Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.281/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette miatt I. r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 18.B.85/2007/
- számú végzését I. r. és II. r. vádlottal szemben helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Pest Megyei Bíróság a
- év szeptember hó
- napján tartott tanácsülésen hozott 18.B.85/2007/
- számú végzésével az I. r. vádlott és a II. r. vádlott ellen hivatali visszaélés bűntette (Btk.
- §) miatt indult büntetőeljárást megszüntette. A végzés ellen a pótmagánvádló jogi képviselője jelentett be fellebbezést. Fellebbezése írásbeli indokolásában kifogásolta az elsőfokú bíróság indokolásának azon kitételét, hogy a pótmagánvádló nem igazolta a hivatali visszaélés bűncselekményének célzatát, és egyébként a nyomozóhatóságok szabályszerűen jártak el. A védői felvetés szerint „hogyan tudja egy pótmagánvádló a célzatot bizonyítani, ha a hatóságok nem hajlandók nyomozni, nem hajlandók eleget tenni a sértett, majd pótmagánvádló bizonyítási indítványainak, nyomozati jogkör pedig csak a rendőrséget és az ügyészséget illeti meg". Fellebbezésében kitért arra, hogy még azt sem tudják, hogy ki volt az a személy, aki jogerős határozat nélkül az állami nyilvántartásból törölte a pótmagánvádló lakcímét. Álláspontja szerint a pótmagánvádló jogainak érvényre juttatásban történő akadályozás, mint célzat a jogellenes magatartássorozatból egyértelműben mérlegelhető. „Akkor azonban, ha végre meghallgathatók lennének a vádlottak, nem követne el minden igazságszolgáltatási fórum mindent azért, hogy ne tehessen fel a pótmagánvádló kérdéseket a jogellenes magatartást elkövetőknek, meg lehetne kérdezni tőlük, hogy milyen célzattal cselekedték mindezt a cselekvéssorozatot". A nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője perbeszédében fellebbezését fenntartotta. Elmondta, hogy egy cselekménysorról beszélhetünk, ügyfele lakcímét jogellenesen nyilvánították fiktívvé, ezt a megyei bíróság is megállapította. A hivatali visszaélés bűntettét nem lehet gondatlanul elkövetni, már az első cselekménynél nem álltak fenn a feltételek, sőt a hivatal az egyértelmű iránymutatás ellenére sem folytatott le bizonyítást, hanem az ellenérdekű felet nyilatkoztatta meg. Ez a hatóság korábban már részt vett ennek az ügynek több ágában is és több döntése megalapozatlan volt. Úgy hozott meg döntéseket, hogy a védelem álláspontja szerint tudatosan szegte meg a szabályokat. A jogellenes intézkedést maga a hatóság is elismerte, de kötelessége lenne az is, hogy kiderítse ki, miért, milyen célzattal követte azt el. Az ügyfél ezt nem derítheti ki, hiszen nincs meg hozzá a megfelelő jogosítványa. A II. r. vádlott védője perbeszédében indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság végzését hagyja helyben. Kifejtette, hogy az elkövető - aki csak egyenes szándékkal követheti el ezt a cselekményt - tudatának át kell fognia, hogy magatartása eredményeként milyen jogtalan előny vagy hátrány keletkezik. Tudnia kellene tehát az ügyintézőnek, hogy a kérelem teljesítésével vagy elutasításával milyen előnyt vagy hátrányt keletkeztet egy másik ügyben, erről azonban az adott ügyben a vádlottaknak fogalma sem volt. A Pest Megyei Bíróság végzése ellen bejelentett fellebbezés alaptalan. A Pest Megyei Bíróság határozatának felülvizsgálata során a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan megtartásával folytatta az eljárást. Törvényesen járt el, amikor a vádlottakkal szemben indított büntetőeljárást a Be.
- §
(1)bekezdés a./ pontja alapján - mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény - előkészítő ülésen megszüntette. Az elsőfokú bíróság végzésében rögzítettek az iratok tartalmának megfelelnek. A megyei bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a rendelkezésére álló iratok, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 14/2007.bü. számú határozata, a pótmagánvádló panasza folytán a Pest Megyei Főügyészség Nf.10013/2006/
- számú határozat alapján, hogy az eljárt nyomozóhatóság és ügyészség álláspontjával egyezően az eljárás során azt lehetett kétséget kizáróan rögzíteni, hogy a vádlottak közigazgatási eljárási szabálysértést követtek el. Az eljárási szabálysértés azonban a közigazgatási eljárásban orvoslásra került. A pótmagánvádló a vádlottakkal szemben a Btk.
- §-ába ütköző és e szakasz szerint minősülő hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A hivatali visszaélést az a hivatalos személy valósítja meg, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Az adott ügyben a pótmagánindítványban rögzített tényállás sem a Btk.
- §-ában meghatározott hivatali visszaélés, sem más bűncselekmény megállapítására nem nyújt alapot. A hivatali visszaélés szándékos, célzatos cselekmény. E tekintetben a pótmagánindítvány semmilyen adatot nem tartalmaz, a fellebbezésben foglaltakból megállapítható, hogy ilyen célzat megjelölésére a pótmagánvádló részéről nem is kerülhetett sor, mivel ő maga sem rendelkezik e tekintetben semmiféle ismerettel. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a pótmagánvádban leírt tényeket érintetlenül hagyva vizsgálta, hogy azok valósága esetén sor kerülhet-e valamely bűncselekmény megállapítására. A beterjesztett vádindítványból egyértelműen megállapítható, hogy az abban foglaltak nyilvánvalóan nem alkalmasak a vádlottak büntetőjogi felelősségére vonatkozó jogi következetések levonására, így a bizonyítási eljárás lefolytatására nincs jogi lehetőség. A büntetőeljárás során a Be.
- §-a értelmében a vád bizonyítása a vádlót, pótmagánvádlót terheli. A bírósági eljárás során a bíróság a törvényes vád alapján beszerzett bizonyítékokat értékeli, azonban nem feladata a vádat megalapozó bizonyítékok feltárása. A vádat benyújtó felelőssége, hogy a vádindítványban rögzített tényállás valós tényeken alapulóan a Btk. Különös Részében meghatározott bűncselekmény törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazza, egyben a vád alapját képező bizonyítékokat is köteles megjelölni. A jelen ügyben a pótmagánvádló által benyújtott vádindítvány tényállása nem tartalmaz olyan tényt, adatot, amelynek valósága esetén bármely bűncselekmény - függetlenül a vádindítványban megjelölttől - megállapítható lenne a vádlottak terhére. Az elsőfokú bíróság törvényesen döntött, amikor a Be.
- §-ában meghatározott eljárásban a vádlottakkal szemben indult büntetőeljárást a Be.
- §
(3)bekezdés a./ pontjára figyelemmel a Be. 267. §
(1)bekezdés a./ pontja alapján megszüntette. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pest Megyei Bíróság végzését annak helyes indokai alapján a Be. 371. §
(1)bekezdésére figyelemmel helybenhagyta. B u d a p e s t,
- év május hó
- napján Dr. Lassó Gábor s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A Pest Megyei Bíróság 18.B.85/2007/
- számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.281/2008/
- számú végzése folytán jogerős! B u d a p e s t,
- év május hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő