Pf.21423/2008/2 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.423/2008/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Harkányi, Czövek és Deme Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Harkányi Ágnes ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Magyar István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
2. június
3. napján kelt 26.P.22.783/2007/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes tevékenységét „szörnyűnek", illetőleg „alkalomszerű ötleteken alapulónak" minősítő alperesi kijelentések miatt előterjesztett keresetet elutasító rendelkezéseit helybenhagyja, egyebekben - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I-III. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak - 15 napon belül - 12.000 (Tizenkettőezer) forint fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak - felhívására - 12.000 (Tizenkettőezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Egyebekben a felperes, valamint együttesen az I-III. rendű alperesek fellebbezési eljárási költségét 12.000-12.000 (Tizenkettőezer-Tizenkettőezer) forintban állapítja meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a ... szám alatti ... társasház közös képviselője, az alperesek a társasház tulajdonostársai. Az alperesek
6. május 14-ei keltezéssel „Tisztelt tulajdonostársak!" megszólítással a felperes munkáját kifogásoló körlevelet jutattak el a tulajdonostársakhoz. A levél célja az volt, hogy a tulajdonosok írásbeli szavazatával, a tulajdonosok 10%-a kérelmére a közgyűlés vegye napirendre a reklámhálót engedélyező határozat hatályon kívül helyezését, a közös képviselő visszahívását és új közös képviselő választását, valamint a számvizsgáló bizottság visszahívását és új számvizsgáló bizottság választását. A levél a liftfelújítás kérdését tárgyalva azt az álláspontot fejtette ki, hogy a felújítási költségek a lakók megterhelése nélkül is kigazdálkodhatók. A reklámháló, ami a felperes tájékoztatása szerint a felújítási költségek 80%-os fedezetét adná, az érintett lakások befülledésével és azzal járna, hogy az éjszakai időszakban is világos lenne ezekben a lakásokban, emiatt a bogarak is odagyűlnének, azonkívül használhatatlanná válna a klíma, az állvány szerelése pedig egy hetes zajjal és kellemetlenséggel jár. A reklámháló felszerelésében a tulajdonosok fele érintett, és a felszerelés csak havi 2.200 forintos spórolást jelentene lakásonként. A levél szerint „ennél is szörnyűbb, hogy a felperes írásbeli szavazást írt ki úgy, hogy mások eldönthetik, hogy az egyes tulajdonosok magántulajdonú lakásait beárnyékolják, befüllesszék-e." A továbbiakban a körlevél a felperes hitelfelvétellel kapcsolatos „előző pénzszerzési ötletét" tárgyalja, azonban a III. rendű alperes által közgyűlési határozat érvénytelensége iránt indított perben az derült ki, hogy a felperes lépcsőházanként külön-külön kötött lakástakarék szerződést, és ha ezért az állam kifogást emel, az állami támogatást a tulajdonosoknak vissza kéne fizetniük. A levél szerint a felperest „pénzszerzési próbálkozásáért még dicséret is illethetné, ha egy ügyes csalást meg szabad dicsérni, ha nem inna előre a medve bőrére és a megfelelő felhatalmazás nélkül kötött, tehát semmis szerződés alapján jogtalanul felvett állami támogatást nem próbálná hitelfedezetként felhasználni". A levélben az alperesek azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy a liftfelújítás forrásai előteremthetők, „ha helyes mederbe tereljük az eddigi rendszertelen, alkalomszerű ötleteken alapuló gazdálkodást". A felperes keresetével annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a körlevélben írott azon valótlan kijelentéseikkel, hogy szörnyű az írásbeli szavazás kiírása a reklámhálóval kapcsolatban, hogy ügyes csalást valósított volna meg a felperes, amikor megfelelő felhatalmazás nélkül semmis szerződéseket kötött a hitelfelvétel körében, és hogy „alkalomszerű ötleteken alapuló gazdálkodást folytatna", megsértették a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A megállapításon túl az alpereseket személyenként 50.000 forint nem vagyoni kártérítésre is kérte kötelezni. Előadta, hogy kijelentéseikkel az alperesek őt együgyű, hozzá nem értő, közösségellenes személynek tüntették fel nagy nyilvánosság előtt, és működését morálisan tönkretették. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a sérelmezett tényállítások nem valótlanok, és nem sértik a felperest, hanem józan kritikát fogalmaznak meg, a felperes működését már korábban is kifogásoló alperesi tulajdonostársak részéről. A reklámháló felhelyezésére a társasház az önkormányzattól kapott tájékoztatás alapján nem volt jogosult, a liftek felújításával kapcsolatban pedig utóbb kiderült, hogy a társasháznak nem volt lehetősége felvenni a hitelt, ez azonban nem az alperesek ténykedéséhez köthető. A körlevélben foglaltak kizárólag a felperes közös képviselői működésével kapcsolatos kritikai megszólalásokat tartalmaztak, ez a jogosultság a tulajdonostársakat megilleti. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek személyenként 21.000-21.000 forint összegű perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 12.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a társasház olyan sajátos „jogi alakulat", amely gazdasági ügyeit a közös képviselő útján intézi, ily módon a közös képviselő jelentős jogosítványokkal rendelkezik, tevékenysége tulajdonosi érdekekbe ütközhet. A társasházközösségen belül a közös képviselő egyfajta közszereplői státuszt tölt be, ennélfogva az őt a tulajdonosok részéről érő kritikát fokozottabban köteles tűrni, mint a társasház életében résztvevő más személyek, a tulajdonközösség életét érintő döntések tartalmukban, céljukban kritika tárgyává tehetők. A per tárgyát képező körlevélben az alperesek kifejezetten a felperes közös képviselői tevékenységével összefüggő észrevételeket tettek, jelentős anyagi eszközöket érintő kérdésekben foglaltak állást, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezek az észrevételek sem stílusukban, sem tartalmukban nem voltak indokolatlanok, sem pedig sértők. Az elsőfokú bíróság a sérelmezett kijelentéseket alapvetően véleménynek tekintette, amelyek a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának kereteit nem lépték túl, így azok a felperesre sértő tartalommal nem bírtak. Az alperesek jogi képviselője munkadíjából és az eljárási illetékből álló perköltséget a Pp. szabályai szerint pervesztessége miatt a felperes tartozik megfizetni. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, annak megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés hozatalát kérve. Előadta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának korlátja az emberi méltóság, a személyes és szakmai integritás és a személyhez fűződő jogok, így a jóhírnév védelme. Az alperesek a felperest a körlevélben tényszerűen csalónak nevezték, ez köznapi és jogi értelemben is negatív megítélést jelent. Az „ügyes csalás"-nak nevezett felperesi intézkedést bírósági fórumok hagyták jóvá, tehát nem történt csalás a felperes tevékenységében. A felperes a reklámháló és a liftfelújítás körében is törvényesen járt el, még az engedélyezési eljárásokat is előzetes véleménynyilvánítási felhívás előzte meg a társasházon belül. Nem vitatta, hogy a közös képviselő kritizálható, a kritika azonban nem lehet eltúlzott, személyeskedő és nem sérthet emberi méltóságot. Álláspontja szerint a per tárgyává tett kijelentések teljes kontextusukban sértők. Kifejtette, hogy a közös képviselő nem közszereplő, ezért nem köteles az átlagosnál fokozottabban tűrni a kritikai megjegyzéseket. Csalónak bárkit csak akkor lehet nevezni, hogy ha az jogi és köznapi értelemben megalapozott. Az alperesi körlevél véleményt és tényállításokat vegyesen tartalmaz, azonban a közlés egésze valótlan és hátrányosan befolyásolta a felperes megítélését. A fellebbezés részben alapos. A Ptk.
7. §