Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.21/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- május
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A 2 rb könnyű testi sértés vétsége miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- november
- napján kihirdetett KB.II.36/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja. Ind okolás: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- november
- napján kihirdetett KB.II.36/2008/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki könnyű testi sértés vétségében és garázdaság vétségében, ezért 1 évre próbára bocsátotta. Ellenben a vádlottat további 1 rb. könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be az 1 rb. könnyű testi sértés vonatkozásában a vádlott terhére, míg a garázdaság tekintetében a vádlott javára, így 2 rb könnyű testi sértés vétségében bűnösség megállapítása érdekében, míg a garázdaság vonatkozásában a cselekmény téves minősítése és bűnösség megállapítása miatt. A vádlott és védője 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést az ítélet bűnösséget megállapító rendelkezése ellen, bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.25/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. Indítványozta súlyosító körülményként értékelni azt, hogy a vádlott kiskorú gyermeke jelenlétében tanúsított erőszakos magatartást, továbbá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság változtassa meg és a vádlottat mondja ki bűnösnek további 1 rb könnyű testi sértés vétségében is, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és védencét mindegyik terhére megállapított bűncselekmény tekintetében mentse fel. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ítélete a Be. 351.§
(2)bekezdés b./ és d./ pontjai szerint megalapozatlan, így a tényállás hiányos, valamint az elsőfokú bíróság ítélete helytelen következtetést tartalmaz. Utalt arra, hogy az elsőfokú katonai tanács az ítéletben rögzített tényállás előzményeként elmulasztotta rögzíteni azt, hogy az ott írt cselekményre azt követően került sor, hogy a vádlott kislányát az édesapja engedély nélkül vitte el az óvodából és a vádlott a kislány hazavitele érdekében jelent meg a sértettnél. Továbbá elmulasztotta azt is megállapítani, hogy korábban több alkalommal előfordult, hogy a sértett családja el akarta venni a vádlottól a gyermeket. Ezen körülményeknek a tényállásban történő rögzítését követően alappal lehet arra következtetni, hogy a vádlott a cselekményeit emberileg érthető és méltányolható okból eredő felindulásból követte el. A védői álláspont szerint helytelenül következtetett az elsőfokú bíróság amikor a vádlotti védekezés el nem fogadásából a sértetti előadások valós voltára következetett. Álláspontja szerint a vádlott egyetlen sértett tekintetében sem lépett fel támadólag, hanem az minden esetben a gyermek megtartása érdekében történt, tehát sérülés okozására irányuló szándék nem állt fenn. Nem állapítható meg a vádlott terhére a garázdaság sem, mivel hiányzik annak törvényi tényállási eleme a kihívó közösségellenesség. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében az ügyészi átiratban rögzített, módosított fellebbezést tartotta fenn. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést és az írásban rögzített álláspontját fenntartotta. A bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A védőnek a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az általa megállapított tényállás megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az elsőfokú bíróság a tényállást a sértetti vallomások, a további tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján állapította meg. A katonai tanács igen részletes és alapos bizonyítási eljárást folytatott le. A tanúvallomások között mutatkozó kisebb ellentmondásokat szembesítéssel feloldotta, a bizonyítékok értékelését és mérlegelő tevékenységét igen részletesen megindokolta és elfogadható, logikus magyarázatát adta annak, hogy a vádlotti védekezéssel szemben miért az egyéb bizonyítékokat fogadta el a tényállás alapjául. Megindokolta továbbá azt is, hogy a bizonyításkiegészítési indítványokat miért utasította el. A Be. 351. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a védő a fellebbezésben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Megállapítható az is, hogy a Be. 351.§
(2)bekezdés b./ és d./ pontjaiban írt megalapozatlansági okok nem állnak fenn. A védői fellebbezés ténylegesen az elsőfokú bíróságnak a mérlegelő tevékenységét támadta. A katonai tanács által megállapított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írthiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a védelemnek a bizonyítékok újraértékelésére és a tényállás átmérlegelésére irányuló, ezen keresztül a vádlott felmentését célzó fellebbezése eredményre nem vezethetett. A katonai ügyésznek a felmentő ítéleti rendelkezést támadó fellebbezése nem alapos. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak a sértett1 sérelmére elkövetett cselekményét a Btk.170.§
(1)bekezdésébe ütköző könnyű testi sértés vétségének minősítette. Ezen túlmenően nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. BK. véleménye A/I/3. pontjával összhangban a vádlott terhére a Btk.271.§
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségét is megállapította. A kollégiumi véleményben foglaltak szerint a vád tárgyának terjedelmét a bűncselekmény minősítésén kívül a Btk. általános részének rendelkezései is befolyásolhatják. A jogi minősítés és a bírói értékelés körébe tartozik, tehát nincs akadálya annak, hogy a bíróság a vád tárgyává tett cselekményt - a vádló jogi álláspontjától eltérően - ne egy, hanem több bűncselekménynek minősítse (alaki bűnhalmazat, Btk.12.§
(1)bekezdés). A másodfokú bíróság nem osztotta azt a védői érvelést, hogy a vádlotti magatartásból a kihívó közösségellenesség hiányzott volna. Ebben a tekintetben az ítélőtábla katonai tanácsa osztotta az elsőfokú bíróságnak az ítélet
- oldal
- és 6., valamint a
- oldal
- bekezdésében kifejtett jogi álláspontját. A vádirat és a katonai tanács által megállapított tényállás a másodfokú bíróság álláspontja szerint is tartalmazza a garázdaság vétségének minden törvényi tényállási elemét, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott terhére a könnyű testi sértés vétségének és a garázdaság vétségének halmazatát állapította meg. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a vádlottat további 1 rb a sértett2 sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően rögzítette ítéletében azt, hogy a vádlott részéről, mintegy rendszeresen előforduló magatartás volt a kapcsolatuk megromlását követően, hogy a sértett2 szeméről a szemüveget lekapta, és helyesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a vádlott ezzel a magatartásával a megromlott látású sértett2 kívánta kiszolgáltatott helyzetbe hozni. Ebből következően pedig helyes az a katonai tanácsi következtetés is, hogy a vádlotti magatartás nem sérülés okozására irányult, hanem a sérülés, a mozdulat hevessége miatt gondatlan magatartás miatt következett be. Ezen cselekmény tekintetében tehát az elsőfokú bíróság törvényesen hozott bűncselekmény hiányában felmentő ítéleti rendelkezést, így a bűnösség megállapítására irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Nem tévedett, amikor a törvénnyel eddig összeütközésbe nem került, korábban hibátlan életvezetésű, a bűncselekményeket családi konfliktus talaján elkövető vádlott esetében arra a következtetésre jutott, hogy vele szemben szükségtelen büntetés kiszabása, elegendő vele szemben egy olyan intézkedés alkalmazása, amelynek lényege épp a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztásában áll, és így a vádlottat 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a megváltozott személyi körülmények mellett ez az intézkedés is hatékonyan fogja a jövőben visszatartani a vádlottat további bűncselekmények elkövetésétől. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős. Budapest,
- május
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő