Bf.46/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(3)bekezdés) állapította meg. Ezért őt 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Kb.IV.134/2006/4. számú ítéletével kiszabott 5 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetés végrehajtását. A bűnjelként kezelt férfi arany karlánc tekintetében vagyonelkobzást rendelt el. A II.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt (Btk.253.§

(1)bekezdés) 300 napi tétel, napi tételenként 1.000 Ft - összesen 300.000 Ft pénzfőbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítéletet az ügyész mindkét vádlott tekintetében, továbbá a II.r. vádlott és védője tudomásul vették, így az ítélet e vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú ítélet ellen az I.r. vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés érdekében fellebbeztek. A védő fellebbezése írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy az I.r. vádlott jogtalan előnyt nem kért, a felajánlott jogtalan előnyt, vagy annak ígéretét nem fogadta el. Olyan magatartást sem tanúsított, amely bizonyítaná, hogy ő elfogadta volna a felajánlott jogtalan előnyt. Álláspontja szerint az információ kérése nélkülözi a társadalomra veszélyességet is. Védencének egyébként hivatali hatáskörénél fogva joga volt a gépjármű nyilvántartásba betekinteni. Összességében az I.r. vádlott magatartása legfeljebb a Btk.225.§-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntetteként minősül, amely miatt a Btk.87.§

(2)bekezdés e./ pontja alkalmazásával pénzfőbüntetés kiszabását kérte. Ilyen módon indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.113/2009/

1. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak találva indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az I.r. vádlott vonatkozásában hagyja helyben. Bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. A nyilvános ülésen az I.r. vádlott újonnan meghatalmazott védője elsődlegesen társadalomra veszélyesség hiánya miatt az I.r. vádlott felmentését kérte. Álláspontja szerint védence nem a karlánc visszaadása reményében, hanem szívességből kért le olyan adatot, amelyet bárki, bármikor az internet magyarország.hu honlapján megtekinthet. Másodlagos kérelmében fenntartotta az írásbeli fellebbezés szerint az eltérő minősítés, a cselekmény hivatali visszaélés bűntetteként való értékelése iránti igényét. Harmadsorban a vádlott beosztására és jó munkahelyi véleményére utalva a büntetés enyhítését, nevezetesen közmunka kiszabását kérte. A vádlott az utolsó szó jogán védőjéhez csatlakozva előadta, hogy számítanak a munkájára, és az eljárás ellenére megbíznak benne. A Fővárosi Ítélőtábla védelmi perorvoslat alapján az I.r. vádlott tekintetében bírálta felül a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendnek is megfelelően ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. Részletesen meghallgatta a vádlottakat, az érdektelen tanút, felhasználta a szolgálati naplókivonatot és törvényesen igénybe vette a vádlottak közötti telefonbeszélgetésekről titkos információ gyűjtés során beszerzett anyagot. A megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve logikus érveléssel mérlegelte és erről ítélete indokolásában részletesen számot is adott. Az ítélőtábla nem osztotta azt a védelmi álláspontot, hogy az I.r. vádlott a felajánlott jogtalan előnyt nem fogadta el és ezt bizonyító magatartást sem tanúsított. Az elsőfokú bíróság helytálló ténybeli következtetés útján állapította meg a vádlottak közötti telefonbeszélgetés alapján, hogy az I.r. vádlott hallgatólagosan beleegyezett a II.r. vádlott ajánlatába és az arany karlánc ingyenes visszaszerzése reményében teljesítette a kérését. Az ítélet indokolása a
2. oldalon igen részletesen levezeti azt a helyes logikai láncolatot, amely a bíróság fenti meggyőződését kialakította. Ezen alapul a tényállás
3. oldal utolsó bekezdés kezdő mondatában az I.r. vádlott adat lekérdezésének célzataként: „azért, hogy a karláncot visszakapja" megállapítás. Ez a ténybeli következtetés helytálló és ilyen módon a tényállás része. A védő ennek vitatásával lényegében a mérlegelt tényállást támadta, amely annak megalapozottsága folytán nem vezethetett eredményre. A megalapozott, ekként irányadó tényállás alapján a megyei bíróság okszerűen következtetett az I.r. vádlott bűnösségére, és cselekményének jogi minősítése is törvényes. Az ítélet jogi indokolása részletesen elemzi a hivatali hatáskör túllépésével jogtalan előnyért tanúsított jogellenes magatartás értelmezését és a védői érveléssel szemben külön rámutat a cselekmény társadalomra veszélyességére is. Miután a jogi indokolás mindenben helytálló és kimerítően tartalmazza az egyes tényállási elemek megvalósulását, az ott írtak megismétlése szükségtelen. Az I.r. vádlott a korábbi kölcsönügylet, vagy személyes tárgyai eladása miatt - és a kettő közötti különbségnek az adott esetben nincs is jelentősége, - anyagilag lekötelezettjévé vált a II.r. vádlottnak. Az ilyen jellegű személyes kapcsolatban került sor az újabb szívesség kérésére, amelynek teljesítése esetére helyezte kilátásba a jogtalan előnyt - az arany karlánc ingyenes visszaszolgáltatását - a II.r. vádlott. Az irányadó tényállás szerint az I.r. vádlott az ígért jogtalan előnyt nem utasította vissza, ezáltal hallgatólagosan a felajánlással egyetértett. Nem utasította vissza sem az ígéret elhangzásakor, sem később. Ugyanakkor a kért adatot lekérte és kiszolgáltatta, tehát magatartásával sem juttatta kifejezésre egyet nem értését. Nem fogadható el az a védői felvetés sem, hogy az internet ügyfélkapu szolgáltatása útján is hozzá lehet jutni a gépjármű lekért adataihoz, ezáltal védence cselekménye nélkülözi a társadalomra veszélyességet. Ezzel szemben megállapítható, hogy a kért információhoz - APEH tartozás, motorszám - a védő által jelzett úton nem lehet hozzáférni. Másrészt a társadalomra veszélyesség abban is megmutatkozik, hogy általánosan olyan vélemény alakul ki, hogy szívességért, mintegy azt viszonozva, a hivatalos személy teljesít olyan kérést is, amely hivatalos működésével nem áll összhangban. Az I.r. vádlott a maga részéről mindent megtett, hogy a II.r. vádlott az ígéretét teljesíthesse. Tény, hogy az I.r. vádlott a karláncot az eljárás kezdetéig nem kapta vissza, de a bűncselekménynek nem tényállási eleme, hogy az elkövető a jogtalan előnyt ténylegesen meg is kapja. Az I.r. vádlott cselekményének a Btk.250.§

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő vesztegetés bűntettekénti minősítése törvényes. A védő eltérő tényekre alapozottan kérte a magatartás hivatali visszaélés bűntettekénti értékelését, amely így nem vezethetett eredményre. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során maradéktalanul számba vette az enyhítő és súlyosító körülményeket. Kellő mértékben egyéniesítve, a konkrét cselekmény társadalomra veszélyességének értékelése mellett igen méltányos büntetést szabott ki. Az enyhítő rendelkezés teljes kimerítésével meghatározott 1 év börtönbüntetés további enyhítésére nincs anyagi jogi lehetőség. Az ítélet további rendelkezései - közügyektől eltiltás mellékbüntetés és vagyonelkobzás - ugyancsak törvényesek. Az I.r. vádlott a bűncselekményt felfüggesztett büntetésének próbaideje alatt valósította meg, így annak elrendelése a törvénynél fogva kötelező. A megyei bíróság azonban az ítélet rendelkező részében csupán az elsőfokú ítéletet jelölte meg, ezért azt az ítélőtábla a másodfokú ítélet feltüntetésével kiegészítette. Az előző helyesbítéssel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az I.r. vádlott tekintetében a Be.371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év május hó
2. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Révész Tamásné s.k. előadó bíró Dr. Rédei Géza s.k. bíró A Pest Megyei Bíróság 19.B.34/2008/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.46/2009/
4. számú végzése folytán, az ott írt helyesbítéssel az I.r. vádlott tekintetében
5. május
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
7. év május hó
8. napján Dr. Szigeti Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: Ónodi Gáborné bírósági ügyintéző