A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.1.184/2008/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt K.K. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Városi Bíróság 31.B.726/2006/
- számú és a Tolna Megyei Bíróság 3.Bf.86/2008/
- számú ítéletét dr. Sz.L. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szekszárdi Városi Bíróság a
- április hó
- napján kelt 31.B.726/2006/
- számú ítéletével dr. Sz.L. II. rendű terheltet társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a terhelttel szemben a Keszthelyi Városi Bíróság
- október
- napján jogerős 12.B.497/2003/
- számú ítéletével kiszabott 1 év 4 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is. Az ítélet ellen a II. rendű terhelt és védője felmentés végett, míg az ügyész mindkét terhelt terhére a minősítés megváltoztatásáért és súlyosabb büntetés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. Az ügyben eljáró Tolna Megyei Bíróság a
- szeptember hó
- napján jogerős 3.Bf.86/2008/
- számú ítéletével a II. rendű terhelt cselekményét bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének minősítette, míg a városi bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyta. Az ügyben eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban pontosította, hogy a II. rendű terhelt
- április 11-től
- január 18-ig volt az ügyvezetője a z-i székhelyű P. Mezőgazdasági Kft-nek. Az irányadó tényállás szerint a kft
- április 9-én kölcsönszerződést kötött az OTP Rt Régió Igazgatóságával, amelynek alapján a pénzintézet 30 millió forint összegű éven túli lejáratú forgóeszköz hitelt nyújtott a P. Kft-nek. A hitel biztosítékaként a pénzintézet jelzálogjogot alapított a kft tulajdonában lévő, Z. külterületén található ingatlanra, valamint késztermékeire és állatállományára. Az OTP Kereskedelmi Bank Rt az általa nyújtott kölcsönösszeget a szöveges üzleti tervben megjelölt célok eléréséhez nyújtotta. Az ítéleti tényállás szerint dr. Sz.L. II. rendű terhelt a pénzintézet által biztosított összeget nem a hitelkérelemben megjelölt célokra fordította, azt saját érdekeltségében, saját céljaira felhasználta és nem állt szándékában a kölcsön visszafizetése. Az üzleti tervet és a hitelkérelmet az ügy I. rendű terheltje nyújtotta be, míg a II. rendű terhelt készfizető kezességet vállalt a hitel visszafizetésére, amely által segítséget nyújtott a hitelintézet megtévesztéséhez. A jogerős ítéletekkel szemben dr. Sz.L. II. rendű terhelt nyújtott be - védője útján - felülvizsgálati indítványt, amelyben sérelmezi, hogy az ügyben eljárt bíróságok a bűnösségét csalás bűntettében megállapították. Előadása szerint
- április
- napján a kölcsönszerződés megkötésekor tagja volt ugyan a P. Kft-nek, azonban a kölcsönszerződéshez szükséges okiratokat nem ő készítette el, a kölcsönkérelmet nem ő írta alá, nem ő nyújtotta be és személyesen semmilyen formában nem járt el a pénzintézetnél. Az ügy I. rendű terheltjének a cselekménnyel kapcsolatosan tanácsot nem adott, így bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A
- március hó
- napján kelt felülvizsgálati indítvány kiegészítésében már az elsőfokú bíróság által elkövetett eljárási szabálysértésekre hivatkozott. Okfejtése szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel nem hallgatott ki az ügy szempontjából fontos tanúkat, nem tisztázta kellő mélységben, hogy 2004 júniusában és szeptemberében történt-e hitel visszafizetés, az állatállományt megvásárolták-e és a számlák be lettek-e csatolva a nyomozati iratokhoz. Az elsőfokú bíróság nem ismételte meg az eljárást, holott két tárgyalás között több mint hat hónap eltelt. Ezen túlmenően dr. Sz.L. hivatkozott arra, hogy nem vett részt a bank megtévesztésében, a kezességvállalási nyilatkozatot aláírás előtt nem olvasta el, végül a büntetés enyhítése körében hivatkozott súlyos betegségére, amelyben a hosszasan elhúzódó büntetőeljárás is szerepet játszott. A Legfőbb Ügyészség
- január 27-én kelt BF.127/
- számú átirata szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos, az eljárt bíróságok helyesen következtettek dr. Sz.L. bűnösségére és a cselekmény minősítése is a törvénynek megfelelt. Ennek megfelelően a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész indítványozta, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság hatályában tartsa fenn. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálati indítványban felsorolt eljárási szabálysértések még valóságuk esetén sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát, ugyanis a Be. 416.§
(1)bekezdés c/ pontja tételesen felsorolja azokat a Be. 373.§
(1)bekezdés I.b/, c/, illetve a II-IV. pontjaiban írt abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket, amelyek alapján a jogerős ügydöntő határozat ellen felülvizsgálatnak van helye. Ilyen okokat viszont a felülvizsgálati indítvány nem tartalmazott, és ilyenre a nyilvános ülésen sem történt hivatkozás. Ugyanakkor viszont a Be. 423.§
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás során a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez a tényállás sem megalapozatlansággal, sem a bizonyítékok értékelésének téves voltával vagy annak hiányosságával érvelve nem támadható, így ilyen alapon nincs lehetőség a bűnösség megállapítása vagy a cselekmény jogi minősítése helyességének, illetve a minősítéssel kapcsolatos avagy más anyagi jogi szabálysértés hiányában a büntetés mértékének vitatására sem. A felülvizsgálati indítványban ugyanakkor dr. Sz.L. terhelt olyan tényekre hivatkozik, amelyeket a jogerősen megállapított tényállás nem is rögzített. Ennek megfelelően az ítéleti tényállás nem tartalmazta, hogy a II. rendű terhelt személyesen járt volna el a bankban, ugyanakkor viszont tényként állapította meg, hogy a kftnek nem tagja, hanem ügyvezetője volt. Ugyancsak tényként rögzítette az ítélet, hogy dr. Sz.L. készfizető kezességet vállalt a 30 millió forintos összegű, éven túli lejáratú forgóeszköz hitel nyújtásánál. Tényként állapította meg a bíróság, hogy a pénzintézet által folyósított 30 millió forint összegből
- május
- napján az I. rendű terhelt 28.900.000 forintot átutalt a P. Kft E. Banknál vezetett számlájára, ahonnan az összeg továbbutalásra került a II. rendű terhelt számlájára, amelyet tagi hitelek visszafizetése címén készpénzben felvett. Az ügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával állapították meg dr. Sz.L. bűnösségét és a törvénynek megfelelően minősítették a tényállásban írt cselekményét bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének. A másodfokú bíróság határozatában részletes indokát adta, hogy a terheltek cselekményét miért és milyen tények alapján minősítette csalásnak, kifejtve, hogy magatartásuk jogtalan haszonszerzés érdekében károkozásra irányult és ebben a tevékenységben a II. rendű terhelt - az I. rendű terhelttel szándékegységben készfizető kezesség vállalásával segítséget nyújtott a sértett pénzintézet megtévesztéséhez. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Szekszárdi Városi Bíróság első ízben
- június hó
- napján tartott érdemi tárgyalást, amelyet
- január
- napján folytatott volna, ám annak a II. rendű terhelt távolléte akadályát képezte. A következő,
- március 21-ei tárgyaláson a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv ismertetésére került sor, viszont a
- június
- napján tartott tárgyalás
- sorszámú jegyzőkönyve nem. A Be. 287.§
(3)bekezdése szerint a tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. Ez az eljárási szabálysértés azonban nem alkalmas a Be. 416. §-ának
(1)bekezdés c/ pontja szerinti eljárási szabálysértés megállapítására, ezért a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor felülvizsgálati okként sem vehető figyelembe (EBH. 2007. 1593.). A Legfelsőbb Bíróság miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423.§-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416.§
(4)bekezdésének b/ pontja zárja ki. Az újabb felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418.§
(3)bekezdésén, illetve a 421.§
(2)és
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- április
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Demeter Ferencné s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV