Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat 3.B. 108/2006/
(3)bekezdése előírásainak, mert a lefoglalás során a szóbanforgó bűnjeltárgyat külön bűnjelcímkével nem látták el. A megyei bíróság ezt a hiányosságot pusztán szakmai hibának tekintette, és a zöld színű pólót a tárgyi bizonyítási eszközök köréből nem rekesztette ki; ugyanis jogellenes manipulációra utaló semmiféle adat nem merült fel. ──♦── A cselekmény távolabbi előzményeivel, a vádlott és a sértett életközösségének alakulásával kapcsolatos tényeket a megyei bíróság ... vádlott nyomozási vallomása, … és … tanú nyomozati vallomása, valamint a Salgótarjáni Városi Ügyészség B.348/
- számú, illetve a Salgótarjáni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának 1015/
- bü. számú nyomozást megszüntető határozata alapján állapította meg. ... elmondta, hogy a …-ral kötött házasságát a bíróság 1994-ben felbontotta, 2000ben pedig élettársi kapcsolatot létesített …-ral. A házasságából született … nevű gyermeke eltartásáról és a neveléséről élettársával közösen gondoskodtak. … tanú szerint ... „ rendesen eljárt dolgozni, törődött a családjával, és ő tartotta el …t, illetve annak fiát”. … előadta: többször előfordult, hogy a vádlott és a sértett veszekedtek; noha ... is „megitta a magáét”, a vádlott elég gyakran berúgott, igen gyakran látta őt a faluban részegen. … tanú pedig úgy jellemezte a vádlottat és a sértettet, hogy „mindketten italozó életmódot folytattak, s ez köztudomású volt a faluban”. A Salgótarjáni Városi Ügyészség a fentiekben írt nyomozást megszüntető határozatának tényállásából kitűnik, hogy
- február 10-én a 20 óra 10 perc körüli időben az … lakásuk konyhájában az élettársak között ismét egy érzelmileg túlfűtött heves vita bontakozott ki; a veszekedés során a sértett és a vádlott dulakodtak egymással, a dulakodás során tisztázhatatlan körülmények között ... a sértettet egy fekete nyelű konyhakéssel mellkason szúrta. A bántalmazás eredményeképpen a sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el.
- július 3-án, egy héttel a vádbeli cselekmény előtt pedig a sértett bántalmazta ....t. Az esetnek a már említett … és … volt a szemtanúja. A tanúk előadták: az … élelmiszerbolt előtt mindketten ittasan veszekedtek. ...elvette a vádlott pénztárcáját, majd felszólította „menjen haza, mert még nincs megfőzve”. Ezután ... megütötte ...-t oly módon, hogy a vállára esett, kificamodott a válla, és az orra is vérezni kezdett. A cselekmény aznapi előzményeivel összefüggő tényeket a megyei bíróság ... vádlott, … és … tanúk vallomása alapján határozta meg. ... előadta, hogy a vádbeli napon a délelőtt folyamán 2 üveg sört, délután pedig 6 dl bort fogyasztott el. Amikor élettársa, ... a 17 óra körüli időben hazajött a munkából, és őt televízió nézés közben az ágyban fekve találta, szóvá tette neki: miért fekszik egésznap és miért nem főzött semmit, majd mintegy negyedóra múlva kerékpárra ült és eltávozott a lakásból. … pedig arról számolt be, hogy ... a vádbeli napon 17 óra 15 perc körüli időben egyedül érkezett a kocsmába, pizzát és sört fogyasztott, majd a játékgépen kezdett el játszani. Mivel veszített a játékon, a játékgépet többször megütötte és a hangosan káromkodott; kb. 22 óra volt, amikor ... fizetett és eltávozott az italboltból. … tanú a sértett italfogyasztását illetően előadta, hogy ... 4-5 üveg sört és 2-3 féldeci rumot fogyasztott el. A játékgépezés során a sértett olyannyira idegessé vált, hogy többször rá kellett szólnia, ennek hatására a sértett lehiggadt. ──♦── Ami a vádbeli cselekmény konkrét lefolyását illeti, a vádlott nem ismerte el büntetőjogi felelősségét a történtek miatt; a nyomozás során mindvégig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Első nyomozati vallomásában előadta: amikor a sértett a fél 11 körüli időben ittasan hazatért, ő már az ágyban pihent. A sértett fölé hajolt, elkezdte fojtogatni őt - ennek folytán a nyakán karmolási nyomok keletkeztek -, majd a haját húzta. Miután sikerült a sértettet magától eltolni kiment a konyhába, ám ...utána ment és a konyha és az előszoba közötti ajtófélfához szorította és ököllel orron ütötte, amelytől az orra vérezni kezdett. Ezután kimenekült az udvarra, ahol „le-fel rohangált”. Az udvaron tartózkodván hallotta, hogy fia, ... és a sértett között a konyhában „hangos szóváltás” alakult ki. Amikor 5-10 perc múlva „a hangoskodás megszűnt” visszament a konyhába, ahol azt tapasztalta, hogy a „sparhelt előtt fél méternyi átmérőjű vértócsa van, … pedig benn a szobában térdel a szőnyegen. … a konyhában volt, a konyha közepén idegesen járkált.” A fia kezében semmit sem látott. Ekkor szólt a fiának, hogy értesítsék a mentőszolgálatot, mivel nagyon fájt a válla, „ az teljesen ki volt fordulva … szorításától.” A fiát nem kérdezte meg, hogy mi történt, hogyan került a vértócsa a konyhába, és a sértettet sem nézte meg, bár látta: a rajta lévő rövid ujjú, fehér színű póló elölről véres. Gondolt ugyan arra, hogy a sértett „talán meg lett szúrva”, de az nem merült fel a tudatában, hogy ő ebbe bele is halhat. Miután a mentő beszállította őt és a fiát a kórházba, ahol a vállsérülését ellátták, fiával együtt édesanyja lakására mentek és ott töltötték az éjszakát. Amikor a 7 óra körüli időben hazatértek …-re, azt látták, hogy a sértett „térdelő helyzetben van még mindig leborulva a szőnyegre és meg sem mozdul.” Ekkor már felmerült a tudatában az, hogy a sértett meghalhat. Ezután felmosta a konyhában a linóleumról a vért, letörölte az ajtófélfán lévő vérszennyeződést, és elmosta a konyhaszekrényen lévő fanyelű, véres kenyérvágó kést és azt a konyhaasztalra tette, majd felhívta a rendőrséget, illetve intézkedett a háziorvos értesítéséről. /nyomozati iratok 941-
- oldal/ A
- július
- napján megtartott kihallgatása során a fentiekben részletezett vallomását részlegesen módosította: vallomása szerint, amikor fia, ... és a sértett dulakodott, valóban kiment az udvarra, de „pár perc múlva” visszatért a konyhába, ahol észlelte: „… kezében tartja a kést, a kezét felemeli, de a konkrét szúrást” nem látta. ... ekkor a földön feküdt, de arra nem emlékezett, hogy milyen testhelyzetben. Ekkor ...„ hajolt hozzá lefelé, jobb kezében tartotta a kést, mivel ő is jobbkezes.” /nyomozati iratok
- oldal/ ... a
- július
- napján foganatosított kihallgatása során részletesen nyilatkozott arra nézve, hogy a cselekmény helyszínén lefoglalt ruházati tárgyakat a bűncselekmény napján ki viselte, és azok hogyan véreződhettek össze. /nyomozati iratok 959-
- oldal/ Kihallgatása során elmondta: „A 12/d szám alatt lefoglalt férfi fehér színű trikót én viseltem aznap este, valószínűleg az én orromból származó vér lehet rajta … Valószínűleg a dulakodás közben kerülhetett rám … vére.” /nyomozati iratok
- oldal
- bekezdés/. „A 12/f. szám alatt lefoglalt zöld színű rövid ujjú póló az én tulajdonom, azon a napon éjszaka viseltem, amikor ... meghalt. Valószínűleg ezen is ... vére van. Ez ott a konyhában a dulakodás közben véreződött össze, de hogy hogyan, részleteiben nem tudom sajnos megmondani.” /nyomozati iratok
- oldal
- bekezdés/ „A 12/g. tételszám alatt lefoglalt női fehérnemű az én tulajdonom, amit akkor este viseltem, amikor ... meghalt. Ez is szintén a dulakodás közben véreződött össze. Akkor már bizonyosan megsebesíthette őt a …, amikor még mindig erősen jött nekem és valószínűleg akkor lett tőle véres a ruházatom.” /nyomozati iratok
- oldal
- bekezdés/ „A 12/i. tételszám alatt lefoglalt fehér női melltartó az én melltartóm. Akkor, amikor ... meghalt, viseltem ezt a melltartót, gondolom, hogy átázott a póló és a trikó alatt, ami rajtam volt.” /nyomozati iratok
- oldal
- bekezdés/ Arra a vizsgálói kérdésre, hogy a fenti ruházati tárgyak hogyan kerültek a dobozba, illetve ki tette azokat a lakatlan részben lévő dobozba, a terhelt azt válaszolta: „Én összefogtam az egészet egy csomóba, ami volt a fotelben és kivittem a dobozba.” /nyomozati iratok
- oldal/ A nyomozati iratok
- oldalán írtak szerint a 12/d tételszám alatt lefoglalt fehér színű férfi trikóval kapcsolatban a vádlott azt nyilatkozta: „Rajtam is volt ilyen póló, de …-nak is van ilyen pólója. Aznap rajta is volt ilyen.” /nyomozati iratok
- oldal
- bekezdés/. A nyomozás során a vádlott a bűnjelként lefoglalt ruházati tárgyak viselésével kapcsolatban korábbi vallomását megváltoztatva, az alábbiakat adta elő: „A pólót … viselte. 10-én reggel mindketten vettünk fel trikót, … is és én is. És ez …-on maradt egész nap. Én viszont amikor hazaértem dél körül, akkor levetettem magamról a fehér trikót, és a zöld pólót vettem fel magamra.” Arra a vizsgálói kérdésre, miszerint „ezt eddig miért nem mondta”, a vádlott azt válaszolta: „Mert én szentül hittem, hogy a fehér trikó is rajtam volt. Erre most emlékeztem vissza, hogy én ruhát cseréltem. Tehát amikor hazajöttem, a sör megivása után lefeküdtem. Ekkor vettem le a fehér trikót, és amikor az ágyból felkeltem, akkor vettem fel a zöld pólót. Ezek most ugrottak be, ezek most jutottak eszembe.” /nyomozati iratok
- oldal utolsó 5 bekezdés/. Az imént említett ruházati tárgyakkal kapcsolatban elmondta: miután azokat fia és ő levetette, egy csomóba fogva kivitte azokat a „lakatlan lakrészbe” és egy dobozban helyezte el. /nyomozati iratok
- oldal/ A
- augusztus
- napján tartott kihallgatása során kijelentette: „Nem emlékszem rá, hogyan került vér a ruháimra. Kés nem volt a kezemben, én nem szúrtam meg ...t”. /nyomozati iratok
- oldal/ A
- november hó
- napján megtartott nyomozati kihallgatásán előadta: amikor …-ral a konyhában dulakodtak, „már ki volt ficamodva a válla, mert az még a szobában ficamodott ki. Ekkor már ... nem bírta nézni, hogy mi történik, és a segítségemre sietett. Véleményem szerint ... megszúrta ...-t, valószínűleg azért szúrta meg többször is, mert a … egyáltalán nem akarta abbahagyni a támadást velem szemben. Ezután ... Krisztán felé támadt, én előkaptam egy nyújtófát, vagy kétszer a hátára vágtam …-nak a bal kezemmel, már ahogy azzal bírtam, hogy ...-t hagyja békén. Ezután már tulajdonképpen csak annyi történt, hogy … saját lábán bement a szobába, ott letérdelt a szőnyegre, a mellkasát szorította. Ezután már nem szólt semmit”. /nyomozati iratok
- oldal/ ──♦── A megyei bíróság a megismételt eljárás során egyesített igazságügyi orvos- és nyomszakértői vélemény beszerzését rendelte el. Az egyesített igazságügyi orvos- és a nyomszakértői vélemények /
- és
- sorszámú egyesített vélemények/ részletesen kitérnek arra, hogy a sértett egyes sérüléseinek a sértett által viselt trikó mely anyagfolytonosság-megszakadásai felelnek meg. A szakértők rámutattak arra, miután az események során a sértett testén a pólója elmozdulhatott, csak valószínűségi vélemény adható. Az áttekinthetőség és a szemléltetés érdekében a szakértők a megállapításaikat táblázatba foglalták /
- sorszámú szakértői vélemény
- oldal/. Hangsúlyozták: a sérülések jellegzetességeit és a sértett trikóján lévő anyagfolytonosság-hiányokat figyelembe véve, a sértett és az elkövető /vagy elkövetők/ egymáshoz viszonyított testhelyzete pontosan nem határozható meg, mert például egy háton lévő sérülés a sértett álló, előre hajló, guggoló vagy hason fekvő testhelyzetében egyaránt létrehozható. A szakértő szerint a szívtájéki sérülésből sem lehet következtetést levonni az elkövető és a sértett egymáshoz viszonyított testhelyzetére, az ugyanis „szemből, oldalról, hátulról egyaránt létrehozható.” Dr. Berecz András szakértő szerint a sértett valamennyi sérülését okozhatta egy átlagos termetű és fizikumú 13 éves fiú, így ... is. A szakértők szerint nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy ... sértett sérüléseit ... vádlott vagy ... okozta. A sérülések jellegzetességeit és a szóba jöhető elkövetők fizikai adottságait figyelembe véve, a sérüléseket okozhatta bármelyik személy, illetve az sem zárható ki, hogy a sérüléseket két személy okozta. Leszögezték: „orvosszakértői és nyomszakértői szempontból a sérülések keletkezése vonatkozásában bármelyik személy, illetve a bűnjelként vizsgált kések bármelyike, valamint a személyek és a kések bármelyik kombinációja szóba jöhet”; a sértett és az elkövető /elkövetők/ egymáshoz viszonyított testhelyzete - dinamikus mozgásuk folytán - pontosan nem határozható meg; arra sem lehet nyilatkozni, hogy a sérüléseket jobb vagy bal kézzel okozták-e. A nyomozás során dr. Egyed Balázs igazságügyi hemogenetikus szakértő nyilvánított szakvéleményt. Minthogy a szakértő az intézetből eltávozott, a megyei bíróság Pádár Zsolt igazságügyi szakértőt idézte meg a tárgyalásra, aki a tárgyaláson az írásban előterjesztett szakvéleményt több tekintetben kiegészítette /
- sorsz. tjkv. 56-
- oldal/. Részletezte, hogy a vádlott és ... által viselt egyes ruházati tárgyakon milyen jellegű vérszennyeződések voltak, és azok hogyan kerülhettek az egyes bűnjeltárgyakra. Rávilágított arra, hogy az azonos ruházati tárgyakon is lehetnek külön az egyik és külön a másik személytől származó DNS minták, ám de lehet még a kettő keveredése is. A kevert minták esetében lehetséges, hogy az egyik személynek a vére, a másik személynek pedig egyéb biológiai anyaga keveredik egymással. Azt sem lehet különválasztani - mutatott rá Pádár Zsolt szakértő -, hogy melyikük a vérből származó és melyik a viselésből származó genetikai-profil alkotórész. Két különböző biológiai anyagmaradvány keveredése esetén, ha az egyik mennyisége sokszorosan felülmúlja a másikat, akkor egy bizonyos koncentráció tartomány fölött, csak az egyikből származó genetikai profil mutatható ki. A megyei bíróság az egyesített orvos- és nyomszakértői vélemény kiegészítését rendelte el. A szakértők feladatát képezte annak megállapítása, hogy az egyes bűnjelként lefoglalt ruházati tárgyakra milyen módon került vérszennyeződés. A szakértők rámutattak arra, hogy az egyes ruházati tárgyakon lévő vérszennyeződések morfológiai vizsgálata az iratok között található fényképfelvételek alapján nem minden esetben lehetséges, ezért az egyes ruházati tárgyakon lévő vérminták morfológiai jellegzetességeinek meghatározásánál támaszkodtak a hemogenetikus szakértői vélemény leírására. Egyetértettek a hemogenetikus szakértővel abban, hogy a cseppenéses és a freccsenéses vérszennyeződések esetén nincs közvetlen érintkezés a kiindulási felület és a felfogó felület között, míg elkent vérszennyeződés esetén a kiindulási felület és a felfogó felület közvetlen érintkezik. Ez az érintkezés lehet a személy és a felfogó tárgy között, de lehet az is, hogy egy már vérrel szennyezett tárgy érintkezik a másik tárggyal, létrehozva azon az elkent vérfoltot. Egyetértettek a hemogenetikus szakértővel abban is, hogy más morfológiai jele van annak, ha az érintkezés beszáradt vérrel történik és más akkor, ha friss, nedves a vérszennyeződés. Minthogy a cselekmény
- július 10-én az éjszakai órákban történt, a
- sorszámmal és alszámokkal jelölt bűnjeltárgyakat pedig július 11-én a délutáni órákban foglalták le a nagy méretű kartondobozból, ebből eredően, ezek a ruhaneműek még nedves, vérrel szennyezett állapotban kerülhettek a dobozba. Ennélfogva meg volt a lehetősége annak, hogy az elkent vérszennyeződések egy része a dobozban egymással érintkezve kenődjön az egyik ruhaneműről a másikra. A cseppenéses és a freccsenéses vérszennyeződések természetszerűleg nem ilyen nem ilyen közvetlen érintkezés útján jöttek létre. Orvos- és nyomszakértői szempontból elfogadhatónak tartották, hogy a zöld színű pólón lévő elkent cseppenésesnek leírt vérszennyeződések dulakodás közben kerültek a ruhadarabra. Ugyancsak megfelel a vádlott elmondásának az, hogy a vértől szennyezett felső ruházat /zöld színű póló/ vérrel való átivódása után szennyeződött a melltartója, illetve az alsónadrágjának az eleje is. Ám az sem zárható ki, hogy ezeken a ruházati tárgyakon lévő vérszennyeződések egy része a dobozban történt együttes elhelyezés során kerültek a ruházati tárgyakra. A 24-es számmal jelölt zöld színű pólóról biztosított minták közül, az elejéről biztosított minta /24/l./ ...-tól származik, a jobb vállrészről származó minta /24/2./ kevert jellegű volt, míg a hát közepéről biztosított 3 db tűfejnyi minta /24/3./ ...-tól származik. Minthogy a zöld színű pólón lévő mintákban egyaránt szerepel ... és ... DNS-e is, ezért a szakértők elfogadhatónak tartották ... azon előadását, amely szerint az események során az orra is vérzett. Azzal kapcsolatban, hogy a póló hátuljára hogyan került a vádlott vére, a szakértők nem tudtak megfelelő magyarázatot adni; annak a lehetőségét vetették fel, hogy esetleg a dobozban történt közös elhelyezés során kerülhetett a vérszennyeződés oda. A női alsónadrágról biztosított minták egyike ...-tól származik /25/2./, míg a másik /25/1./ kevert minta, ami ... és ... DNS-ének keveredéséből származik. ./. Az igazságügyi orvos- és nyomszakértő egyetértett a hemogenetikus szakértővel abban, hogy ez nem feltétlenül jelenti a vérszennyeződések keveredését, mivel a vér és az egyéb biológiai anyag is keveredhet. Nem bizonyítható tehát, hogy az alsónadrágon lévő vérszennyeződésekben ... vére is szerepel, az lehet ... egyéb sejtszármazéka /például bőrhámsejt vagy hüvelyváladék/ is. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő a tárgyaláson előadta: abból, hogy a vádlott ruházati tárgyain a sértett vére volt kimutatható, a testközeliségre lehet következtetést levonni. „Itt egy dulakodás vagy megfogás mindenképpen véleményezhető.” /
- sorsz. tjkv.
- és
- oldal/ A szakértők szerint a bűnjelként lefoglalt kések közül a
- sorszám alatt jelölt zöld műanyag nyelű késen 1 db tűfejnyi „vérre gyanús szennyeződés” volt, míg a
- számmal jelölt világos barna fanyelű késen „szabad szemmel is látható 4 db vérszennyeződés terület volt; a késeken lévő vérszennyeződés mindegyike ...-tól származott. ──♦── Megvizsgálva a vádbeli cselekmény közvetlen előzményeivel és konkrét lefolyásával kapcsolatos bizonyítékokat, sajátossága az ügynek, hogy § a vádlotton és az elhalt sértetten kívül csak a vádlott fia, gyk. ... tartózkodott a cselekmény helyszínén, a cselekménynek tehát érdektelen szemtanúja nem volt; § a vádlott, bár a vallomását többször megváltoztatta, de mindvégig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését; § minthogy ... a megismételt eljárás során megtagadta a vallomástételt, korábbi vallomásai bizonyítékként nem voltak értékelhetőek, azokat figyelmen kívül kellett hagyni /más kérdés: ...vallomásait ettől függetlenül is ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok köréből, mivel - amiként azt a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében kimutatta -, a nyomozás és a korábbi bírósági eljárásban nem tartották meg a gyermekkorú hozzátartozó kihallgatására vonatkozó perrendi szabályokat/; így a vádlott bűnösségére nézve közvetlen bizonyíték nem állt rendelkezésre. Erre figyelemmel a megyei bíróság a vádlott nyomozati vallomásait összevetette az ügy egyéb bizonyítékaival, és behatóan vizsgálta, hogy a vádlotti vallomás tartalmaze kizárható, nem cáfolható, illetve elfogadható mozzanatokat. Tapasztalatai tény ugyanis, hogy ugyanazon személy vallomásában egymás mellett igaz és valótlan állítások is előfordulhatnak, ezért a logikus gondolkodás szabályai szerint az egyes állítások hitelességét csak a külső tényekkel, az egyéb, kétségtelen hiteleségű bizonyítékokkal összevetve lehet ellenőrizni. Miután az ügyben objektív jellegű bizonyítási adatok: tárgyi bizonyítékok, orvosszakértői, nyomszakértői és hemogenetkius szakértői vélemények rendelkezésre álltak, a megyei bíróság vizsgálta: ezekből a bizonyítékokból egymással és a vádlott vallomásával egybevetve ténybeli következtetéssel kétséget kizáró módon, bírói bizonyossággal rekonstruálható-e a perbeszédben fenntartott, a vádlott bűnösségének alapjául szolgáló tényállás. A megyei bíróság ... sértett testmagasságával és testalkatával kapcsolatos tényeket a boncjegyzőkönyv adatai /nyomozati iratok I kötet
- oldal/, ... vádlott testmagasságával és testsúlyával kapcsolatos ténybeli adatokat pedig az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény adatai /nyomozati iratok II. kötet
- oldal/ állapította meg. ... testmagasságával és testsúlyával kapcsolatos adatokat pedig dr. Szigyártó Zsuzsanna igazságügyi pszichológus szakértő nyilatkozata alapján határozta meg /Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf. 508/2005/
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal, illetve Nógrád Megyei Bíróság
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvének
- oldala/. A pszichológus szakértő a korábbi eljárásban a Fővárosi Ítélőtáblán előadta, hogy ... a szakértői vizsgálat idején 3-5 cm-rel volt alacsonyabb és 5-10 kg-mal volt könnyebb, de fizikai felépítése megfelelt egy átlagos 13 éves fiúénak. A másodfokú bíróság tanácsának elnöke megállapította, hogy ... kb. 175 cm magas és 60 kg testsúlyú. A fenti adatokat egybevetve állapította meg a megyei bíróság, hogy a cselekmény elkövetésekor a gyk. tanú mintegy 170 cm magas és 50-55 kg súlyú volt. A megyei bíróság ítélkezése alapjául maradéktalanul elfogadta dr. Berecz András és dr. Juhász Tamás szakértőnek a sértett külső és belső sérüléseinek elhelyezkedésével, jellegével, a szúrcsatorna hosszával és irányával, a kifejtett izomerő mértékével, a halál okával kapcsolatban kellően megokolt szakvéleményét /nyomozati iratok 327-
- oldal/. Ami a vádbeli cselekmény közvetlen előzményeit illeti, a megyei bíróság elfogadta a vádlott azon vallomását, mely szerint amikor a vádbeli estén a sértett hazatért, fojtogatta, a haját húzta, orrba vágta, majd pedig az ajtófélfának szorította. A vádlott vallomását ugyanis dr. Berecz András igazságügyi orvos-szakértő szakvéleménye lényegében alátámasztotta. A szakértő megállapítása szerint a sértett sérülései létrejöhettek a vádbeli napon az általa elmondott módon. A vállizület ficama létrejöhetett a dulakodás közben, míg a nyak hámkarcolásos sérülései keletkezhettek a nyak megragadása során. A nyak két kisebb hámkarcolása származhat a vádlott nyakának megragadása következtében; a megragadásnak bevérzéses nyomai azonban nem voltak; ez arra utal - állapította meg a szakértő -, hogy a nyak megragadása nem történhetett erőteljesen. A szakértő nem zárta ki, hogy a sértett a vádlottat az ajtófélfához szorította. Bár ezzel összefüggő sérülést nem észleltek a sértett testén, a szakértő megítélése szerint az ajtófélfának való szorítás következtében nem kell szükségképpen sérülésnek létrejönnie. Minthogy a cselekmény előtt egy héttel a sértett a vádlott orrát eltörte, és a vádbeli napon is megütötte, a szakértő szerint az egy héttel korábbi orrcsonttörés könnyebben okoz egy újabb vérző sérülést, „a nem teljesen begyógyult csonttörés” egy újabb ütés hatására könnyebben bevérzik. Ami pedig a cselekmény konkrét lefolyását és a cselekmény elkövetőjének /elkövetőinek/ kilétét illeti, nyilvánvaló, hogy a sértett a sérüléseit önmagának nem okozhatta, csak azok a személyek jöhetnek szóba elkövetőként, akik a vádbeli időben a lakásban tartózkodtak. Minthogy a vádbeli időben csak a vádlott és gyk. ... voltak a lakásban, az ölési cselekményt elviekben ők követhették el. Bár ... a cselekmény idején még gyermekkorú, 13 éves volt, az aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a sérülések jellegzetességeit és ... fizikai adottságait figyelembe véve, a cselekményt ... akár egyedül is végrehajthatta. A cselekményt tehát vagy ... vádlott vagy gyk. ..., vagy pedig ... és gyk. ... együttesen hajtotta végre. Kétségtelen: mindkét személynek lehetett indítéka a cselekmény elkövetésére, hiszen az ittas sértett bántalmazta ..., ...- aki már korábban tisztázatlan körülmények között megszúrta a sértettet -, akár késsel is védekezhetett a sértett támadása ellen, illetve ...az anyja védelmében - akár külön, akár anyjával közösen -késsel összeszúrkálhatta a sértettet. A fentieket figyelembevéve a köznapi szemlélet számára bizonyos fokig valószínű és életszerű, hogy mindkét személy részt vett a sértett késsel történő bántalmazásában. Ámde, az életszerűségre és a valószínűségre hivatkozással, konkrét bizonyítékok hiányában a vádlott bűnösségét megállapítani nem lehet. Márpedig az ügyben olyan bizonyíték, amely a vádlott bűnösségét kétséget kizáró módon igazolná, nem merült fel. A vádlott bűnösségét alátámasztó tartalma ugyanis egyetlen - a fentiekben már részletezett, kellőképpen megokolt, és meggyőző, ennélfogva hiteltérdemlőnek elfogadott - szakértői véleménynek sem volt. § Az aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a sértett sérüléseit a 13 éves gyk. ...- cselekménykori fizikai fejlettségét és testalkatát figyelembe véve - is létrehozhatta. A sértetti sérülések jellegzetességei /a sérülések elhelyezkedése, a szúrcsatorna hossza, iránya/ és a sértett trikóján rögzített anyagfolytonosság-megszakítások jellegzetességeit is figyelembe véve - a megfelelően megindokolt egyesített orvosszakértői és nyomszakértői vélemény szerint - nem lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a sértett sérüléseit a vádlott, gyk. ... vagy esetleg mindkettő hozta létre. Ebben az alapvető kérdésben a szakértők még a valószínűség szintjén sem tudtak nyilatkozni (
- sorszámú tjkv.
- oldal). § Noha Berecz András igazságügyi orvosszakértő és Molnár Ferenc nyomszakértő véleménye szerint a bűnjelként lefoglalt 3 db konyhakés bármelyikével - akár mindhárommal is - létrehozhatták a sértett sérüléseit, a megyei bíróság mérlegeléssel tényként azt állapította meg, ahogy a sérüléseket a 9./ tételszám alatt lefoglalt 23,5 cm hosszúságú zöld színű késsel, illetve a 10./ tételszám alatt lefoglalt 26.5 cm hosszúságú fanyelű késsel hozták létre; a hemogenetikus szakértő ugyanis ezeken a késeken mutatta ki a sértett vérét. Abból, hogy két kést használtak fel az ölési cselekménynél, bizonyos fokig valószínű, hogy a cselekménynek kettő elkövetője volt, ámde ezt ténybeli következtetéssel, ítéleti bizonyossággal megállapítani nem lehet. A ténybeli következtetés, mint logikai művelet, ugyanis csak akkor helyes - és lehet a tényállás alapja -, ha eredményeképpen kizárólag egyetlen megoldásra lehet jutni, s fel sem merülhet, hogy a kiindulási alapként elfogadott tényből /tényekből/ más eredmény is következhet. Abból a tényből, hogy a sértettet két darab konyhakéssel szurkálták össze, nem következik minden más lehetőséget kizáróan, hogy a cselekménynek két elkövetője volt. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság a Bf.III.1363/1994/3.számú ítéletében már rámutatott, nem kizárt, hogy egy személy - eszközöket váltva - két vagy akár több eszközzel is bántalmazzon valakit, s a hasonló ügyekből nyert tapasztalat alapján leszögezhető: ilyen eset gyakran meg is történik. Abból tehát, hogy a bűncselekménynek két eszköze volt, még nem nyílik következtetési alap annak bizonyosságerejű megállapítására, hogy a bűncselekményt két elkövető hajtotta végre. A vádbeli esetben sem zárható ki ugyanis, hogy az elkövető, akár a vádlott, akár az gyk. ..., - pontosan már nem tisztázható okból - a konyhakéseket váltogatva oltotta ki a sértett életét. § Abból, hogy …-nak a cselekménykor viselt ruházati tárgyain a hemogenetikus szakértő a sértett vérét mutatta ki, /cseppenéses, freccsenéses vérszennyeződéseket mutatott ki/, kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a vádlott ölte meg a sértettet vagy részt vett az ölési cselekményben. A vérszennyeződés tényéből csak arra nyílik következtetési alap - amint arra az egyesített igazságügyi orvosszakértői és nyomszakértői vélemény meggyőzően rámutatott -, hogy a cselekmény azon szakaszában, amikor a sértettnek már vérző sérülései voltak, a vádlott a sértett közvetlen közelében, „testközelben” tartózkodott (
- sorszámú tjkv.
- oldal). A szakértői bizonyítás tükrében a megyei bíróság megítélése szerint nem cáfolható a vádlott védekezése, bár a vádlott a nyomozás során a vallomását többször megváltoztatta, kiegészítette és pontosította, az eljárás során nem merült fel olyan objektív adat, amely a vádlott következetes vallomását, miszerint egy esetben sem szúrta meg a sértettet, megcáfolta volna. A vádlott előadását nem rontja le, a szavahihetőségét nem cáfolja meg a poligráfos szaktanácsadói nyilatkozat sem. A
- július
- napjától hatályos Be.
- §-ának /2/ bekezdése értelmében nyilvánvaló, hogy a szaktanácsadói nyilatkozat nem szakértői vélemény, hanem csupán okirat, amely tárgyalás anyagává tehető. A poligráfos vizsgálat „a nyomozás során használt, orientáló jellegű módszer eszköze, és csupán a terheltnek felrótt cselekménnyel kapcsolatos vallomástétel során észlelt élettani adatok rögzítésével, közvetetten és általában legfeljebb valószínűsítő jelleggel szolgáltat tájékoztató adatokat”. /Legfelsőbb Bíróság Bkf. II.1104/2005/
- szám/ A poligráfos szaktanácsadói vélemény szerint az általános kérdések tesztje tekintetében a regisztrált fiziológiai változásokat alapul véve, a vádlott nem adott megtévesztő választ /
- kérdés/. A
- és a
- pontokban megjelölt kérdésekre adott válaszainak őszintesége vagy megtévesztő volta nem dönthető el. A feszültségcsúcs teszt körében pedig a vádlottnál a legerősebb reakciókat akkor regisztrálták, amikor a cselekmény elkövetésénél az egy kés felhasználása került szóba. /nyomozati iratok
- oldal/. A megyei bíróság megítélése szerint a feszültségcsúcs tesztre adott válasza a vádlottnak nem megtévesztő, mert az összhangban állt a nyomozati vallomásával. Nyomozati vallomásában ugyanis a vádlott több esetben burkoltan a fiát terhelte a bűncselekmény elkövetésével (azt állította, hogy ... közvetlenül a sértett közelében tartózkodott és a fanyelű kést tartotta a kezében, bár a szúrás mozzanatát nem észlelte). A vádlott vallomását és a szakértői vélemények adatait egybevetve és mérlegelve, a bizonyítékok szűkös volta miatt, bírói bizonyossággal a cselekmény konkrét lefolyását megállapítani nem lehetetett, mint ahogy azt sem, hogy a bűncselekményt ki követte el, illetve a bűncselekménynek hány elkövetője volt. Ezért a megyei bíróság csak valószínűségi jellegű és alternatív tényállást állapíthatott meg. A konkrét bizonyítékok hiányát ugyanis feltételezésekkel nem lehetett pótolni. Nyilvánvaló - ez a bírói tényállás megállapításának elemi szabálya -, hogy a ténybeli következtetés alapján olyan körülményt, amelyet a bizonyítékok csupán valószínűsítenek /legyen a valószínűség bármely nagy fokú is/, tényként megállapítani nem lehet. A fentieket alapul véve, a megyei bíróság a tényállásban azt rögzítette, hogy vagy a vádlott, vagy fia, gyk. ... vagy pedig gyk. ... és ... vádlott közösen - ez a kérdés a büntetőeljárás során ítéleti bizonyossággal nem volt tisztázható -, mintegy 20 alkalommal a rendelkező részben megjelölt, elkobozni rendelt konyhakésekkel megszúrta a sértettet. A tényállás tehát az elkövető (elkövetők) kilétét illetően három alternatívát tartalmaz: · Azt, hogy a bűncselekményt a vádlott önállóan követte el, valószínűsíti az a körülmény, hogy a vádlott a sértettet már egy korábbi esetben is megszúrta ezen cselekmény előtt, közvetlenül a cselekmény előtt a sértett bántalmazta a vádlottat, illetve az a körülmény, hogy a vádlott ruházati tárgyain viszonylag nagy kiterjedésű, a sértettől származó, cseppenéses, illetve freccsenéses vérszennyeződéseket rögzítettek. . · Gyk. ... egyedüli elkövetői minőségre utal az a körülmény, hogy ...-ra, bár burkoltan, de a vádlott a nyomozás során terhelő vallomást tett /azt állította, látta, amint gyk. ... a sértett mellett tartózkodott és kés volt a kezében/, … háziorvos pedig előadta: arra a kérdésére, hogy a sértettet ki bántalmazta, a vádlott azt állította, hogy a sértettet „a fia szúrta meg” /
- sorsz. tjkv.
- oldal/, s ugyanezt a nyilatkozatot tette a vádlott a helyszínre érkező rendőröknek is /nyomozati iratok 83-
- oldal/. Végezetül gyk. ... elkövetői minősége mellett szól az is, hogy a cselekménykor viselt ruházati tárgyain a sértettől származó cseppenéses freccsenéses vérszennyeződéseket találtak. /A sértettől származó vérszennyeződéseket rögzítettek a szürke színű melegítő alsóján, fehér atléta trikóján, zokniján, az edzőcipőjén és a fekete színű ingén. /nyomozati iratok
- oldal/ · Azt a lehetőséget pedig, hogy a cselekménynek két elkövetője volt, a vérrel szennyezett két darab konyhakés, tehát a két eszköz, valamint a vádlott és ... cselekménykor viselt vérrel szennyeződött ruházati tárgyai valószínűsítik. A megyei bíróság a cselekmény lefolyását egyebekben a vádlottnak a kétség kívül több tekintetben aggályos, ámde az objektív bizonyítékok tükrében nem cáfolható vallomása alapján állapította meg. A vádlotti vallomás alapján rögzítette azt, hogy ... észlelvén anyja sértett által történő bántalmazását, indulatba jött, az anyja védelmére kelt és ennek eredményeképpen a sértett és a 13 éves gyermek között dulakodás alakult ki. A vádlott vallomását figyelembe véve, nem volt kizárható, hogy a ... sértett és ... között történt dulakodás tartama alatt a vádlott rövid időre elhagyta a lakást és kirohant az udvarra, amiként az sem, hogy a vádlott a fiát támadó ... sértett mögé kerülve, egy nyújtófával kisebb ütéseket mért a sértett hátára. Dr. Berecz András szakértő ugyan előadta, hogy a sértett hátán olyan bevérzéses sérüléseket, amely nyújtófával történő ütlegelésre utaltak volna, nem találtak, ám rámutatott arra is, hogy kisebb erejű ütések esetén nem feltétlenül keletkeznek szemmel látható sérülések. Nem volt tehát kizárható az, hogy a vádlott kisebb erejű ütéseket mért a sértett hátára. A bizonyítékok szűkössége folytán nem volt meghatározható a szúrások és az elszenvedett sérülések sorrendisége, időbeli tartama, és az a kérdés, hogy az egyes szúrások leadásakor a sértett és az elkövető /elkövetők/ egymáshoz képest milyen testhelyzetben voltak és milyen mozgást végeztek. A bűncselekmény utáni mozzanatokat, azt, hogy a több sebből vérző sértettet a vádlott és gyk. ... magára hagyta, és vállficamának ellátása érdekében a vádlott fiával mentővel bement a kórházba, ... vallomása, illetve … és … tanúk előadása, mint egybehangzó bizonyítékok alapján határozta meg. A vádlott személyiségjegyeivel kapcsolatos tényállási mozzanatokat Komóczi Mihály, az elmeállapotával és beszámítási képességével, valamint a cselekménykori ittasságával kapcsolatos tényeket pedig dr. Béla Árpád igazságügyi orvosszakértő aggálytalan véleménye alapján állapította meg. ... tanú, aki a megismételt eljárás során a vallomástételt megtagadta /s így korábbi vallomásait ki kellett rekeszteni a bizonyítékok köréből/, a nyomozás során dr. Szigyártó Zsuzsanna igazságügyi pszichológus szakértő jelenlétében tett vallomást. A gyermekkorú tanú ténybeli előadásait az igazságügyi pszichológus szakértő véleményébe beépítette, és a történeti eseményeket részletekbe menően értékelte. Erre figyelemmel a megyei bíróság az igazságügyi pszichológus szakértői véleménynek az eseményeket taglaló részét nem vonta értékelési körébe, mert a szakértői vélemény felhasználása valójában a törvény által biztosított mentességi jog megkerülését jelentette volna. /BH. 1999/
- számú jogeset/ ──♦── A bizonyítékok értékelésével kapcsolatos fejtegetéseket összegezve: A cselekmény megtörténte és eredménye egyértelműen bizonyított, ám az ügyben olyan közvetlen bizonyíték, amely bizonyítaná, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, nincsen. A vádlott ugyanis a büntetőeljárás során következetesen tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, fia, ... pedig - mentességi jogával élve - megtagadta a vallomástételt, így a tanú korábbi vallomásait nem lehetett bizonyítékként figyelembe venni. Ebben a helyzetben a megyei bíróság a vádlott vallomását összevetette az objektív bizonyítékokkal, a kétségtelen hitelességű szakértői vélemények adataival és behatóan vizsgálta: az objektív adatok megcáfolják-e a vádlott védekezését, illetve az objektív adatok alapján ténybeli következtéssel megállapítható-e a vádlott terhére szóló tényállás. A bírói gyakorlatban ismert: a büntetőeljárásbeli bizonyítás természetéből adódóan szükségszerűen vannak olyan bűnesetek, amelyekről nem áll rendelkezésre olyan és annyi bizonyíték, amely a határozott tényállás megállapításához elégséges lenne. A most elbírált bűncselekmény is ilyen: szemben a végindítványban kifejtett állásponttal, a megyei bíróság megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokat együtthatásukban értékelve ténybeli (logikai) következtetéssel, minden más lehetőséget kizáró módon, ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a vádbeli cselekményt a vádlott követte el. A bizonyítás anyaga a bűncselekmény elkövetőjének kilétét illetően csak valószínűségi és alternatív jellegű tényállás meghatározására adott lehetőséget. IV. A meglehetősen szűkös bizonyítékok alapján a megyei bíróság valószínűségi jellegű és egyúttal alternatív tényállást állapíthatott meg; ez alapján sem a végindítványban fenntartott vádbeli cselekményben, sem más bűncselekményben a vádlott bűnösségét megállapítani nem lehetett. A tényállás lényege szerint vagy ... vádlott vagy a fia, gyk. ..., vagy pedig a vádlott és gyk. ... együttesen - ez a kérdés megállapíthatatlan volt -, két db nagy méretű konyhakéssel mintegy 20 esetben megszúrta a sértettet, aki ennek következtében elhalálozott. A tényállás szerint a vádlott, amikor a sértettnek már vérző sérülései voltak, ha csak rövid időre is, de a sértett közelében tartózkodott. A megállapítható tényállás alapján ... vádlott az ölési cselekmény tettese nem lehet, hiszen kétséget kizáróan nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartását - akár egyedül, akár fiával, gyk. ..-nal közösen - kifejtette. A végindítványban fenntartott vád szerint ... az ölési cselekményt mint közvetett tettes valósította meg. Ez az álláspont téves. A közvetett tettesség fogalmát a Btk nem határozza meg. Közvetett tettes az a személy, aki más, büntetőjogilag felelősségre nem vonható, például beszámítási képességgel nem rendelkező gyermekkorú személyt mintegy eszközként felhasználva valósítja meg a bűncselekmény törvényi tényállását. A felhasználó személynél, mint közvetett tettesnél fennállnak a büntethetőség alanyi feltételei, de hiányzik részéről a cselekmény elkövetése. A felhasznált személynél ezzel szemben a büntethetőség alanyi feltételei hiányoznak, ám ő az, aki a közvetett tettes szellemi vagy fizikai ráhatása alapján a bűncselekmény tárgyi oldalához tartozó elemeket megvalósítja. A közvetett tettesség tehát lényegében felbujtásszerű vagy bűnsegélyszerű cselekményben nyilvánul meg. A közvetett tettesség megállapításának feltételei ... vádlott esetében hiányoznak. A szűkös bizonyítékok alapján megállapítható /alternatív és valószínűségi jellegű/ tényállás ugyanis nem tartalmaz olyan ténybeli mozzanatot, amely arra utalna, hogy gyk. ... a vádlott bátorítása vagy buzdítása, vagyis az ő szellemi vagy fizikai ráhatása alapján valósította meg az ölési cselekményt. Ilyen jogi következtetés a megállapítható tényállásból nem vonható le. A kifejtettekre tekintettel a megyei bíróság ... vádlottat a Btk.
- § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés d/ pontja szerint minősülő és büntetendő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének vádja alól a Be.
- §-a alapján , a Be.
- § /3/ bekezdése b/ pontjának II. fordulatában írt okból /bizonyítottság hiányában/ felmentette. A tényállásból kiderül: a bűncselekmény bevégeztével ... vádlott a több sebből vérző, haldokló sértettet magára hagyva, nem intézkedett a sértett orvosi ellátásáról; ehelyett a cselekmény során keletkezett vállsérülésének ellátása érdekében mentővel ő maga ment a kórházba; amikor pedig másnap reggel fiával, gyk. ...-nal hazatért, a konyhában lévő vérszennyeződéseket felmosta, az ölési cselekmény során használt nagy méretű konyhakéseket pedig elmosta. A vádlottnak a bűncselekmény utáni cselekvősége felveti a kérdést: magatartásával nem merítette-e ki a Btk.
- § /1/ bekezdésében meghatározott segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekményét, illetve a Btk.
- § /1/ bekezdés b/ pontjába ütköző és a /3/ bekezdés a/ pontja szerint minősülő és büntetendő bűnpártolás bűntettét. A megyei bíróság megítélése szerint a fenti bűncselekmények egyikének megállapítására sincs törvényes lehetőség. A tényállás szerint ugyanis nem zárható ki - de kétséget kizáróan nem is bizonyítható -, hogy az ölési cselekményt a vádlott követte el, illetve fiával, gyk. ...-nal közösen oltották ki a sértett életét. Ezt a lehetőséget figyelembe véve, ... vádlott a segítségnyújtás elmulasztása miatt sem vonható büntetőjogi felelősségre, hiszen nem kizárt, hogy szándéka éppen a sértett életének kioltására irányult, vagy a halálos eredménybe belenyugodott. Az emberölés bűntettével összefüggésben megállapított bűnpártolás megállapítására pedig azért nincs mód, mert az alapcselekmény elkövetője a bűnpártolás tettese nem lehet. Márpedig a megállapított tényállás alapján nem zárható ki - de kétséget kizáróan nem is bizonyítható -, hogy az ölési cselekményt ... valósította meg, illetve fiával, gyk. ...-nal együtt követte el azt. A tényállásból az is kiderül, hogy az ittasan hazatérő sértett kisebb erővel megragadta az ágyban fekvő vádlott nyakát, haját húzta, a konyhában pedig dulakodásra került sor a vádlott és a sértett között, ennek során a vádlott 8 napon túl gyógyuló sérülést, jobb vállának ficamát szenvedte el. Miután pedig gyk. ..., látván anyja bántalmazását a vádlott védelmére kelt, ... sértett gyk. ...-ra támadt; ennek részletei azonban a szűkös bizonyítékokra tekintettel nem voltak tisztázhatóak. ... sértett támadó magatartása felveti a jogos védelem kérdését. Nem vitás ugyanis, hogy a sértett támadást intézett a vádlott ellen. Minthogy a megyei bíróság csupán valószínűségi és egyúttal alternatív jellegű tényállást határozhatott meg, a jogos védelem kérdésében nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. ──♦── Az ölési cselekménynél eszközként használt 23,5 cm hosszúságú zöld színű kést, és a 26,5 cm hosszúságú fanyelű kést a megyei bíróság a Btk.
- § /1/ bekezdésének a/ pontja alapján elkobozta, a Be.
- §-ának /1/ és /8/ bekezdésének alkalmazásával pedig intézkedett a rendelkező részben tételesen felsorolt, értéket nem képviselő bűnjeltárgyak lefoglalásának megszüntetéséről és megsemmisítéséről. Minthogy a megyei bíróság a vádlottat felmentette, a Be.
- § /1/ bekezdésének megfelelően rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről: megállapította, hogy az eljárás során felmerült összes bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. Balassagyarmat,
- év június hó
- napján Dr. Kovács István sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Molnár János és Nemszilaj Katalin ülnökök helyett is