Kfv.III.37.316/2008/10.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kövérné dr.Tóth Melinda ügyvéd által képviselt Gy. J. I.r., Tordainé dr.Sztráska Erzsébet ügyvéd által képviselt F. Gy.-né II.r, P. Z. III.r, F. É. IV.r. felpereseknek az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal I.r., a dr.Titkás Károly ügyvéd által képviselt Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki Információs Kht. II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Nógrád Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 10.K.20.725/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a II.-IV.r. felperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- április
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.725/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a I-IV.r. felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a I.r. és a II.r. alperesnek külön-külön 25.000./azaz huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a I-IV.r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A perbeli 2221/2 hrsz-ú ingatlan az I.-III.r. felperesek osztatlan közös tulajdonában áll. Az ingatlan 7139 m² területű. A telket a felek egymás között természetben megosztották. A II.r. felperes által használt részen egy a IV.r. felperes ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonában álló 309 m² alapterületű - 203 m² hasznos alapterületű - felépítmény áll. A terület vasútvonal mellett, füves, erdős környezetben fekszik, melyet a vasútvonalon keresztül vezető földúton lehetett megközelíteni. Az ingatlan nagy részét érintette a perbeli, a
- számú főúti csomópont visszacsatlakozási lehetőségét megteremtő, tehermentesítő út építése. Ennek kialakítása érdekében a II.r. alperes kérte az ingatlan egy részének, és a felépítménynek a kisajátítását. Az I.r. alperes
- április
- napján kelt 15122-7/
- számú határozatával a kérelemnek eleget téve az ingatlanból 3973 m²-t kisajátított, és a felperesek részére külön-külön meghatározott kártalanítási összeget állapított meg. A felperesek keresetükben kérték a kártalanítási összeg felemelését. Vitatták a kisajátítás jogalapját is, állítva, hogy az utat máshol is ki lehetett volna alakítani. A megyei bíróság ítéletével a kártalanítást felemelte, a IV.r. felperes részére megállapított 49.450.000.- Ft kártalanítási összeget 54.291.800.- Ft-ra emelte fel. Indokolása szerint az általa kirendelt igazságügyi szakértő aggálytalan szakvéleménye ezen összegek megállapítására adott alapot. A kisajátítás jogalapját illetően is a bíróság szakértőt rendelt ki, és a kirendelt úttervezési szakértő aggálytalan véleményét elfogadva megállapította, hogy a felperesek ingatlanának kisajátítása az útépítés megvalósításához szükséges volt. A jogerős ítélet ellen a II., III. és IV.r. felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását, illetőleg keresetüknek helyt adó döntés hozatalát kérték. Előadták, hogy vitatják a kisajátított ingatlanok térmértékét, a szakvéleményben felhasznált összehasonlító adatokat, a szakértő szakképzettségét, elfogulatlanságát, és a kártalanításként megállapított összeget. Vitatták a kisajátítás jogalapját is. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /6/ bekezdését,
- § /3/ bekezdését és
- § /1/ és /2/ bekezdését, a kisajátításról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet /a továbbiakban: Ktvr./ 1-
- §-ait, és kisajátításról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976./IX.5./ MT rendelet /a továbbiakban: R./
- § /1/ bekezdésének b/ pontját jelölték meg. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában fenntartását kérték. Az I.r. felperes kérelemhez. észrevételeiben a csatlakozott jogerős a ítélet felperesi A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- §-ának /6/ bekezdése és
- §-ának /3/ bekezdése egyebek mellett a kirendelt igazságügyi szakértő helyetti más szakértő kirendeléséről szól. Ennek feltétele, hogy azt a bizonyítás szempontjából szükségesnek ítélje a bíróság, valamint a beszerzett szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látsszon. A Pp.
- §-ának /1/ bekezdése a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, mely szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, s meggyőződése szerint bírálja el. A megyei bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta, és ugyancsak mérlegelve a felek észrevételeit és a beszerzett szakértői véleményeket döntött akként, hogy szükségtelen újabb szakértő kirendelése. A bizonyítékok mérlegelése alapján hozott ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt. A jelen ügyben a megyei bíróság elfogadta, és aggálytalannak tekintette a kirendelt igazságügyi szakértők szakvéleményét, és az iratoknak megfelelően állapította meg a tényállást is. A bizonyítékok okszerű mérlegelésével kapcsolatban a felperesek azon kívül, hogy más szakértő kirendelését kérték, érdemben olyan előadást nem tettek, ami újabb szakértő kirendelését indokolta volna. E tekintetben tehát a felülvizsgálati kérelmük alaptalan. A kisajátítás jogalapját illetően is a bíróság szakértőt vezetett be a perbe, akinek aggálytalan véleményét elfogadva állapította meg azt, hogy a kisajátítási kérelem teljesítésére megfelelő alap volt. A felperesek nem jelölték meg felülvizsgálati kérelmükben, hogy a Ktvr. 1-
- §-ai közül melynek a megsértését kifogásolják, megállapította azonban a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy az a jogerős ítélet e rendelkezéseket semmiben nem sértette meg. Az R. az ingatlan egy részének kisajátítása esetén jelentkező értékcsökkenés megtérítési kötelezettségéről rendelkezik. Az ügy irataiból megállapítható, hogy e vonatkozásban is helytállóan fogadta el a megyei bíróság a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakat. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felpereseket a Pp.
- §-a alapján kötelezte az alperesek Pp.
- §-a szerint felszámítható költségeinek megtérítésére. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésébe, 39-
- §-aiban foglaltaknak megfelelően, és a
- §-a szerint alkalmazandó 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdésén alapul. Budapest,
- április
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró