- márciusában bérleti szerződést kötött M. A.-né lakására I. r., valamint III. r. terhelttel. A szerződés alapján e terheltek a helyőrségparancsnoktól támogatást igényeltek. A helyőrségparancsnok a kérést teljesítette. Ennek keretében a III. r. terheltnek
- április
- napjától havi 47.124 forint, majd a szerződés módosulása folytán
- május 1-től havi 50.800 forint albérleti támogatást engedélyezett. A bérleti szerződés megkötésekor a VI. r. terhelt kezdeményezésére a III. r. és a VI. r terhelt megállapodott abban, hogy az albérleti díjon fele-fele arányban osztoznak. A III. r. terhelt L.-ről járt be dolgozni, a szerződéssel bérelt lakást nem használta. A hamis számlákat a VI. r. terhelt készítette. A bérleti szerződéstől eltérően a számlákon a lakás pontos címét - a 11-es vagy a 10-es lakás - nem jelölte meg. A számlákon megjelölt lakásban a III. r. terhelt nem lakott. A III. r. terhelt a nevére szóló számlákat eljuttatta a pénzügyi szolgálathoz, amely azokat elszámolta és az albérleti díjat - az adó levonása után - a III. r. terheltnek kiutalta. E pénzen a III. r. és a VI. r. terhelt az előzetes megállapodásnak megfelelően megosztozott. III. r. terhelt
- december hó
- napjáig összesen 1.414.716 forintot vett fel jogtalanul és ezzel az alakulat sértettnek ilyen összegű kárt okozott. Ebből ténylegesen 707.358 forint haszonra tett szert. Az elsőfokú bíróság e tényállás alapján a III. r. terhelt cselekményét a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott, a
(4)bekezdésének a) pontja szerint minősülő és büntetendő társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének és a Btk.
- §-ában meghatározott és aszerint büntetendő folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette. A kölcsönös fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 6.Kbf.131/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság helybenhagyta. ítéletét a III. r. terhelt tekintetében II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt - a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A HM rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet elkövetéskor hatályos 178. §-ának
(2)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagját, továbbá a szerződéses állomány öt év szolgálatot már eltöltött, és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt tagját - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha
- a)abban a lakásgazdálkodási körzetben, amelybe a szolgálati helye szerinti helyőrségi település is tartozik, nyilvántartott lakásigénylése van, és a
- b)szállóférőhelyen történő elhelyezése helyhiány, vagy egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges. E rendelkezés alapján vezénylés és áthelyezés esetén az állomány tagját feltétel és kérelem nélkül megilleti az albérleti díj hozzájárulás. A III. r. terheltet 2001. április hó 1. napjával a MH LEVKF 696/2001/Szü. számú parancsával vezényelte K.-ra, ezért őt is feltétel és kérelem nélkül illette volna meg az általa igénybe vett albérleti díj hozzájárulás, ezért folyósítására jogszerűen került sor. A kifejtettekre figyelemmel a terhelt - miután nem követett el bűncselekményt - a felmentését indítványozta. A Katonai Főügyészség a Bf.IX.198/2008 számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A III. r. terhelt az indítványában - téves és önellentmondásos jogi indokolással lényegében nem is a jogerősen megállapított tényállást támadja. Ezért az ügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a III. r. terhelt felülvizsgálati indítványának elutasítása mellett az azzal megtámadott ítéleteket - a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartotta és részletesen indokolta. Véleménye szerint a Legfelsőbb Bíróságnak kell állást foglalnia, van-e jelentősége annak, ha a terhelt az általa szerződéssel lekötött lakásban ténylegesen benn lakik-e, vagy sem. A felülvizsgálati indítvány elbírálása körében az sem közömbös, hogy a sértett katonai alakulat külföldön tartózkodó katonáknak folyósított bérleti díj kompenzációt. A III. r. terhelt cselekményének elbírálása körében jelentősége lehet annak is, hogy a VI. r. terhelt szolgálati felettese volt. A Katonai Főügyészség képviselője foglaltakat fenntartotta. a tárgyaláson az átiratában A nyilvános ülésen a terhelt előadta, hogy 2004-ben a KBH „A" típusú nemzetbiztonsági vizsgálatát elvégezte és nem talált kockázatot. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Katonai Főügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a Be. 423. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel, a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennél fogva a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapulvételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában. A III. r. terhelt indítványának lényege szerint vezénylése folytán - a vonatkozó (és az indítványában hivatkozott) HM rendelet rendelkezése alapján - az albérleti díj hozzájárulásra anélkül jogosult volt, hogy ténylegesen igénybe vett-e albérletet, illetve, hogy ezzel összefüggésben költsége merült-e fel. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság bírálta el. a III. r. terhelt felülvizsgálatát érdemben A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségre vonására a csalás bűntettében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor. A III. r. terhelt felülvizsgálati indítványában hivatkozott fentebb már idézett - rendelkezés alapján az albérleti díj hozzájárulás azt illeti meg, akinek albérleti díj igénye van. Albérleti díj igénye értelemszerűen csak annak lehet, aki albérleti díjat fizet. Éppen ezért mondta ki a terhelt felülvizsgálati indítványában hivatkozott 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet 178. §-ának
(5)bekezdése, hogy az albérleti díj hozzájárulás mértéke a szerződéssel és számlával ……. igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj ….. E rendelkezés sem hagy kétséget a tekintetben, hogy aki albérleti díjat nem fizet, annak megtérítését sem igényelheti. Ezen nyilvánvalóan nem változtat az a körülmény, ha az albérleti díj igény alapjául szolgáló költséget hamis számlákkal igazolják. III. r. terhelt mindezzel tisztában volt. Pontosan tudta, hogy az albérleti díj iránti igényét akkor teljesítik, ha az e címen ténylegesen felmerült költségeit megfelelő módon, számlával igazolja. Éppen ezért kellett hamis számlákat kiállítani és azokat becsatolni. A III. r. terhelt ezért vállalta a hamis számlák becsatolásával járó kockázatot is. Ha a III. r. terhelt valóban úgy gondolta volna, hogy tényleges költségek és azokat igazoló hamis számla nélkül is jár az albérleti díj hozzájárulás, akkor semmi nem indokolta volna, hogy a jogszabály rendelkezése alapján automatikusan járó összegen a csalás feltételeit biztosító VI. r terhelttel megosztozzon. III. terhelt a társaival együtt valótlan tartalmú - magánokiratnak minősülő - számlák felhasználásával jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette az alakulatát, és ezzel összefüggésben, az ügyben elbírált időszakban mindösszesen 1.414.716 forint kárt okozott. Büntetőjogi felelősségre vonására mindkét, a terhére rótt bűncselekményben a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor. A Legfelsőbb Bíróság ezért - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - a hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltak alapján az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2009. április hó 30. napján. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró Molnár Gábor s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné