Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.791/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Strasser dr. Józsa Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- február 18-án kelt, 26.P.20.011/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás … felperes, szövegíró a …-ben műsoron lévő „…" című zenés színmű dalszövegeinek írója sérelmezte, hogy az alperes által szerkesztett időszaki lapban a műsor ismertetésekor hiányosan jelent meg a szerzők listája, ezért sajtó-helyreigazítási kérelmében nevének és … zeneszerző nevének feltüntetését igényelte. Az alperes a kérelemnek nem tett eleget, ezért felperes sajtó-helyreigazítás iránt kereseti kérelmet terjesztett elő és olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből megállapítható, hogy a … … decemberi számában valótlanul állították, hogy az „…" című zenés színmű szerzője kizárólag … lenne, mert az előadás zenéjét …, dalszövegét pedig … szerezte. Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy az Államnak külön felhívásra fizessen meg 21.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet indokolásában ismertette a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó irányadó speciális anyagi és eljárásjogi jogszabályokat, valamint a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásait. Tényként megállapította, hogy a felperes mint szerző nem került feltüntetésre az alperesi lapban, ott kizárólag csak az eredeti szerzőt jelölték meg, azonban a sérelmezett közlés a felperes személyéről nem tartalmazott semmilyen állítást. Azt is rögzítette, hogy a szerzőkénti feltüntetés elmaradása nem tér el a lap általános szokásaitól. Kiemelte, a felperes nevének feltüntetésére vonatkozó igényét szerzői jogi perben érvényesítheti. Rámutatott arra is, hogy a felperes … zeneszerző helyett igényt nem érvényesíthet, figyelemmel a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte a határozat megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a valótlanul közölt szerzői minőségét nem ítélte helyreigazítandó körülménynek. Hivatkozott arra, hogy az ítélet indokolásának téves az a megállapítása, hogy a darabok nagy részénél csak az író kerül feltüntetésre, mert ez akkor helytálló, ha egy szerzője van a műnek, azonban vannak olyan darabok, amelynek írója, zeneszerzője és dalszövegírója is van, s ahol a szerzőhármast meg kell jelölni. Egyébként is az újságolvasót megtéveszti az, ha a zenés színműnél csak az író kerül feltüntetésre, mert akkor azt hiheti, hogy a prózai változat előadását játsszák. Kiemelte, nem … zeneszerző helyett érvényesített igényt, hanem a teljes valóságtartalom érdekében lépett fel. Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése, döntése is helytálló, azzal a másodfokú bíróság is teljes egészében egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel általánosságban a Fővárosi Ítélőtábla azt emeli ki, hogy a Ptk. 79. §
(1)bekezdése alapján, ha valakiről napilap valótlan tényt közöl vagy híresztel, akkor követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). A másodfokú bíróság is - egyezően az elsőfokú bírósággal - azt állapította meg, hogy alperes valótlan tényt nem közölt, hiszen a darab szerzője nem vitásan … . A felperes valóban az „…" mű zenés változatának dalszövegeit írta, azonban vele, személyével összefüggésben az alperes semmilyen közlést nem jelentetett meg, róla sem valótlan állítást nem közölt, és vele összefüggésben a való tényeket sem tüntette fel hamis színben. Az, hogy dalszerzői mivoltát elhallgatta - jelen tényállás mellett - sajtóhelyreigazításra nem ad alapot, mert a Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata szerint erre csak akkor van mód, ha a sérelmezett közlés az érintettre vonatkozóan tartalmaz tényállítást, illetve a közöltekkel összefüggésben olyan tényt hallgat el, amely miatt az érintettre nézve hamis látszat keletkezik. Jelen esetben azonban a felperes személyére vonatkozó állítás nem jelent meg, így az, hogy a felperes, mint dalszövegíró a kulturális programmagazinban nem került feltüntetésre, nem ad alapot sajtó-helyreigazítás elrendelésére. Az a tény, hogy az olvasók, nézők a megjelentek alapján nem tudták, hogy prózai vagy zenés darab kerül műsorra, a felperes helyreigazítási igényét nem alapozza meg. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes által előterjesztett igény a szerzői jog megsértése körében érvényesíthető. Ezen túl a személyes igényérvényesítés követelményére, a Ptk. 85. §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel a felperes … zeneszerző helyett nem jogosult igényérvényesítésre a sajtó-helyreigazítási eljárásban, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság helyesen meg is állapította. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdésére utalással a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére és a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra is. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró