← Magyarország

P.20183/2008/8 – Balassagyarmati Törvényszék

2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér

  1. 16.P.20.183/2008/
  2. szám MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság …........ ügyvéd által képviselt …........ felperesnek-, …....... ügyvéd által képviselt …........ Bt. I. rendű és …....... II. rendű alperes ellen 3.700.000,-Ft tagi kölcsön visszafizetése és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet. A megyei bíróság kötelezi az …...... Bt. I. rendű alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 3.700.000,- (Hárommillió-hétszázezer) Ft-ot, ennek
  3. év november hó
  4. napjától a kifizetés napjáig járó évi 11 % késedelmi kamatát, 186.000,- (Egyszáznyolcvanhat-ezer) Ft perköltséget és 77.800,- (Hetvenhétezernyolcszáz) Ft készkiadást. A megyei bíróság az I. rendű alperes teljesítésének elmaradásának esetén kötelezi …........ II. rendű alperest, hogy a felperesnek -a teljesítés elmaradását követő- 15 napon belül fizessen meg 3.700.000,- (Hárommillió-hétszázezer) Ft-ot, ennek
  5. november
  6. napjától a kifizetés napjáig járó évi 11 % késedelmi kamatát, 186.000,- (Egyszáznyolcvanhat-ezer) Ft perköltséget és 77.800,- (Hetvenhétezer-nyolcszáz) Ft készkiadást. A megyei bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy az államnak az APEH Északmagyarországi Regionális Igazgatósága, mint illetékhatóság külön felhívására fizessen meg 222.000,- (Kettőszázhuszonkettő-ezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket. A megyei bíróság az I. rendű alperes teljesítésének elmaradása esetén kötelezi a II. rendű alperest, hogy az államnak -az I. rendű alperes teljesítésének elmaradását követően- az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, mint illetékhatóság külön felhívására fizessen meg 222.000,-(Kettőszázhuszonkettő-ezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket. A peres felek ezt meghaladó költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, a Nógrád Megyei Bíróságnál (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 4.) írásban 4 példányban fellebbezést lehet benyújtani. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy -a Pp. 73/A. §-a alapján- a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési eljárásban a Pp. 256/A. §. /1/ bekezdés b-d./ pontjaiban felsorolt esetekben is tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. Ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000,-Ft-ot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelést 10 %-ban nem haladja meg, fellebbezésnek csak az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási szabályszegésre, vagy téves jogalkalmazásra hivatkozással van helye. Amennyiben ezen hivatkozásokat a fellebbezés nem tartalmazza, azt a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja. Indokolás A megyei bíróság a …....... Városi Bíróság Pk. 51.602/
  7. számú fizetési meghagyásos ügyének, P.20.323/2005., P.20.912/2005., P.20.434/2006 és a P.20.035/
  8. számú peres ügyek, a........... Megyei Bíróság, mint cégbíróság …........ számú cégiratai, valamint a peres felek előadásai alapján a következő tényállást állapította meg: A …....... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
  9. szeptember
  10. napján jegyezte be a Cg. …......... számú cégjegyzékbe az …....... Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságot …........ szám alatti székhellyel 100.000,-Ft készpénz jegyzett tőkével, amiből …....... képviselő ….......... szám alatti lakos vagyoni betétje 50.000,-Ft, …....... kültag …........ szám alatti lakos vagyoni betétje 50.000,-Ft volt. A cég fióktelepe: …........ szám alatti bérelt üzlethelyiség volt, a cégjegyzék szerint
  13. -
  16. napja között, ahol az …....... Kávézó működött, a cégbejegyzéstől eltérően
  17. május végéig – június hó elejéig, amikor …........ beltag II. rendű alperes az üzlethelyiségben lévő teljes berendezést elszállította. A cég alapításakor és a felek jogviszonyának időtartama alatt a Gazdasági Társaságokról szóló
  18. évi CLXIV. törvény volt hatályban, s így annak rendelkezéseit kell alkalmazni. A cég a működéséhez szükséges tőkével nem rendelkezett, tevékenységét kezdettől fogva nehézségek jellemezték, működésének fenntartása érdekében a felperes, valamint a II. rendű alperes folyamatosan kénytelenek voltak tagi hitel formájában hozzájárulni. A cég képviselője a II. rendű alperes volt, ezért az ő kötelezettsége lett volna, hogy a tagi hitel nyújtásának időpontjában tételesen megfelelő bizonylat készüljön, amely rögzíti a befizető személyét és az általa teljesített befizetések összegét. A II. rendű alperes ezen kötelezettségnek nem tett maradéktalanul eleget, a szükséges bizonylatokat nem bocsátotta a könyvelő cég rendelkezésére. A felperes ebben az időszakban két másik cég ügyvezetésével is el volt foglalva, ezért csak alkalomszerűen jelent meg …........, és ellenőrizte a cég működését és ellenőrzései során több alkalommal kényszerült azonnali intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az …....... Kávézó működni tudjon, gyakran kellett árubeszerzést is végeznie, vagy azt finanszíroznia. A betéti társaság beltagja és kültagja több esetben folytatott személyes megbeszélést egymással, és ezek egyikére
  19. április
  20. napján …........ a felperesi jogi képviselő irodájában került sor. A megbeszélésről feljegyzés készült, amiben …....... beltag elismerte, hogy felperesnek 3.700.000,- Ft tagi kölcsöne van, ezzel ő mint beltag, illetve a betéti társaság tartozik. A feljegyzést …....... beltag, …........ kültag, és Dr. …....... ügyvéd írta alá. Az …........ Kávézó nem ért el olyan árbevételt, amely a tevékenység folytatásához szükséges lett volna. A rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy az üzlet teljes berendezésének költségeit …........ felperes viselte, és a 8 db számítógépet is ő vásárolta meg. Pontosan nem ismert időpontban …....... beltag az üzlet teljes berendezését és a számítógépeket ismeretlen helyre elszállította. …........ felperes szóban felszólította …........ beltagot, hogy a
  21. április
  22. napján készült feljegyzésben vállalt intézkedéseket teljesítse, részére a 3.700.000,- Ft-ot fizesse meg, azonban …........ üzletvezető beltag ennek nem tett eleget, ezért ….......
  23. október
  24. napján jogi képviselője, Dr. …....... ügyvéd útján is felszólította, hogy a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül az elszámolást …........ részére az ügyvédi irodán keresztül küldje meg, és a 3.700.000,- Ft tagi kölcsönt 8 napon belül fizesse vissza …........-nak. Az ügyvédi felszólítást a felperes jogi képviselője ajánlott küldeményként
  25. november
  26. napján adta postára …........ részére, aki az ügyvédi felszólításban foglaltaknak nem tett eleget, és a további szóbeli és telefonbeszélgetések sem vezettek eredményre, ezért …........ kültag a betéti társaságban fennálló tagsági viszonyát
  29. napjával azonnali hatállyal felmondta. A Gazdasági Társaságokról szóló
  30. évi CLXIV. tv.
  31. §.-a alapján bármely tag a társaságban fennálló tagsági viszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljainak elérését nagy mértékben veszélyezteti. A
  32. §.

(1)bekezdése értelmében a társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A
(2)bekezdés szerint a társaságtól megváló tag követelését – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni. Az …......... Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság a törvényben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. …........ felperes jogosultként a …........ Városi Bírósághoz
  1. november
  2. napján érkezett kérelmében az …......... Bt. I. rendű, és …........ beltag képviselő II. rendű kötelezettel szemben 3.700.000,- Ft, ennek
  3. november
  4. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes költségvetési törvény szerinti kamata megfizetése iránt a kötelezettekkel szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérte, költségmentesség engedélyezése, és a II. rendű kötelezett tulajdonában álló …........ belterületi 51 hrsz. alatt nyilvántartott, ténylegesen …........ számon található lakóház és udvar 1/1 tulajdoni hányadára biztosítási intézkedésként zár alá vétel elrendelése mellett. A …........ Városi Bíróság Pk. 51.602/2004/
  5. számú végzésével a jogosult részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett, költségmentesség és biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét elutasította. A városi bíróság egyidejűleg elrendelte a fizetési meghagyás kibocsátását a kötelezettekkel szemben, azonban a tértivevényes ajánlott küldemény mindkét kötelezettől azzal érkezett vissza, hogy „elköltözött”. A városi bíróság Pk. 51.652/2004/
  6. számú végzésével felhívta a jogosultat, hogy 30 napon belül jelentse be a kötelezettek új címét. …....... jogosult
  7. február
  8. napján kelt 6 sorszámú beadványában fellebbezéssel élt a Pk. 51.602/2004/
  9. számú végzés
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak ellen, amiben a városi bíróság a jogosult költségmentesség engedélyezése és biztosítási intézkedés iránti kérelmét elutasította. Fellebbezésében kérte a …...... Megyei Bíróságot, hogy a jogosult kérelmére rendelje el a biztosítási intézkedést, és a városi bíróság végzésének megváltoztatásával a jogosult részére engedélyezzen személyes költségmentességet. A jogosult
  1. március
  2. napján kelt
  3. sorszámú beadványában bejelentette, hogy a benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kereseti kérelemnek kell tekinteni, kérni fogja peres számra történő lajstromozását abban az esetben, ha a cégkivonat megérkezik és azt a bíróságnak benyújtja. A jogosult
  4. március 11.napján kelt beadványa mellékleteként becsatolta az …......... Bt. 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, amely szerint a cég működik,székhelye …........ szám alatt van, és ez a cím megegyezik .......... II. rendű kötelezett lakcímével. A fentiekre figyelemmel a benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet mellékletekkel együtt keresetlevélnek kérte tekinteni, amit a városi bíróság P. 20.323/
  5. szám alatt peres ügyként iktatott. A …....... Városi Bíróság 12.P.20.323/2005/
  6. számú végzésében felhívta a felperest, hogy amennyiben hirdetményi idézés és ügygondnok kirendelése iránti kérelmét fenntartja, abban az esetben a ….... Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának külön számlájára helyezzen letétbe a kirendelendő ügygondnok munkadíjára és hirdetményi idézés költségeire előlegként 25.000,-Ft-ot 15 napon belül, és tájékoztatta a felperest, hogy amennyiben a végzésben foglaltaknak határidőn belül nem tesz eleget, az eljárás a Pp.
  7. §. /1/ bekezdésének d./ pontjára figyelemmel szünetel. A végzést a felperes jogi képviselője
  10. napján átvette, az abban foglaltaknak nem tett eleget, és a városi bíróság
  11. sorszámú végzésében
  12. május
  13. napján megállapította, hogy az eljárás szünetel, és a szünetelésre tekintettel mellőzte a 12.Pk.51.602/2004/
  14. szám alatt benyújtott fellebbezés másodfokú elbírálás céljából történő felterjesztését a Nógrád Megyei Bírósághoz. A felperes
  15. július
  16. napján kelt és a bírósághoz
  17. augusztus
  18. napján érkezett beadványában az eljárás folytatását kérte, majd a felek
  19. és
  20. számú beadványukban az eljárás szünetelését kérték, és a ….......Városi Bíróság a 12.P.20.912/2005/
  21. számú jegyzőkönyvben meghozott végzésében Dr. …....... ügyvédet, az I. rendű alperes ügygondnokát tisztsége alól felmentette, díjazását 10.000,-Ft + ÁFA összegben, összesen 12.500,-Ft-ban állapította meg. A városi bíróság továbbá megállapította, hogy az eljárás a Pp.
  22. §. /1/ bekezdés b./ pontja alapján szünetel. A felperes
  23. március
  24. napján kelt kérelmére a …....... Városi Bíróság az eljárást P.20.434/
  25. számon folytatta. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest, mint egyenes adóst és a II. rendű alperest, mint mögöttes felelős beltagot, hogy 15 napon belül fizessen meg részére 3.700.000,-Ft-ot, valamint ezen összegnek
  26. november
  27. napjától a kifizetés napjáig járó kamatait, továbbá perköltségeit. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, mert álláspontjuk szerint a kialakult helyzetért a felperest is felelősség terheli. A városi bíróság rendkívül széleskörű bizonyítást folytatott le a cég működésével kapcsolatosan, kötelezte az alpereseket a könyvelés becsatolására, amely megtörtént, majd a könyvelés szakmai vizsgálatára igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki. A bíróság tanúként hallgatta meg a cég működése vonatkozásában a korábban alkalmazottként ott dolgozó …........ és ….......-nát. A felperes előadása szerint szinte kizárólagosan ő finanszírozta a cég beindításával kapcsolatos költségeket, és állítását az alkalmazottként dolgozó tanúk is megerősítették. A felperes előadásával szemben a II. rendű alperes azt állította, hogy ő is jelentős összegekkel járult hozzá a cég beindításához és működésével összefüggésben. A cég megfelelő könyveléséről, mint képviselőnek a II. rendű alperesnek kellett volna gondoskodnia, azonban a könyvelésben ezeknek a tételeknek a befizetése, illetőleg a befizetésnek a pontos megtörténte, illetőleg az elszámolások nem megfelelően kerültek rögzítésre, nem áll dokumentáció rendelkezésre a peres felek által említett összegek befizetéséről, illetve azok felhasználásának módjáról. A tagi kölcsön befizetések, amik a cég működését szolgálták volna, minden esetben utólagosan, jóval később kerültek könyvelésre, amely így nem felel meg a számviteli előírásoknak. A felperes az iratokhoz csatolta a felperesi jogi képviselő irodájában
  28. április
  29. napján készült feljegyzést, amiben a II. rendű alperes elismerte, hogy a felperesnek 3.700.000,-Ft tagi kölcsöne van, a tartozást elismerte, annak megfizetésére az I. rendű alperes képviseletében és a maga részéről kötelezettséget vállalt. A felperes az alperesek által meg nem cáfolt előadásában előadta, hogy a 3.700.000,Ft tagi kölcsön mértékét a II. rendű alperes jelölte meg. A II. rendű alperes azt állította, hogy a feljegyzésben rögzítettek nem fedik a valóságot, és vitatta azt, hogy ő bármikor elismerte volna azt, hogy a felperesnek 3.700.000,-Ft-os tagi kölcsöne lenne a cégben. Azt állította, hogy az okirat elkészítésekor megtévesztették, azonban a megtévesztésre vonatkozó nyilatkozatát semmivel nem támasztotta alá, és arra sem tudott választ adni, hogy miért írta alá a feljegyzés elnevezésű okiratot. A II. rendű alperes által meghallgatni kívánt …....... tanú a II. rendű alperes állítását bizonyító tényeket nem adott elő, azonban a megbeszélés lefolytatására vonatkozó felperesi előadás és a feljegyzés elkészítésének alapjául szolgáló megbeszélés megtörténtét nyilatkozata alátámasztotta. A városi bíróság a cég működéséhez szükséges pénzösszeg átadása, illetve a könyveléssel kapcsolatosan tanúként hallgatta meg az I. rendű alperes könyvelését végző cég képviseletében …......., aki előadta, hogy a II. rendű alperes bocsátotta mindvégig rendelkezésére a könyveléshez szükséges bizonylatokat, adatokat. Több alkalommal sürgette a II. rendű alperest, hogy rendezzék a tagi hitellel kapcsolatos befizetésekről szóló kimutatásokat, azonban ez elmaradt. A tanú nyilatkozata és a főkönyvi kimutatás szerint 2002-ben 2.760.000,-Ft tagi kölcsön befizetés érkezett a céghez, azonban ezeket a bizonylatokat a könyvelés lezárása, illetve rendezése céljából a II. rendű alperes a könyvelő irodából elszállította. A városi bíróság a könyvelés tételes átvizsgálása céljából igazságügyi adó- és könyvszakértői bizonyítást rendelt el, s …....... igazságügyi könyvszakértő aggálytalan szakvéleményében az alábbiakat állapította meg: A cég működéséhez
  30. szeptember 4-e és
  31. május 31-e közötti időszakban -a részére eljuttatott iratanyagok és az időszaki pénztárjelentés tanúsága szerintminimálisan 3.636.885,-Ft összegű tagi kölcsönre volt szükség. A kirendelt igazságügyi könyvszakértő szakvéleményében több alkalommal jelezte, hogy sokszor csak fikciókra alapítva tudta megtenni megállapításait, mert annyira semmibe vették a bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozó számviteli törvény előírásait, amely miatt következtetések levonására csak feltételezésekbe bocsátkozva tudott véleményt formálni. Azt tényként állapította meg a szakértő, hogy a ténylegesen rögzített kölcsönök összege 3.786.885,-Ft volt. A szakértő megállapításai szerint az alperes által rendelkezésre bocsátott iratok alapján a biztosan befizetett összegek közül 300.000,-Ft a II. rendű alperestől származik, míg 1.742.430,-Ft a felperestől. A városi bíróság mindezen tények és bizonyítékok egybevetése során elfogadta a
  32. április
  33. napján készült feljegyzésben foglaltakat, amely szerint 3.700.000,-Ft-os tagi kölcsön befizetés történt a felperes részéről, arra is figyelemmel, hogy a II. rendű alperes nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan tette meg. A városi bíróság mindezek alapján azt állapította meg, hogy a felperes kereseti kérelme megalapozott, és erre tekintettel kötelezte az I. rendű alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 3.700.000,-Ft tagi kölcsönt, ezen összeg után a fizetési felszólítás napjától,
  34. november
  35. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát, valamint 185.000,-Ft + ÁFA perköltséget és 82.500,Ft készkiadást, míg a II. rendű alperes fizetési kötelezettségét mögöttes felelőssége alapján az
  36. évi CLXIV. tv.
  37. §- a alapján állapította meg. A városi bíróság kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy az állam javára a területileg illetékes adóhivatal külön felhívására fizessen meg együttesen 222.000,-Ft állam által előlegezett költséget. A …....... Városi Bíróság 12.P.20.434/2006/
  38. számú,
  39. június
  40. napján meghozott ítélete ellen
  41. és
  42. sorszám alatt az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amiben az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérték azzal, hogy ha erre a megyei bíróság nem látna lehetőséget, akkor az ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezze. Fellebbezésükben hatásköri kifogást is előterjesztettek arra hivatkozva, hogy a II. rendű alperesnek is van követelése a felperessel szemben, és ez a …....... Megyei Cégbíróság illetékességét alapozza meg. A II. rendű alperes fellebbezésében előadta, hogy a cég működéséhez szükséges 3.636.885,-Ft nem csak a felperestől állt rendelkezésre, hanem az általa teljesített befizetéseket is magában foglalja.
  43. január
  44. napján 400.000,-Ft-ot,
  45. május
  46. napján 660.000,-Ft-ot fizetett be tagi kölcsönként. A megyei bíróság 2.Pf.21.290/2007/
  47. számú,
  48. december
  49. napján meghozott végzésével a …......... Városi Bíróság 12.P.20.434/2006/
  50. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat meghozatalára utasította. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezésnek a hatásköri kifogásra vonatkozó része megalapozott. A Pp.
  51. §. /1/ bekezdés e./ pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a cég és tagjai (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közötti, vagy tagsági jogviszonyon alapuló perek. A Pp.
  52. §-a szerint pedig a bíróság hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ebből kitűnően az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási jogi szabályt vétett, amely a másodfokú eljárásban nem orvosolható. Ezért a Pp.
  53. §. /2/ bekezdése alapján a megyei bíróság a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította. A megyei bíróság a Pp.
  54. §. /4/ bekezdése alapján a felperes fellebbezési perköltségét 36.000,-Ft-ban, az alperesek fellebbezési perköltségét 258.000,-Ft-ban állapította meg. A …....... Városi Bíróság 12.P.20.035/2008/
  55. számú végzésével hatáskörének hiányát megállapította és az ügy iratait áttenni rendelte az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nógrád Megyei Bírósághoz. A megismételt eljárásban a felperes
  56. március
  57. napján kelt és a bírósághoz
  60. napján érkezett beadványában ismételten kérte, hogy a megyei bíróság rendelje el a II. rendű alperes tulajdonát képező …........ szám alatti, az ingatlannyilvántartásban 51 hrsz. alatt felvett ingatlan zár alá vételét, jelezte az ingatlan tulajdoni lapjának a kérelemhez történő csatolását, azonban annak mellékleteként a tulajdoni lapot nem csatolta. A megyei bíróság a megismételt eljárásban tárgyalási határnapot tűzött ki, és a tárgyalásra szóló idézését az alperesek képviselője
  61. június
  62. napján, a felperes
  65. napján vette át. Az alperesek jogi képviselője
  66. július
  67. napján kelt, a bírósághoz
  70. napján, az eljáró bíróhoz
  73. napján érkezett
  74. sorszámú beadványában a
  75. július
  76. napjának 13 óra 30 percére kitűzött tárgyalás elhalasztását kérte ügyfele külföldön való tartózkodása és a jogi képviselő elhúzódó betegsége miatt. Érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő. A megyei bíróság a kitűzött időpontban tárgyalását megtartotta, mert az alperesek a tárgyalásra szóló idézést közel egy hónappal korábban átvették, és így a II. rendű alperesnek módja lett volna arra, hogy ügyeit úgy intézze, hogy a tárgyaláson részt tudjon venni. A felperes a peres eljárás során tett nyilatkozatait és kereseti kérelmét változatlanul fenntartotta és kérte, hogy a bíróság az I. rendű alperest és a II. rendű alperest mögöttes felelőssége alapján kötelezze 3.700.000,-Ft tőketartozás, ennek
  77. november
  78. napjától a kifizetés napjáig járó 11 %-os késedelmi kamat és perköltség megfizetésére, amelynek mértékét ÁFA nélkül 150.000,-Ft ügyvédi munkadíjban jelölte meg. A városi bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás és a könyvszakértő véleménye, valamint a tanúk meghallgatása alapján egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a felperes az alperesi Bt.-nek megfizetett 3.700.000,-Ft tagi kölcsönt, a városi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kötelezte az alpereseket a 3.700.000,-Ft tőketartozás annak kamatai, valamint perköltség megfizetésére. A felperes a városi bíróság által megállapított tényállást és a Nógrád Megyei Bíróság a szerinte megalapozott ítéletet csak a hatásköri kifogás miatt helyezte hatályon kívül. A megyei bíróság a …....... Városi Bíróság Pk.51.602/
  79. számú fizetési meghagyásos, a P.20.323/2005., a P.20.912/2005., a P.20.434/2006 és a P.20.035/
  80. számú peres ügyeinek iratai, valamint a felperesnek a megismételt eljárásban tett előadása alapján megállapította, hogy a városi bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a megyei bíróság a hatásköri kifogás folytán megismételt eljárásban a tényállást a városi bírósággal egyezően állapította meg, és a városi bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállás figyelembevételével kötelezte az I. rendű alperest a Ptk.
  81. §. /1/ és /2/ bekezdése és Gazdasági Társaságokról szóló
  82. évi CLXIV. tv.
  83. §. /1/ és /2/ bekezdése alapján, hogy a felperesnek 15 napon belül fizesse vissza a 3.700.000,-Ft tagi kölcsönt, annak a fizetési felszólítás napjától,
  84. november
  85. napjától a kifizetés napjáig járó évi 11 % késedelmi kamatát, amelynek mértékét a
  86. évi CXVI. tv.
  87. §. b./ pontja állapította meg, s annak átnyúló hatálya folytán a
  88. május
  89. napja előtt keletkezett jogviszonyokra továbbra is alkalmazni kell. A megyei bíróság továbbá kötelezte az I. rendű alperest a Pp.
  90. §. /1/ bekezdése és a 32/
  91. (VIII.22.) IM. számú rendelet
  92. §. /2/ bekezdés a./ pontja alapján, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 186.000,-Ft perköltséget, amiből 150.000,-Ft a jelen eljárással felmerült 150.000,-Ft I. fokú ügyvédi munkadíj, 36.000,-Ft a megyei bíróság által megállapított II. fokú ügyvédi munkadíj, és kötelezte az I. rendű alperest, 77.800,-Ft készkiadás megfizetésére, amiből 64.800,-Ft a felperes által előlegezett szakértői költség, 12.500,-Ft az ügygondnoki munkadíj és 500,-Ft a tanúnak kifizetett útiköltség. A megyei bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy az államnak az illetékhatóság külön felhívására fizessen meg 222.000,-Ft feljegyzett eljárási illetéket. A peres felek ezt meghaladó költségeiket a Pp.
  93. §. /1/ bekezdése alapján maguk viselik. A II. rendű alperes helytállási kötelezettsége az I. rendű alperes teljesítésének elmaradása esetén a Gazdasági Társaságokról szóló
  94. évi CLXIV. tv.
  95. §. /1/ bekezdése alapján áll be, mert a Betéti Társaság tartozásáért elsősorban a Betéti Társaság köteles helytállni, és a megyei bíróság az I. rendű alperes teljesítésének elmaradása esetén kötelezte a II. rendű alperest a felperessel és az állammal szembeni fizetési kötelezettség teljesítésére. A megyei bíróság a Pp.
  96. §. /1/ bekezdése alapján a teljesítési határidőt 15 napban állapította meg. A megyei bíróság mellőzte a felperes kérelmére a II. rendű alperes tulajdonát képező ingatlan zár alá vételét, mert a felperes a 12.P.20.434/2006/
  97. számú tárgyalási jegyzőkönyvben ezen kérelmét nem tartotta fenn, s a biztosítási intézkedésnek helyt adó végzést a Pp.
  98. §. /8/ bekezdése alapján ítélete meghozatalával egyidejűleg hatályon kívül kellett volna helyeznie. Az ítélet elleni fellebbezési lehetőség a Pp.
  99. §. /1/ bekezdésén, a felek tájékoztatása a Pp.
  100. §. /3/ bekezdésén és a Pp. 256/A-256/D. §-ain alapul. Balassagyarmat,
  101. év július hó
  102. napján Dr. Kollár Mihály bíró helyett Szőllősné Dr. Juhász Erzsébet s.k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.