← Magyarország

Kbf.30/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.30/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. június
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálatban kötelességszegés vétsége és más bűncselekmény miatt az I.r. vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
  4. január
  5. napján kihirdetett KB.II.19/2008/
  6. számú ítéletét Baranyai Máté r. ftörm. I.r. vádlott tekintetében helybenhagyja. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. január
  8. napján kihirdetett KB.II.19/2008/
  9. számú ítéletével az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálati tekintély megsértésének vétségében , ezért 280 napi tétel, napi tételenként 250.-Ft, összesen 70.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, továbbá kötelezte az I. r. vádlottat az eljárás során felmerült 20.400.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. Ellenben az I.r. és a II.r. vádlottakat az ellenük szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A tárgyaláson a katonai ügyész mindkét vádlott tekintetében 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be az I.r. vádlott marasztaló ítéleti része tekintetében súlyosítás, rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabása érdekében. A felmentő rendelkezéseket mindkét vádlott tekintetében tudomásul vette. Az I.r. vádlott és védője szintén 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a vádlott jelentett be fellebbezést enyhítés érdekében. A II.r. vádlott a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, így az ő tekintetében a katonai tanács ítélete
  10. január
  11. napján jogerőre emelkedett. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.36/
  12. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és az I.r. vádlottal szemben rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetést is szabjon ki, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. Átiratában kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás végén, a bizonyítás eszközéül szolgáló iratokat felolvasás helyett, csupán ismertette, megszegve ezzel a Be. 301.§-ában írt rendelkezéseket, azonban az elsőfokú bíróság ezen eljárási szabálysértése az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására és a büntetés kiszabására nem volt lényeges hatással. Az I.r. vádlott védője a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette a vádlotti fellebbezés írásbeli indokolását, melyben részletesen foglalkozott az I.r. vádlott anyagi helyzetével és erre figyelemmel a pénzbüntetés enyhítését indítványozta, továbbá kérte a katonai mellékbüntetés kiszabására irányuló ügyészi fellebbezés és másodfokú ügyészi indítvány elutasítását. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezést és a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat fenntartotta. A bejelentett vádlotti és katonai ügyészi fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján felülbírálta. A Be. 349.§
(1)bekezdése alapján a felülbírálatot mellőzte a II.r. vádlott tekintetében, hiszen vonatkozásában az ítélet
  1. január
  2. napján jogerőre emelkedett. Továbbá a másodfokú bíróság a Be. 348.§
(2)bekezdésére figyelemmel mellőzte a felülbírálatot az I.r. vádlottat érintő felmentő rendelkezés tekintetében, mivel ezen rendelkezést fellebbezés nem támadta. Az ítélőtábla katonai tanácsa megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Be. 301.§
(1)és
(3)bekezdésében írt eljárási szabályokat, amikor az okiratokat és a bizonyítás eszközéül szolgáló iratokat ismertette anélkül, hogy erre az ügyész, a védő és a vádlott egybehangzó indítványt tett volna. Megállapítható, hogy a katonai tanács ezzel csupán un. relatív eljárási szabálysértést valósított meg, amely nem volt lényeges kihatással az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására. Az egyéb eljárási szabályokat az elsőfokú bíróság betartotta. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. vádlott a terhére megállapított bűncselekmény elkövetését beismerte. Vallomását az ügy egyéb bizonyítékai alátámasztották, így az elsőfokú bíróság a szolgálati tekintélyt sértő bűncselekmény tekintetében a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A katonai tanács által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlott a bűnösségére és a helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a katonai tanács, amikor az I.r. vádlott bűnösségét a Btk.356.§
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétségében állapította meg. A katonai ügyésznek a súlyosításra és az I.r. vádlottnak az enyhítésre irányuló fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor különösen az elkövetés körülményeire figyelemmel - arra a következtetésre jutott, hogy az I.r. vádlott esetében elegendő a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabása. A kiszabott pénzbüntetés eltúlzottnak nem tekinthető. A napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi az I. r. vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait, így az enyhítésre irányuló vádlotti fellebbezés eredményre nem vezethetett. A másodfokú bíróság nem értett egyet a katonai ügyésznek a súlyosításra, rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabására irányuló fellebbezésével. Az I.r. vádlott a jelen cselekményig még nem került összeütközésbe a törvénnyel. 8 éve közepes szinten teljesíti rendőri szolgálatát, így sem a személyében rejlő társadalomra veszélyesség, sem a cselekmény tárgyi súlya nem olyan fokú, amely katonai mellékbüntetés alkalmazását indokolná. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, így a súlyosításra irányuló katonai ügyészi fellebbezés sem vezethetett eredményre. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete az I.r. vádlott tekintetében jogerős és végrehajtható Budapest,
  3. június
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.