A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.48/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság a testi sértés bűntette miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.447/2008/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a kiszabott fegyházbüntetés tartamát 6 (hat) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 8 (nyolc) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja a
- január
- napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 9.000 (kilencezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás A Somogy Megyei Bíróság a vádlott- előző nevén ............ - bűnösségét a Btk.170.§
(1)bekezdésében meghatározott és az
(5)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettében állapította meg, ezért őt mint többszörös visszaesőt 8 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Kaposvári Városi Bíróság 6.B.911/2005/6. számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlottés védője jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A fellebbviteli főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján is az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú bíróság a bejelentett védelmi fellebbezéseket alaposnak találta. A fellebbviteli bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat keretében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - a Be.352.§
(2)bekezdésének a) pontjára figyelemmel - az iratok tartalma alapján mindössze azzal egészíti ki, hogy késedelmes orvosi ellátás esetén vagy annak hiányában a sértettnél közvetlen életveszély, majd halál következett volna be (dr.szakértő1 igazságügyi orvosszakértő véleménye a nyomozati iratok 184. oldalán). A fenti kiegészítéssel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás már mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az helyes, hiánytalan, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, így a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le. Kihallgatta azokat a személyeket, akik közvetetten szereztek tudomást a cselekmény elkövetéséről. Gyk.sértett nyomozás során tett vallomásának felolvasására is a büntetőeljárás szabályainak megfelelően került sor. Az eseményekről közvetlen ismeretekkel rendelkező tanú1, a vádlott házastársa, valamint tanú2, a vádlott nevelt lánya élve a vallomás megtagadás jogával, a tárgyaláson nem tettek nyilatkozatot. Erre is figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen alapította a tényállást a történések lefolyására nézve a vádlott beismerő vallomására, amelyet a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a beszerzett orvosszakértői vélemény mindenben alátámasztott. A tényállásból helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére és cselekményének minősítése is mindenben megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. A megyei bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen tárta fel. Mindössze a súlyosító körülmények köre szorul kiegészítésre azzal, hogy a sértett 15%-os munkaképesség csökkenést eredményező sérülése maradandó fogyatékosság hátramaradásával gyógyult. Az egyebekben helyesen feltárt bűnösségi körülmények alapján a másodfokú bíróság úgy látta, hogy a cselekmény büntetési tételének felső határával megegyező szabadságvesztés eltúlzott tartamú. Az elsőfokú bíróság nem kellően értékelte a fő- és mellékbüntetés kiszabása során a vádlott tényfeltáró beismerő vallomását, megbánó magatartását. E körülményeket nagyobb nyomatékkal figyelembe véve a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Btk.37.§-ában írt büntetési célok enyhébb szabadságvesztés-büntetéssel is elérhetőek, ezért a főbüntetés mértékét 6 évre enyhítette. Ezzel arányosan 8 évre mérsékelte a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát is. A Btk.99.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől előzetes fogvatartásban töltött idő továbbmenő beszámításáról. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg fegyház fokozatban, azonban ítéletének jogi indokolásában elmulasztotta a törvényhely megjelölését. Ezt a hiányosságot a másodfokú bíróság pótolva megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztést a Btk.42.§
(3)bekezdése alapján kell fegyházban végrehajtani. Végül a Be.381.§
(1)bekezdése alapján köteles a vádlott a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- május
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.447/2008/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.48/2009/
- számú ítélete folytán
- május
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke