← Magyarország

Kf.27035/2009/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.035/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Győrki Mónika ügyvéd ………………….. által képviselt ………………….. felperesnek a ………………….. jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a Szigethy-Papp Ügyvédi Iroda ………………….. ügyintéző: Dr. Papp Gábor ügyvéd) által képviselt ………………….. I. rendű és a Strasser Józsa Vető Ügyvédi Iroda ………………….. ügyintéző: Dr. Strasser Tibor ügyvéd) által képviselt ………………….. II. rendű a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
  2. évi november hó
  3. napján kelt 20.K.34.438/2007/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszám alatt, az alperes által
  6. sorszám alatt, az I. rendű felperesi beavatkozó által
  7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
  8. évi május hó
  9. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperes 2088/
  10. (IX.19.) számú határozatát a rádiózásról és televíziózásról szóló
  11. évi I. tv. 25.§-ának megsértésére alapított rendelkezései vonatkozásában hatályon kívül helyezi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek és a felperesi beavatkozók a másodfokú eljárásban felmerült költségüket maguk viselik. A feleket terhelő fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi az I. rendű felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24 000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adott, az alperes 2088/
  12. (IX.19.) számú határozatát megváltoztatta, a rádiózásról és televíziózásról szóló
  13. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 25.§-ára vonatkozó 900.000 forint kötbérösszeg megfizetésére történő kötelezést „törölte", míg az Rttv. 15.§-ának

(2)bekezdésének megsértésére vonatkozó megállapítással kapcsolatos kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte az alperest a II. rendű felperesi beavatkozó javára, illetve az I. rendű felperesi beavatkozót az alperes javára megítélt perköltség megfizetésére. Az alperessel egyezően megállapította, hogy az Rttv. 15.§
(2)bekezdésének megsértése azzal valósult meg, hogy a ………………….. által kért adó 1%-ának felajánlását a felperes oly módon tette közzé, hogy nem nevezte meg a közzétevő forrását, melyet a szpotban elhangzott szöveg nem pótolhatott. A jogsértésért kiszabott 350 000 forint bírság mérséklésére nem látott lehetőséget. Az Rttv. 25.§-ának a megsértésével kapcsolatosan a lefolytatott bizonyítási eljárás tanúvallomás, iratokhoz csatolt ………………….., valamint a …………………... közötti együttműködési megállapodás - alapján a felperes által sugárzott „válaszd a mozgást" című sorozat capoeira (brazil táncos küzdősport) sportág sportesemény jellegét nem vitatott alperesi határozatban foglaltakkal szemben megállapította, hogy a testület 244/2002. (I.31.) számú határozatára is tekintettel, a sorozat sportot bemutató részét nem a felperes szervezte, vagy szerveztette. Az alperes a tényállást nem megfelelően tárta fel, az alperesi határozat jogalapja nem áll meg, ezért a Pp. 339.§-ának
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az alperes 2353/2007. számú határozatának felülvizsgálata iránti perre utalással kifejtette, hogy az eltérő döntés azzal magyarázható, hogy abban a határozatban a sportesemény jellegét is megkérdőjelezte az alperes, jelen eljárásban az alperesi határozatban a sportesemény hiánya mint indok nem szerepelt, a bíróság ebben a vonatkozásban érdemi vizsgálatot nem folytatott le. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes az Rttv. 15.§
(2)bekezdésnek megsértésére alapított döntés vonatkozásában az ítélet megváltoztatását és kereseti kérelmének teljes egészében való helyt adását kérte. Álláspontja szerint a közismert állatvédő szervezet emblémája és neve alapján a nézők számára a szpot forrása egyértelműen meghatározottá vált. Minden kétséget kizáróan megjelölésre került a megbízó személye, a szpot forrása és ettől több információ közlése szükségtelen a közérdekű hirdetés forrásának azonosításához. Az Rttv. 15.§-ának
(2)bekezdése a forrás egyértelmű megjelölését írja elő, ettől eltérő követelményt ebben a vonatkozásban nem támaszt a közzététel módjával szemben. Ebből következően nem helytálló az alperes azon megállapítása, hogy a közzétételre nem a jogszabályoknak megfelelően került sor, hiszen az Rttv. a forrás megjelölésén túl egyéb követelményt, pl. a megbízó vagy megrendelő képben és hangban történő megjelenítésének a kötelezettségét nem írja elő. A jogszabály nem mondja ki, hogy meg kellene nevezni a közlemény megrendelőjét, vagyis kötelező lenne a „készült a… megbízásából" felírat feltüntetése. Azokban az esetekben, amikor maga a szpot forrása önmagában is egyértelműen azonosítható, pusztán a megrendelő nevének formális elmaradása automatikusan nem valósítja meg az Rttv. 15.§
(2)bekezdésének a megsértését. Arra az esetre, ha a másodfokú bíróság nem osztaná a jogi álláspontját, úgy az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kiszabott bírság mérséklését azzal indokolva kérte, hogy társaságának semmilyen bevétele nem származott, és az alperes a mérlegelési szempontokat, így részben objektív, részben méltányossági szempontokat nem vett figyelembe. A korábbi határozatokra hivatkozás nem támasztja alá a kiszabott bírság összegszerűségét, indokolási kötelezettségének az alperes nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság ítélete téves abban a vonatkozásban, hogy az alperes sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértést nem követett el, vagyis hogy a bírság kiszabása és összege tekintetében is megfelelően folytatta volna le az eljárást, és ennek következtében kellően indokolta volna a határozatát. Az I. rendű felperesi beavatkozó az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemnek megfelelően az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Fenntartotta, hogy a határozatban sérelmezett társadalmi célú hirdetés, illetve közérdekű közlemény nem sértette meg az Rttv. 15.§-ának
(2)bekezdésében foglalt rendelkezést. Az szankciót nem vonhat maga után. A társadalmi célú hirdetés közzétevője egyértelműen jól látható módon feltüntetésre került az által, hogy amennyiben segíteni kívánnak, adójuk 1%-át a ………………….. javára ajánlják fel. A kiszabott bírságot eltúlzott mértékűnek tekintette, e vonatkozásban az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Az alperes fellebbezésében az ítéleti rendelkezés Rttv. 25.§-a vonatkozásában a hatályon kívül helyezés mellett az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Előadta, hogy az ítéletben hivatkozott 2353/2007. (X.10.) számú alperesi határozatban a sportesemény jellegét nem ismerte el, a perbeli ügyben szereplő brazil táncos küzdősport-bemutató sportesemény jellege sem állja meg a helyét, azonban határozatában ezen álláspontja közvetlenül nem derül ki, indokolása hiányos. A fellebbezésekre az ellenérdekű felek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezések nem alaposak. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján helyes jogi következtetésre jutott, indokolásával a másodfokú bíróság egyetértett. Elírásnak tekintette az ítélet kötbér törlésére (helyesen mellőzésre) vonatkozó rendelkezést, ugyanis a határozatban kiszabott szankció nem kötbér, hanem bírság volt, ugyanakkor rendelkező része az alperesi határozat Rttv. 25.§-ának megsértésére alapított döntést érintően nem felelt meg a Pp. 339.§
(1)bekezdése előírt döntési formának, ezért jogsértés hiányában erre is kiterjedően az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. A felperes keresetében a határozatban kifogásolt hirdetés konkrét minősítésének hiányára nem hivatkozott, az I. rendű beavatkozóval együtt elfogadták, hogy az Rttv. 15.§-ának
(1)bekezdése szerint közérdekű közlemény közreadása történt. Az Rttv. 2.§ 16. pontjának a/ alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, erre tekintettel nem lehet méltányolni, hogy a közzétevő nem fizetett. A fellebbezésükben előadottakkal szemben, az Rttv. 15.§-ának
(2)bekezdése kimondja, hogy a közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A jogszabály kogens rendelkezésétől nem lehet eltérni, nem lehet félreérteni vagy úgy értelmezni, hogy a szöveg tartalmára vonatkozik a rendelkezés, és nem a közzététel alakiságára. A határozatban érintett felhívás közzétételekor a forrása egyértelműen megnevezve nem volt, ezáltal a jogsértés megvalósult. A perbeli esetben a határozat tartalmazza mindazokat a mérlegelési szempontokat, amelyre tekintettel a szankció kiszabása történt, felülmérlegelésre, így a bírság mérséklésére vagy mellőzésére nem volt lehetőség. A felperes és az I. rendű felperesi beavatkozó fellebbezései nem jártak sikerrel. Az alperes fellebbezése kapcsán a másodfokú bíróság mindenek előtt kiemeli, hogy a „ válaszd a mozgást" című sorozat capoeira sportágat bemutató részét az alperes a határozatában kulturális eseményt bemutató műsorszámnak tekintette, az Rttv. 25.§-ának megsértését abban látta megvalósulni, hogy a felperes a műsorszámot maga szervezte vagy szerveztette, így azért nem támogatható. A kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján az elsőfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ki szervezte a műsorszámot. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helyesen állapította meg, hogy nem a felperes volt a szervező, s miután az alperesi határozat szerint is a felperes sporteseményt közvetített, az Rttv. 25.§-ának b/ pontja alapján támogatást igénybe vehetett. A fellebbezési eljárásban az alperes tévesen hivatkozott más törvényi tényállásra, mint amire a határozatát alapozta, ezért új eljárás lefolytatására való kötelezésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a rendelkező részének pontosításával, a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján lényegében helybenhagyta. A fellebbezések nem jártak sikerrel, annak megállapítása mellett, hogy az elsőfokú eljárásban megítélt perköltségre és viselésére a fellebbezések nem terjedtek ki, a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának
(2), 81.§-ának
(1)és 83.§-ának
(1)bekezdése alapján úgy döntött, hogy a másodfokú eljárásban felmerült költséget a fellebbező felek és az I. rendű felperesi beavatkozó maguk viselik, míg a II. rendű felperesi beavatkozó követi az általa támogatott fél sorsát a Pp.83.§-ának
(1)bekezdése alapján. Az Rttv. 141.§-ának
(5)bekezdése szerint a felperes, valamint az alperes személyes illetékmentessége folytán a reájuk eső fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet (R.) 14.§-a alapján az állam viseli, míg az I. rendű felperesi beavatkozó a R. a 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles azt viselni. Budapest,
  1. évi május hó
  2. napján . Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.