..... Ítélőtábla 16.Gf.40.110/2009/
- A Magyar Köztársaság nevében! A ..... Ítélőtábla a dr. Bencző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencző Ákos ügyvéd, 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12.) által képviselt ..... felperesnek a Sziklai & Andrejszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Sziklai Péter ügyvéd, 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 11.) által képviselt ..... alperes elleni változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a ..... Bíróság
- november 19-én kelt ..... számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A ..... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 (tizenkétezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A
- augusztus 3-ától egyszemélyes társaságként működő alperesi társaságnak
- augusztus 3-ától felperes volt az ügyvezetője önálló képviseleti joggal. (Az alperes létesítő okirata utolsó módosításának időpontja
- augusztus 3-a volt.) Az alperes
- június 17-én egyszerűsített eljárás keretében változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a ..... Bíróságnál, mint Cégbíróságnál. Egyebek mellett a létesítő okirat
- június 13-i módosítása időpontjának bejegyzését, valamint
- június 13-i hatállyal az alperes képviseleti jogosultságának törlését és új képviseletre jogosult ügyvezető bejegyzését kérte. A kérelemhez egyebek mellett
- június 13-án kelt alapítói határozatot, a szerződésminta alkalmazásával készített egységes szerkezetű alapító okiratot, az új ügyvezető által aláírt tagjegyzéket csatolt. A nyomtatványon felsorolásra kerültek az egyéb elkészített, ügyvéd által törvényességi szempontból megvizsgált okiratok is. A csatolt okiratok szerint az üzletrész átruházása folytán a társaság korábbi egyedüli tagja helyébe lépett új tag
- június 13-i hatállyal felperest visszahívta ügyvezetői tisztségéből, új ügyvezetőt nevezett ki, módosította az alapító okiratot és szerződésminta alkalmazásával készült új alapító okiratot fogadott el. A ..... Bíróság, mint Cégbíróság
- június 23-án kelt, a Cégközlönyben
- július 24-én közzétett ..... számú végzésével elrendelte az alperes változásbejegyzési kérelme szerinti adatváltozások bejegyzését, így egyebek mellett
- június 13-i hatállyal törölte a cégjegyzék 13/
- rovatából a felperes képviselőkénti bejegyzését és a 13/
- rovatba az új ügyvezetőt jegyezte be képviselőként. A felperes
- július 22-én előterjesztett keresetében a 2006 évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdésére alapítva a ..... Bíróság, mint Cégbíróság ..... számú változásbejegyző végzése azon rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte, amellyel a cégjegyzék 13/
- rovatából törölte a felperes képviseleti jogosultságát. A felperes
- november 19-én akként módosította keresetét, hogy másodlagosan a jogszabálysértés megállapítása mellett alperesnek a jogsértés kiküszöbölésére felhívását kérte. Perköltsége megfizetésére is igényt tartott. Előadta, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)és
(4)bekezdése valamint 150. §
(1)és
(4)bekezdése értelmében üzletrész átruházás esetén a tagváltozás a társasággal szemben akkor válik hatályossá, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonosváltozást a törvényben előírt módon a társaságnak, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőnek bejelenti. Az üzletrész új tulajdonosa tagsági jogait csak ezen bejelentési kötelezettsége teljesítését követően gyakorolhatja, amint arra a Legfelsőbb Bíróság az EBH.2004...... számú határozatában is rámutatott. A perbeli esetben az alperes új tulajdonosa anélkül gyakorolta tagsági jogait, hogy korábban a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét teljesítette volna. A változásbejegyzési kérelem kötelező mellékletét képező tagjegyzék alapján a cégbíróságnak a jogszabálysértést észlelnie kellett volna, annak ellenére, hogy az okiratok jogszerűségi vizsgálatát a törvény a jogi képviselő feladatává teszi. Indítványozta az alperes képviseletét a változásbejegyzési eljárásban ellátó ügyvéd tanúkénti meghallgatását valamint az őrizetében lévő okiratok bemutatására kötelezését. Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a változásbejegyzési eljárásban sem az üzletrész átruházási szerződés, sem a Gt. 127. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének vizsgálata nem képezi a cégbíróság feladatát, egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban pedig a cégbíróság egyébéként is kizárólag a Ctv. 3. számú melléklet I. pontjában felsorolt okiratok meglétét, alaki, tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja. Ezért a Ctv. 65. §
(3)bekezdésére tekintettel a kereset megalapozatlan. Egyebekben úgy nyilatkozott, az új tag a jogszabályi rendelkezések szerinti bejelentési kötelezettségének már eleget tett, a tájékoztatási kötelezettség késedelmes, 8 napon túli teljesítése pedig semmiféle érdeksérelmet nem okozott, a másodlagos kereseti kérelem teljesítése ezen okból is indokolatlan. Az elsőfokú bíróság 2008. november 19-én kelt ..... számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 21.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 127. §
(4)bekezdésében, 168. §
(1)bekezdésében és az EBH.2004...... számú határozatban foglaltakra is utalva kifejtette, egyszemélyes társaság esetén az üzletrészt megvásárló új tag az üzletrész átruházási szerződés eladó és vevő közötti hatályossá válása időpontjától gyakorolhatja tagsági jogait a társasággal szemben, tekintettel arra, hogy a társaságnak rajta kívül más tagja nincs. Így az új tag már az üzletrész megszerzését követően jogosult arra, hogy a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben alapítói határozatokat hozzon és ennek keretében döntsön az ügyvezető visszahívásáról illetve új ügyvezető kijelöléséről. Mindezekre tekintettel a cégbíróság a Ctv. 48. §
(6)bekezdésében foglaltak szerint eljárva jogszerűen hozta meg a keresettel támadott változásbejegyző végzését, a kereset megalapozatlan. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, az alperes perköltségben marasztalását kérte. A perben tett korábbi nyilatkozatait fenntartva hangsúlyozta, a Gt.
- §-a alapján az egyszemélyes társaságokra is irányadónak kell tekinteni a Gt.
- §ában foglalt rendelkezéseket, erre tekintettel pedig az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság üzletrészét átruházással megszerző új egyedüli tag is csak azt követően gyakorolhatja tagsági jogait illetve azt követően hozhat a taggyűlés hatáskörébe tartozó alapítói döntéseket, hogy eleget tett bejelentési kötelezettségének. Az alperesi társaság új egyedüli tagja e kötelezettségét nem teljesítette, ezért a felperest ügyvezetői tisztségéből jogszerűen nem hívhatta vissza, a változásbejegyzés jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság tévesen, a jogszabályi rendelkezésekkel és a bírói gyakorlattal ellentétesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy az egyszemélyes társaság új egyedüli tagja az üzletrészátruházási szerződés hatályosulása időpontjától gyakorolhatja tagsági jogait. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglaltakra hivatkozással továbbra is hangsúlyozta, a felperes olyan jogszabálysértésre alapítja keresetét, amelyre az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás keretében a cégbíróság vizsgálódási köre nem terjed ki, erre tekintettel a kereset megalapozatlan. Egyebekben kifejtette azt is, a Gt. 127. §
(4)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésére előírt határidő elmulasztása nem eredményezi az üzletrész-átruházással megszerzett tagsági jogok elvesztését. Az üzletrészátruházás tényéről felperes szóban és írásban is értesült, csupán a bejelentés törvényben meghatározott alaki követelmények szerinti teljesítése történt az előírtnál későbbi időpontban. Az előadottak igazolására okiratmásolatokat csatolt. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 127. §
(1)bekezdése szerint az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A
(4)bekezdés pedig akként rendelkezik, a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe (
- §) való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője - 8 napon belül - köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni és mellékelni kell hozzá az üzletrészadásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kel a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerződje a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az üzletrész-átruházás bejelentésének kötelezettségére, a bejelentés alakjára és tartalmára nézve lényegében azonos rendelkezéseket tartalmazott a
- június 30-ai hatályban volt
- évi CXLIV. törvény (régi Gt.)
- §
(1)és
(3)bekezdése is. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra nézve a
- évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz szabályokat. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásra a Ctv.
- §-a az általánostól eltérő, speciális rendelkezéseket állapít meg. A
(2)és
(3)bekezdés értelmében a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok felsorolását a
- számú melléklet I. része tartalmazza, míg a
- számú melléklet II. pontjában azok az okiratok szerepelnek, amelyek nem képezik a kérelem mellékletét, a kérelemnek azonban tartalmaznia kell felsorolásukat. Az utóbbi melléklet
- pontja pedig a változásbejegyzési eljárásokban visszautal az általános eljáráshoz kapcsolódó, a törvény
- és
- számú mellékletében felsorolt okirati mellékletekre is. Ez tehát azt jelenti, hogy az ott szereplő, az adott változás alapjául szolgáló okiratokat el kell készíteni, s a kérelemnyomtatvány megfelelő helyén mint nem mellékelendő, s az ügyvéd őrizetében maradó okiratot fel kell tüntetni. Ebben a sajátos eljárásban továbbá a bejegyzés alapjául elkészítendő valamennyi okirat törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi, amelynek megtörténtére vonatkozó nyilatkozata a kérelemnyomtatványnak szintén részét képezi. A
(6)bekezdés szerint a cégbíróság vizsgálódásának köre csakis a jogi képviselő meghatalmazására, a kérelem kitöltésére és a jogi képviselő kérelemben foglalt nyilatkozata jogszerűségének felülvizsgálatára, továbbá arra terjed ki, hogy a kérelemhez csatolták-e a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat, valamint amennyiben a cég nem élt a névfoglalás lehetőségével, a választott cégnév jogszerű-e. Az eljárás során hiánypótlási felhívásnak nincs helye. A kérelem elutasításának eseteit a
(7)bekezdés sorolja fel. Így a kérelem elutasításának van helye, ha a jogi képviselő meghatalmazása, a kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát /
- a)pont/, valamint ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a harmadik számú melléklet I. részében felsorolt nyilatkozat benyújtását /
- b)pont/, továbbá ha a cég elnevezése - amennyiben nem élt a névfoglalás lehetőségével - nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A Ctv. 3. számú mellékletének I. pontja a csatolandó iratok között az üzletrész új tulajdonosának a tulajdonosváltozás társaságnak történő bejelentését tartalmazó nyilatkozatát nem sorolja fel, s ugyancsak nem tartalmaz ilyen okiratot a 3. melléklet II/14 pontjával alkalmazni rendelt 1. és 2. melléklet sem. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A bejegyző, változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya tehát a cégbíróság végzésének, tágabb értelemben pedig a cégbíróság eljárásának jogszerűségi vizsgálata. Ezekben a perekben a bíróság vizsgálódási köre ezért kizárólag arra terjed ki, hogy a cégbíróság határozathozatala során a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek. A jelen per tárgyát képező változásbejegyző végzés meghozatalára egyszerűsített cégeljárásban került sor, amely eljárásban az üzletrész tulajdonos tulajdonszerzéssel kapcsolatos, a társasághoz címzett nyilatkozata a már kifejtettek szerint nem képezi a kérelem mellékletét, s ugyancsak nem tartozik az ügyvéd őrizetében maradó, azonban a kérelmen feltüntetendő iratok közé. A cégbíróság vizsgálódási köre ezért e nyilatkozat meglétére, még kevésbé annak időpontjára nem terjed, nem terjedhet ki. A felperes olyan jogszabálysértésre hivatkozással terjesztette elő keresetét, amelynek vizsgálatára az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság hatásköre nem terjed ki. A keresetben megjelölt okból tehát a változásbejegyző végzés nem jogszabálysértő, helytálló az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozata. A kifejtettekre figyelemmel a ..... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a fenti eltérő indokolással - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a ..... Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján felperest kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított, az áfát is tartalmazó ügyvédi munkadíj ól álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- május
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró