← Magyarország

Kbf.48/2008/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.48/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. július
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A szolgálati közeg elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
  4. február
  5. napján kihirdetett Kb.I.59/2007/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott pénzmellékbüntetés alkalmazását mellőzi. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A járművezetéstől eltiltás időtartamába az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig eltelt időt beszámítja. Indokolás: A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. február
  8. napján kihirdetett KB.I.59/2007/
  9. számú ítéletével a vádlottat garázdaság vétsége, szolgálati közeg elleni erőszak bűntette, közúti veszélyeztetés bűntette és ittas járművezetés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra, 30.000 Ft pénzmellékbüntetésre és lefokozásra ítélte. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője elsősorban felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A védő mellékelte fellebbezésének írásbeli indokolását, amelynek lényege szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor ítéletében a vádirati tényállást elfogadta és amikor megállapította a vádlott bűnösségét. Álláspontja szerint sem az ittas járművezetés, sem a közúti veszélyeztetés és a szolgálati közeg elleni erőszak bűntette tekintetében a vádlott bűnösségére nem lehet megalapozottan következtetni. Véleménye szerint helytelen a fellebbviteli ügyészség azon álláspontja, hogy a vádlott terhére súlyosító körülményként kell értékelni, hogy bűnismétlő, továbbá megfelelő jövedelem hiányában törvénysértő a védencével szemben kiszabott pénzmellékbüntetés is. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.48/
  10. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének kiegészítésére tett indítványt, mivel az álláspontja szerint hiányossága és iratellenessége miatt megalapozatlan. Indítványozta a tényállást kiegészíteni azzal, hogy a vádlottal szemben korábban büntetőeljárás folyt, hogy vagyona egy másfél millió Ft értékű személygépkocsi, valamint azzal, hogy közepes fokú ittas befolyásoltság alatt vezette gépjárművét. Álláspontja szerint iratellenes a tényállás azon megállapítása, hogy a vádlott a csurgói orvosi rendelőben tanú1 járőrtársait is szidalmazta. A tényállás kiegészítését követően az első fokú ítéletet már felülbírálatra alkalmasnak tartotta, amely alapján okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére és helyesen minősítve a cselekményeit, vele szemben a büntetési célok elérésére alkalmas büntetést szabott ki. Ezért az ítélet helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a védő a fellebbezésében foglaltakat változatlanul fenntartotta, indítványozta védence felmentését. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat fenntartotta és az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendtartás szabályai szerint folytatta le az eljárást, ugyanakkor ítélete a Be. 351.§
(2)bekezdés b/ és c/ pontjai alapján megalapozatlan, mivel az hiányos, illetve iratellenes. Az elsőfokú bíróság ugyanis nem derítette fel a közlekedési bűncselekményt is elkövető vádlott közlekedési előéletét, illetve a tényállása több tekintetben is pontatlan. Az előzőekre figyelemmel a másodfokú bíróság a vádlottat közlekedési előéletére meghallgatta, továbbá az ítélet iratellenességét az alábbiak szerint kiküszöbölte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlott meghallgatása, továbbá az iratok tartalma alapján a Be. 352.§
(2)bekezdés a/ pontjára figyelemmel az ítélet tényállását a következők szerint kiegészíti, illetve helyesbíti: A vádlott vagyontalanságára való utalást mellőzi, ugyanakkor megállapítja, hogy; „A vádlott egy másfél millió Ft értékű személygépkocsi tulajdonával rendelkezik. 2001ben szerzett "B" típusú jogosítványt, eddig kb. 5000 km-t vezetett. Közlekedési előélete eddig kifogás alá nem esett. A Nagyatádi Városi Ügyészség
  1. június
  2. napján kelt B.311/
  3. számú határozatával rongálás vétsége miatt megrovásban részesítette." A történeti tényállást kiegészíti azzal, hogy; „Az étteremből közepesen ittas állapotban gépjárművét vezetve távozott közúton." Az ítélet
  4. oldal
  5. bekezdéséből mellőzi azt a megállapítást, hogy vérvételre történő előállításakor tanú1 járőrtársait is szidalmazta a vádlott. Az előzőekben történt kiegészítésekkel az ítélet már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott felmentésére irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság a vádlott tagadásával szemben mérlegelési jogkörében állapította meg ítéleti tényállását. A rendelkezésére álló bizonyítékokat számba vette, megvizsgálta és azokból a logika szabálya szerinti következtetést vont le. A vádlott étteremben tanúsított magatartását a tárgyaláson kihallgatott tanú2 és tanú3 vallomásai alapján állapította meg. Az ő vallomásuk támasztotta alá azt is, hogy a vádlott ittas állapotban, a gépkocsijával távozott.. Az igazoltatásával és előállításával kapcsolatos tényállási részt pedig tanú1, valamint határőr járőrtársai egybehangzó vallomása alapján rögzítette. A vádlott ittasságának fokát a rendelkezésre álló vérvételi jegyzőkönyv és orvosszakértői vélemény hitelt érdemlően alátámasztotta. A vádlott felmentésére irányuló fellebbezés lényegében az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadta, azonban a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalmára figyelemmel (Be.352.§
(3)bekezdése) a fellebbezés nem foghatott helyt. A Be. 351.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le. Figyelemmel arra, hogy az előző feltételek nem állnak fenn, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen állapította meg, hogy magatartásával elkövette a Btk. 271.§
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségét, mivel egy nyilvános vendéglátó ipari egységben erőszakos, közösségellenes magatartást tanúsított. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a vádlott terhére a Btk. 355.§
(1)bekezdés b/ pontjába ütköző szolgálati közeg elleni erőszak bűntettével halmazatban a Btk. 186.§
(1)bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés bűntettét. A vádlott a vele szemben alkalmazott intézkedésnek ellenszegült, erőszakot tanúsított akkor, amikor gépjárművével a vele szemben fellépő rendőrjárőr egyik tagját eltolta. A függelemsértő katonai bűncselekmény az irányadó gyakorlat szerint - figyelemmel arra, hogy a történtekre közúton, gépjármű felhasználásával került sor -, halmazatban áll az említett közlekedési bűncselekménnyel. Mivel a vádlott súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt vezette gépjárművét, ezért helyesen került terhére megállapításra a Btk. 188.§
(1)bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétsége is. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és törvényesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása szolgálja megfelelően a Btk. 37. §-ában írt büntetési célokat. Nem tévedett akkor sem, amikor a vádlottal szemben mellékbüntetésként lefokozást alkalmazott, valamint határozott időre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben pénzmellékbüntetést is kiszabott. A Btk. 64.§
(1)bekezdése alapján azzal szemben szabható ki pénzmellékbüntetés, akinek megfelelő keresete és vagyona van. A vádlott jelenleg munkanélküli, csupán segélyben részesül, a vagyonát képező személygépkocsit részletre vásárolta, őt magát szülei tartják el. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért nem állapítható meg, hogy megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezne, így a vele szemben kiszabott pénzmellékbüntetést a másodfokú bíróság mellőzte. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a járművezetéstől eltiltás időtartamába az első fokú ítélet kihirdetése óta eltelt időt beszámítani rendelte (1979. évi 11. tvr. 73.§
(1)bekezdése). A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. július
  2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
  3. július
  4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.