Mfv.10983/2006/6 – Kúria

Mfv/K.III.10.983/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Winkler Mária ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Virág Sándor jogtanácsos által képviselt Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (Eger, Klapka u. 1.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az Egri Munkaügyi Bíróság

1. szeptember
2. napján meghozott 6.K.334/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság az Egri Munkaügyi számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.K.334/2006/
5. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes a 9839-05-742/
6. számú fizetési meghagyásával biztosított
7. február
8. napján történt balesetével összefüggésben összesen 373.622 forint egészségbiztosítási ellátás, egészségügyi szolgáltatás és kamatának megtérítésére kötelezte a felperesi társaságot az
9. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
10. §-a alapján. Fizetési meghagyása indokolásában megállapította, hogy a munkáltató utasításban szabályozta a raklapok tárolásának módját, viszont a sérült munkahelyi vezetője nem volt jelen a baleset időpontjában - a biztosított két raklap közé lépett, elesett és megsérült -, így a tárolás előírásainak betartását elmulasztotta ellenőrizni. A sérült a raklapok lerakásakor a munkáltató által készített fotón is láthatóan nem tartotta be a meghatározott tárolási távolságot, a munkáltató ezt eltűrte, így megsértette a munkavédelemről szóló
11. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
12. §-ában írtakat, mivel nem biztosította a dolgozónak a munkavégzéshez szükséges mozgásteret, valamint az Mvt.
13. § /7/ bekezdésének b/ pontja értelmében nem ellenőrizte, hogy a dolgozó a reá vonatkozó utasításoknak megfelelően járt el. A munkáltató nem intézkedett a raklapok tárolásának módosításáról, az Mvt.
14. § /7/ bekezdésének h/ pontja értelmében nem tett meg minden tőle elvárhatót a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére. A munkáltató által megszegett munkavédelmi szabályok és a bekövetkezett baleset között az ok és okozati összefüggést az alperes megállapította. A felperes keresetében kérte az alperes fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Ebtv.
15. §-ára és a Legfelsőbb Bíróság KK.
16. számú állásfoglalására hivatkozással megállapította, hogy a felperesi munkáltató csak akkor mentesülhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg megtérítésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy kizárólag a balesetet szenvedett sérült mulasztotta el az óvórendszabályok betartását. A munkaügyi bíróság az általa meghallgatott tanúk vallomásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperesi munkáltató megszegte az Mvt.
17. §-ának és
18. §-ának rendelkezései által meghatározott kötelezettségeit, amikor az üzemcsarnok területén a raklapok elhelyezéséhez nem biztosított megfelelő nagyságú területet és ebből következően a munkavállalónak megfelelő mozgásteret a raklapok közötti etikettezés munkafolyamatának elvégzéséhez. Önmagában a padlózaton történt felfestés nem elégíti ki ezen kötelezettség teljesítését. A raklapoknak a felfestéshez képest szabálytalan módon történő elhelyezése olyan körülmény, amelyet a felperesi munkáltatónak az Mvt-ben meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesítése során észlelnie kellett volna és intézkednie a balesetveszély-mentes elhelyezés érdekében. Ez a perbeli esetben nem történt meg. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az óvórendszabályokat nem kizárólag a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el, hanem a munkáltató sem tett eleget minden törvényi kötelezettségének az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása körében. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Ebtv.
19. §-ának /1/ bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, mert a munkabaleset nem áll okozati összefüggésben a felperesi szabálysértéssel. Jogszabálysértő a munkaügyi bíróság ítélete a bizonyítási teher megállapítása tekintetében is, mert a munkavédelmi szabálysértést az alperesnek kell bizonyítania. Álláspontja szerint a tényállás és a lefolytatott bizonyítás alapján nem állapítható meg az Mvt.
20. §-ának és
21. §-ának megsértése, a baleset bekövetkezése kizárólag a sérült munkavállaló terhére róható, így megtérítési kötelezettség nem terheli. Előadta, hogy a raklapok mellett elegendő mozgástér állt a munkavállalók rendelkezésére, az ellenőrzési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezést pedig nem lehet úgy értelmezni, hogy a munkahelyi ellenőrzés. vezetőnek folyamatos kötelessége Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a lenne jogerős az ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok Pp.
22. §-ának /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta azzal az állításával, hogy a baleset bekövetkezése kizárólag a sérült biztosított terhére róható, részéről nem állapítható meg munkavédelmi szabályszegés. A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal kapcsolatban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Pp.
23. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem - mint a perbeli esetben is - a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A Legfelsőbb Bíróság jelen ügyben olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná; a munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes, okszerű és az iratoknak megfelelő mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi munkáltató felelőssége fennáll a biztosított balesetének bekövetkezésében. A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan abban az eljárási jogkérdésben is, hogy a munkaügyi bíróság az Ebtv. és a KK.
24. számú állásfoglalás alapján tévedett a felperesre háruló bizonyítási teher tekintetében: A felülvizsgált ügyben a munkaügyi bíróság - az alperessel egyezően - a lefolytatott bizonyítás eredményeként azt a tényállást állapította meg, amelynek alapján a biztosított balesetéért a felperesi munkáltatót terheli a felelősség. Ebből következően ellenkezőjének a bizonyítása - annak, hogy a balesetet kizárólag a sérült okozta szabályszegésével - a KK.
25. számú állásfoglalás és a Pp.
26. §-ának /1/ bekezdése értelmében értelemszerűen a felperest terhelte, mert neki állt érdekében, hogy a bíróság a felperes tényállítását fogadja el valónak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
27. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
28. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Budapest,
29. július
30. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok